Munkák | Page 27 | Látszótér

« első
‹ előző
…
19
20
21
22
23
24
25
26
27

Szűrés

Önportré (javítás)

Jó ez az önportré, előre mondom, megvan a lecke, de ne hagyd abba, még kérnék önportrékat. Amivel nem értek egyet, az a kártyalapot imitáló keretezés. A néző enélkül is érti, mire megy ki a fuvar, szóval ezeket az álgrafikai utalásokat a fotó gyakorta leveti magáról, én nem erőltetném, főleg nem elektronikus formában. Az más kérdés, hogy ha kiállításra dolgozik az ember, akkor hogyan adjusztálja a műveket, de itt nem erről van szó. Jó az ötlet, hogy két majdnem egyforma képet kapunk, de épp az alsón nézel a szemünkbe, ez felspannolja a nézőt, hogy keresse a miértet, miért az alsó világ az, ami szembenézésre késztet. Jó ötlet, hajrá, várjuk a képeket. (hegyi)
értékelés:

Tour Eiffel

Hommage á RD.

Önportré

A képnek azt a címet adnám, hogy Asztronauta. De jó lehet a Könyvszkafanderben is. Esetleg az Űrhaló. A kivitelezést illetően: Nem fotót fotóztam, hanem maradt a tükröződés. Azért is, mert így a fókusztávolság kétszer akkora, és míg a mobil és a kezem homályos lesz, a kép éles (khm). A fényképező D60, a számok: 65mm, f5.6, 1/13, iso800. Utómunka: vágás, színhő módosítás, átméretezés. Készült: 2012.02.11.

De jó, hogy nem adtad azokat a címeket, amit leírsz... van nekünk egy Gimesink, aki élen jár a faramuci címadásban, nem kéne követni őt ebben. Jó ez a zsebtükörnek használt mobiltelefon, a kép is hordoz magán mobilos attitűdöt, nevezetesen, hogy semmi se éles, de a gesztus erős. Szóval ez most egy két csillagos megoldás, mert azért ha a környezet is zavaros és az élesség se segít, akkor a néző elkalandozik. (hegyi)
értékelés:

Önportré arc nélkül

Kedves Látszótársak! Minap akadtam erre a remek Látszótérre, és igazán megtetszett! Megírtam a bemutatkozásomat, a profilomban megtekinthetitek. Vizuális megjelenésemet sem halogatom soká, és a honlap szellemisége szerint küldöm először az arc nélküli önportrémat. Úgy gondoltam, hogy címnek mindig a lecke nevét adom. Igaz, ez így nem ad plusz gondolati töltetet a képhez. Ha hibás lenne ez az elképzelésem, Zsolt feltehetőn értesít róla. Vagy eleve a leírásba rejtem el a címet, hogy az ne vezessen meg... (Ennek a képnek amúgy pl. a Maga címet adnám.) Megpróbálom betartani az ajánlott utat is, bár nagyon megkísértett pár téma már előre.
Jelen képről: Összegyűjtöttem magamról azokat a hétköznapi jelzőket, amiket feltétlen el szerettem volna mondani. Nem a külsőségeimről, nem a munkámról, hanem magamról. Egy dolgot elfelejtettem beletenni, mégpedig hogy teljesen bizonytalan vagyok mindig mindenben... (vagy mégsem?)
Fényképező: Nikon D60, 18-55 alapobjektívvel, 18mm, f11, 1/80, iso800 beállítással. Utómunka: tükrözés, desature, vágás, átméretezés (egy öreg Photopaint verzióval) Készítés dátuma: 2012.02.09.

Köszöntünk István a Látszótéren, jó kis leckemegoldás ez, nekünk adod a barackmagod, én is szeretem, nagyanyámnál törtük nyáron, jó móka volt. Amit nem teljesen érzek eldöntöttnek, hogy ha a kép 3 irányában szűk, épphogy beférős, miért nyílunk felfelé ekkorát? Hozzám közelebb áll a feszességnél a líra, ezért nagyobb teret adnék, ha én lennék, de el tudom fogadni a tényközlést is, viszont ha ekkora a svung, ami felfelé kivisz, akkor hirtelen nem biztos, hogy pontosan oda nézek, ahol a téma lényegét keresni kell. Most valahol a maghéjak között van a központ, miközben egyértelmű, hogy a tenyér az, szóval ezen majd később még kell finomítani. (hegyi)
értékelés: