Nyár, késő délután, hirtelen zápor, a forgalmas utca hirtelen elcsendesedett.
Nyár, késő délután, hirtelen zápor, a forgalmas utca hirtelen elcsendesedett.
Örülök annak, hogy ebben a furcsa télben most jön egy nyári kép, mert ennek is van iróniája. Ami a képet illeti, nekem ez egy nagyon kedves kép. Hoz egy gyerekkori élményt nekem, a kiürült utcáról, amikor a haverok eltűntek, én meg baktattam egyedül haza, és nem egészen így terveztem a délutánt, meg már biztosan idegesek otthon, hogy hol voltam, és még ez is bejött a képbe, hogy tulajdonképpen, ezek ilyen elfuserált nyáresték. Lehet, hogy ez a gyermekkor leckében is megállná a helyét, nekem legalábbis igen, mert megvan a sztori. Ami a leiratot illeti, hogy itt most a zápor hogyan jelenik meg, hát, ezen a képen ezt nehezebben tudom felfedezni. Nem biztos, hogy ez baj, mert a kép önmagától is működik, de ha hivatkozunk valamire, akkor az kérdés, hogy az hol van. Lehet, hogy ez egy nagyobb méretű képben jobban kijön, hogy esetleg ott a kis girbe-gurba járdán már megjelennek a felverődő esőcseppek, nem tudom. Ha itt a zápor a megfejtés, akkor az lenne a megoldása ennek a problematikának, hogy a Földhöz közelebb kell vinni a kamerát. Mert akkor fogod tudni érzékeltetni azt, hogy pocsolyák alakulnak ki, hogy ott csapódik a víz, vagy bugyborékok vannak. Ha ez kell, akkor ezt a döntést kellett volna meghozni. Arra kérem Anettet, hogy tegye meg, hogy nem hanyagol minket ennyire, nagyon várom a többi munkáját is. (hegyi)
értékelés:
Abban zseniális ez a kép, és ezzel a leckét is teljesíti, hogy a mancs olyan, mintha kilépne a képből. Ez annak köszönhető, hogy épp minden más testrésze a kutyának mozgásban volt, ez mellett pedig a többi, álló része a képnek a mélységélesség okán kerül más dimenzióba, ez tehát az, ami miatt a kép működik. Azt azért tegyük hozzá, hogy ez egy tanulmány, ami arra jó, hogy ezt megfigyelve és begyakorolva a következőkben már a mozgás lekövetése megvan, akkor jöhet az, hogy igen, de közben komponáljunk is, a kutya füle ne maradjon ki, vagy hagyjuk közelebb jönni, hogy teljesen vágható legyen, hogy a környezetben mi van és abból mennyit adunk, szóval munka az még van ezzel, de a mozgás leckébe ez egy jó meglátás. (hegyi)
értékelés:
Nem könnyű esküvőn fotózni, mert ha kívülálló az ember, akkor rá kell hangolódni a párra, akármennyire is nehéz, ha belső körhöz tartozunk, akkor pedig épp ellenkezőleg, távolságot kell tudni tartani, hogy ne vonja el a figyelmünket és koncentrációnkat a vicceskedés. Szokásos poén, hogy ha van a közelbe víz, akkor beijesztik a mátkát, hogy bele lesz dobva, persze drága a ruhabérlet, úgyhogy ezek szerencsére ritkán befejezett gesztusok, bár megvallom, nekem kívülállóként nem olyan nagyon erősek ezek a poénok, de elfogadom, ha valaki így ünnepel. Itt viszont egyrészt nem érzem az indokát, hogy miért vágtál bele a fiúba, másrészt így most ez a beállítás azzal, hogy elforgattad és szűkre vágtad, inkább azzal fenyeget, hogy a kicsit korpulens férj jelölt fog hanyatt esni az arával. Ahhoz, hogy emelkedett legyen a képi végeredmény, nem árt picit lejjebb menni a kamera nézőpontjával, felemelni úgymond kicsit a modelleket, és arra is törekedni kell, hogy ne valami szociografikus élmény felé menjen el a dolog, mert azzal nem a megörökítést, hanem a viccességet erősítjük. Ez is bele tud férni, de most ez a kép így nekem nem sikerült kép, vágás és komponálás okán. (hegyi)
Elég régen volt már kapun kívül a "kis" kedvencünk amikor ez a kép készült. Itt épp a kapuból figyeli a külvilágot.
Kedves kép, talán ha jól látom, labrador lehet, hasonlít a mi kutyánkhoz. Jó a zöld és a zsemleszín együtt, kifejező a kutya is, arra kellene figyelni, hogy a környezetet is úgy hozd a képbe, hogy az ki legyen találva, vagyis a függőleges legyen függőleges, hacsak nincs indoka az elforgatásnak, és lehet, hogy ha többet adsz a kapuból, akkor a néző is jobban érti, mert így most azt az érzetet kelti a kép, hogy a kutyus beszorult valahová. Ismétlést kérek. (hegyi)
Szerintem jelképezheti a hó olvadását, egy nyári záport, vagy akár bármelyik évszak megtalálható benne.
