Amit rögtön tudok mondani, az az, hogy a kép tetejéből egy másfél-két ujjnyit simán lehet vágni, nekem elég lenne az is, hogy ha csak két elem lenne mutatva ebből, hogy hogyan végződik a kerítés elem, akkor jobban tudnék koncentrálni erre a papírra. Egyébként nagyon erős a szociója ennek az elázott A4-es üzenetnek, maga a szöveg is tényleg annyira nem evilágról való, hogy fantasztikus atmoszférája van, még a kis ábrázolásnak is, hogy tudjuk, hogy mit kell otthon keresni, ha el akarjuk vinni, nehogy véletlenül zsebkendőt vigyünk. Maga az üzenet az abszolút rendben volna, de a vágás szerintem megfontolandó. (hegyi)

Érdekes ez a tónusvilág, amit hozol, mert megint a '60-'70-es éveket juttatja eszembe, és hogyha a gyerekeket figyelem, főképp a középső szereplőnél, ez nagyon jól működik is, ő abszolút főszereplővé válik, a póz, amiben van, a haja körüli fény, a mezítlábassága mind ezt a hangulatot erősíti. Ha megtetted volna, hogy te magad is leülsz oda a gyerekek közé, és onnan fényképezel, akkor nem lenne ekkora különbség a színpad és közöttük, és akkor nem lenne az a sáv ott a hangfalakkal és magával a színpad alatti résszel, ami most az egészet kiüresíti. Érdemes ezt ilyenkor megnézni, hogy mi van, ha ezt a két síkot összehozom egymásba és mi van, ha ez a két sík találkozik egymással, hogy ezáltal alakuljon ki egy előtér-háttér játék, a kisgyerek és a szereplők közötti viszonyrendszer. A másik kérdés az, hogy ez a kép nem sokkal az énekes feje fölött véget ér. A tetőből sokat hozol, a gyerekekbe pedig belevágsz, szóval mindenféleképpen érdemes ezen elgondolkodni, hogy honnan fényképezel. De azt mindenképpen el kell mondanom, hogy az alap, a pillanat megtalálása megvan, és ez a legfontosabb, a többi begyakorolható, de ha nincs momentum, nincs egyedi pillanat, akkor megette a fene az egészet, hiába a rutinos képszerkesztés. Szóval hajrá! (hegyi)

Az, amit meglátsz az egyelőre még ezeknél a tájképeidnél is, de ezt elmondhatom az utcaképeidre is, sok esetben belül marad a szubjektív érzelmi világon, amit te megéltél, de ez nem jön át a képre, nem objektivizálódik és így nem válik a nézőnek is elérhetővé. Ahhoz, hogy ez hatásos legyen, hogy ütős legyen, ahhoz olyan helyszíneket kell találni, amik egyediek. Azért mondtam ide az utcaképeidet, mert ott is több esetben előfordul, hogy valami olyan helyszínt választasz, ami nem elég jellegzetes, és ha a történés sem az, amit rögzítesz, akkor nincs kép. Itt most ez a bokros-fás-susnyás rész ez bárhol lehetne. Ha valamennyivel kijjebb mégy ebből, és csak keretezésre használod ezt az egészet, akkor lehet, hogy ott a domboknál valami történne és valamit felismerhetnénk, és egy újabb tér nyílna, de most annyira benne maradtunk itt a sötétben, hogy annak kellene elvinnie esztétikailag az egészet a vállán, ami ezekkel a sziluettekkel, ezekkel a rajzolatokkal létrejön a fák leveleivel és ágaival, de ez itt most nem vált érdekessé. A közepén talán egy kicsit igen, de a széle felé ez elgyengül. Keresni kell az egyedit és ebben ez most nem található meg. (hegyi)

A leleményesség számomra még a szocialista időkből hoz emlékeket, mert ott volt az jellemző, hogy a gyárból mindenféle hulladékokat hazavittek az emberek, és abból kerítéseket eszkábáltak, különböző présgépek által kiszabdalt lemezekből, vasdarabokból, szerelvényekből alakítottak aztán a maguk képére ilyen objektumokat. Az, hogy mi visz valakit arra, hogy ezt betonból is meg tudja csinálni, azt nem nagyon értem. Amúgy ez a formavilág ez egy picit a pop-artra is hajaz, a Kőbánya-Kispest metróállomás volt hasonló műanyag elemekkel megoldva, vagy mondhatom a Sugár üzletközpontot is a régi időkből. Elég érdekesek voltak azok a helyzetek, mert akkor ez nagyon modernek tűnt, ilyen épület volt még a Petőfi Csarnok, de dizájnban hozzátehetem a Saci gyerekszobabútort is, ezek a körök, ezek a színek, ez a villódzás, ez a diszkóhangulat ez volt ott jelen. Nyilvánvaló ez betonból másképpen működik, de a világ az abszolút egyben van, amit itt mutatsz. (hegyi)

Nagyon szeretem ezt a képedet, van benned egy adag földöntúli őrület, ez kiemeli az átlagból. Kicsit elmentünk vörösbe, úgy néz ki, mintha a szél kifújta volna a szemedet, lehet, hogy így is történt, ott a testszíneknél nem vagyunk teljesen rendben, de még ezt is el tudom fogadni, mert maga a gesztus rendben van, a kéz rendben van, szóval az egész hanyattfekvős dolog rendben van. Köszönöm. (hegyi)