Enteriőr

Annak nagyon örülök, hogy elkezdted ezt a sorozatot és meg is értem azt, amit írsz, hogy neked a heti egy az pont jó, el is fogadtam, úgyhogy köszöntünk, mint special guest a társaságban. Ebben most az a nehézség, hogy ez bekerül ide a szakkörbe, mert a 365-be nehezen tudnám betenni, mert ott ugye a napi képek vannak, de vállalom, hogy elemzem, ami lehet, hogy kicsit igazságtalanság a többiekkel szemben, ezt most nézzük el, ezt a heti egyet vállalom, mint elemzés. Jók ezek a formák, jók ezek a térjátékok, egy kicsit zavar, hogy dől-borul a perspektíva, de nyilvánvaló, hogy ezt egy drágább géppel - maga a gép - korrigálni lehetne, de utómunkában ezt is helyre tudod hozni a fotón is. Ezek nem olyan dolgok, amik ördögtől valóak, ezt a nagyításkor a papírnál is helyre lehetett hozni, szóval ezzel analógban is dolgoztak a mesterek, vesztünk valami minimálisat az élességből, na és, annyi baj legyen, ez az egyetlen pici bajom, mert amúgy a kép tetszik és jó ez a hangulat, hogy senki nincs még ott. (hegyi)

Nagyon szürreális ez a kavargó örvény, az elhelyezés pedig még rá is dolgozik erre, a kameraállás, mert lenyom, présel szinte, még erősebbé téve a forgást. Az is jó, hogy hosszút exponáltál és így a figurák személyesből átmentek általánosba, a fontosságuk nem egyedi, hanem formai. Jó lett, köszönet! (hegyi)

Nem tudom, fent van-e ebből még, ha van, kéne - ha nincs, akkor viszont a pihenő előtti utolsó lépcsőnél fentről vágnék, hogy az a képhatárnál lévő kuszaság csökkenjen. Ennyi a kritikám, mert ez egy amúgy nagyon érdekes, jó tónusú megfigyelés, jól rendezett, izgalmas, tetszetős. Próbáld ki, hogy fentről vágsz ennyit, egyből harmonikusabb lesz az eredmény. (hegyi)

Szép ez, jó az atmoszférája, így is jó, önálló képnek is megáll, de igazán akkor adná ki, ha ez egy sorozat része lenne, amiben van szereplő is, és van olyan is, ami személyesebb a kiválasztásod által, mert ez most inkább dokumentatív tiszteletadás, de picit sok dolog van rajta, nem tudom meg belőle, mi a te kedvenced, mi az, ami felkeltette az érdeklődésed igazán. (hegyi)

Ez egy nagyon izgalmas kompozíció, abszolút tetszik. Nem értek egyet a képaránnyal, nyugodtan lehetett volna fönt még ehhez hozzátenni, ahogy egyébként lent is. Nekem nem kell ennyire körbevágni, ahhoz, hogy ez működjön. Van itt egy nagyon szép kalligrafikus gesztus, ennek nyugodtan hagyhatsz teret. Ha oldalt meghagytad, amit meghagytál, akkor annak a két-háromszorosát is meghagyhatod fönt, meg lent is még valamennyit. Persze, a lenti kérdéses, hogy ott mi lehetett még benne, hogy folytatódott ez a korlát, de amennyit a helyszín engedett volna, annyit még én benne hagynék, és akkor elkerülném azt, hogy ennyire furcsa képformátumot kelljen használnom. Ez megint egy olyan kérdés, hogy ez igazából nem életveszélyes probléma, ízlés kérdése, én nem tudok megbarátkozni ezzel a furcsa filmes képaránnyal, hiába akarjátok lenyomni a torkomon. Nagyon szépen van exponálva, abszolút jól figyelted és mutattad meg ezt a ritmust, úgyhogy gratulálok. (hegyi)

Sokat nem fogok mondani, mert ez készen van. A semmiből építkezel, mindennapi dolog, de mégsem az attól, hogy megjeleníted. Tehát ez a kép tipikusan olyan, hogy amikor már kész, akkor lehet nyafogni, hogy de hát ilyet én is tudok, na de meg is kell csinálni, szóval örülök neki. Van tere, hangulata, félelmeink kivetítése is, jó lett. (hegyi)