Gyönyörű, ahogy megcsillan a fény a vízcseppen, barátságos, de mégsem tolakodó, viszont abban pontosítani kellene, hogy mi is az a környezet, amiben ez megjelenik, mert így annyira elvonatkoztatott lett az eredmény, hogy a néző nem tudja mihez kötni, bizonytalan marad, hogy ahogy azt le is írtad, ez most akkor minek a következménye. Azzal tudunk érzelmi viszonyt tartósan létrehozni, amit felismerünk, vagy, ami annyira elvonatkoztatott és absztrakt, hogy semmi néven nevezhető konkrétum nincs benne - a kettő között keressük a fogódzót, de nem lehetünk biztosak a dolgunkban, vagyis a néző egy idő után beleun a keresésbe, mert nem jut előbbre. Ez nem azt jelenti, hogy csak a tárgy- és tényszerű képelemekkel lehet dolgozni, de ennél picit több kéne. (hegyi)
értékelés:
Nekem fontos a barátságban a közös téma, a közös hobbi és az ezzel töltött idő(is). E kép alapján valószínű nem egyértelmű, de a mi közös hobbink az autók és a rally. Nem kifejezetten női sport és hobbi, ebből értetődően soha nem vagyunk ilyen viseletben láthatóak. De pont ezért szép a barátság, hogy ilyen dolgokat tudunk kihozni egymásból.
Vagány képi világot látok, nagyon érdekes ez az enteriőr, amit kapunk. Hogy a barátságról mennyire mesél, azt nem tudom, ti érzitek ezt, mert nektek van mihez összehasonlítási alappal rendelkezni, látjátok azt, hogy az életben ilyen ruhát többet föl nem vennék, mégis ez most a leiratból tűnik ki, és nem a képből. Meg lehet képben is oldani ezt, lányok, körbe lehet venni a saját ruháinkkal magunkat, van ott épp elég felület, ahova fel lehet lógatni azokat a ruhákat, amiket vagánynak és odaillőnek érzünk, amik sportosak és a mi világunk, és utána ebbe bele lehet állni valami Barbie ruhás kinézettel, akkor már erősebben működik a vállalás része is, hogy egymásért vállalunk valami dilit. Most ez nekem nem jön be a képbe. Ezen tessék még gondolkodni, másrészt nagyon kis szemérmes ez a barátság. Szerintem akkor, amikor nincs ott a kamera, el tudom képzeli, hogy ha örültök, akkor egymás nyakába ugrotok, ha sírtok, akkor egymás vállán sírtok, ez abszolút benne van a pakliban. Ez nem életkori kérdés, és ez nem is azon múlik, hogy az ember férfi vagy nő, de hát akkor ebből valamit tessék megmutatni. Most olyan kis szabályosan ott állunk a kamera előtt. Ha már barátság, akkor menjünk mélyebbre. Érzelmeket akarok látni, itt nincsenek nagyon. (hegyi)
Autók közt nőttem fel, ez egy életforma.
Azt nem teljesen tudom, hogy hogyan készült ez a kép, remélem te készítetted, és nem valaki más, ez egy fontos dolog, hogy azé a kép, aki megműveli, vagyis aki az exponáló gombot lenyomja. Jó ez a ferdeség, amit vissza is húzol azáltal, hogy rádőlsz az autóra. Lehet, hogy egy leheletnyi a fejből jót tett volna azért, mert most a tekintet van a képhatáron. Nem muszáj a teljes fejedet ábrázolni, ezzel egyetértek, és egy laza, kedves mozdulatot látok, úgyhogy megvan a három csillag, csak arra figyelj oda, hogy ha vágunk, akkor a szemöldök fölött egy kicsi helyet hagyni kell. Megvan a leckemegoldás, látom erősíted a csajos-autós csapatot. Megjegyzés: aki (ki)ismer, tudja, hogy az első három lecke első beküldésére általában megvan a három csillag, hiszen bemutatkozás, tehát ezért elfogadóbb vagyok, viszont azért az jó, ha van kritika, akkor kapunk javítást, változtatást, újragondolást is. (hegyi)
értékelés:
Érdemes kiélvezni a pillanatokat, főleg ebben a gyönyörű időben.
Nagyon finom, nagyon jó az a pasztelles tónus, amit az arcod kapott attól a fényvisszaverődéstől, ami gondolom, hogy valami környezetben lévő tárgyról, vagy egy másik személyről, vagy egy asztalról visszaverődött rád. Ez nagyon jót tett. A válladnál lévő kiégett rész nehezíti azt, hogy az ember a szemedre koncentráljon, erre érdemes odafigyelni, hogy az ember mindig a legvilágosabb rész felé keresi a fókuszt, a mondanivalót, a középpontját a képnek, még akkor is, ha nem fizikailag van az középpontba helyezve, tehát elviszi a tekintetet a világosabb. Most abban a tónusrendben, amiben dolgozol, a képnek a bal fölső része lényegesen világosabb, mint a többi rész, tehát ez majd a későbbiekben megfigyelés tárgya lehet. Megvan a három csillag és a leckemegoldás, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:
A lecke címe és a kép mondanivalója szerintem teljesen egyezik.
Kedves Anett, köszöntünk a Látszótéren, a címet majd magyarázza az idő, hogy mennyiben és milyen területen értendő az, hogy ez az igazi arcod. Nagyon érdekesek azok a míves körömdíszek, amiket itt látunk, tulajdonképpen a képhez és annak a finom fényeihez és vonalaihoz képest ezek nagyon is határozott jelzések, egy vadmacska körmei. Köszönöm szépen, a három csillag megvan és a leckemegoldás is, és várjuk a többi munkádat, jó ez a ritmus. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…