Szorgalmi

2011. november 9. én nyílt Balla Demeter fotográfus kiállítása Balla 80 címmel Kunszentmártonban, az Általános Művelődési Központban, melyet Kincses Károly fotómuzeológus nyitott meg. A kiállítás 2011. december 2-ig tart nyitva. A film a megnyitón készült.

ottfelejtett kellékek

ottfelejtett kellékek

A kép a munkahelyemen készült, tegnap délután. Igazából a dupla üvegajtón feltűnő tükröződés ragadta meg a tekintetem.

összekötve a természettel

összekötve a természettel

Mariann, itt megint az a bajom, hogy ezzel a vörössel kell valamit kezdeni. Az egész kép vörösben van tartva, és ehhez képest vörös ez a bogyó, tehát nem érzem az, hogy ez dinamikában helyre lenne hozva. Kell keresni a vörösnek valami komplementerét, vagy valami olyan színmegoldást, amivel dinamikában ez helyrekerül. Ismétlés. (hegyi)

Köldök ismétlésKöldök ismétlés

Köldök ismétlés

Köldök ismétlés

1.Egy későbbi fázis, szűkebb vágással.
2.Ugyanaz a fázis, tágabb vágással, hangsúlyosabban a tájba ágyazva.

Azért örülök annak, hogy Sándor elküldte ezt a két kockát, mert látjuk azt, hogy milyen ritmus jött létre ezekkel a képekkel. Kapunk egy leiratot is arról, hogy milyen ritmusok vannak itt, és mik az ismétlései ennek a képnek. Az első kép egy korábbi exponálás, a második pedig többet mutat a helyzetből, a tájból. Ha az előző képet is figyelembe veszem, amit küldtél erre a leckére, akkor azt mondom, hogy az első kép az, ami nekem ebben a játékban működik, tehát annak a leckének a javításaként az első képet tartom az erősebbnek. Külön örülök annak, hogy még közelebb hoztad ezt a dolgot, hogy a kerítés is lekerült róla, és a víztoronynak az ereje is így helyre került, mint tömegelhelyezés. Úgyhogy az első kép az, amire azt mondom, hogy igen. Itt a gesztus is rendben van, kijött a kislány ebből az alagútból, szóval mindenképpen azt gondolom, hogy ez egy jó ismétlés, és köszönöm, hogy ezt elküldted, és tudunk erről beszélni. Most erre kapsz még három csillagot, már csak azért is, mert én szeretném a többieket is arra bíztatni, hogy ha ismétlés van, akkor kezdjünk el tényleg ezzel dolgozni. (hegyi)
értékelés:

cím nélkül

cím nélkül

A tatai vasútállomáson álltam, vártam a vonatra. Az állomás órája világított a sötétben, vonzotta a tekintetem. Hideg volt, sötét, süvített a szél. Az óráról a hold jutott az eszembe, felnéztem az égre, ott volt, dagadóban. Időm még rengeteg volt, és elképzeltem a holdat, mint órát az égen. Hazajöttem, és megpróbáltam megvalósítani ezt az ötletet. ( a teliholdat szeptemberben fényképeztem le)

Elolvastam a leiratot, egyetértek nagyjából azzal, ami ott leírásra kerül. Chagall jut eszembe a képről, laza asszociációként. Ha egy picit kevésbé sötét tónusúak a felhők, több kék szerepel benne, tehát a színtónusok erősebbek, akkor barátságosabb lenne az egész, így eléggé komor ez az üzenet, de értem, egyetértek vele a trükkel együtt. Jó megoldásnak tartom, de a leckét még próbáljuk bontogatni. Amivel viszont nem tudok mit kezdeni, az a térrendezés a képhatáron belül, azaz a kompozíció, hogy miért épp oda kerül a sárga tömeg. (hegyi)
értékelés:

Nekem ilyen volt

Nekem ilyen volt

Nagyon tetszik a kép, jó ez a képszög, amit találtál, izgalmas megoldás, úgy tűnik, hogy ezekben erős vagy, a saját önképeidet jól tudod közölni, és én azt mondom neked, hogy ebben az irányban még egy picit mozogjunk. Mielőtt sportot, vagy bármi mást fotózunk, kicsit kezdjünk el magunkkal dolgozni. Azért, hogy ebben megtaláljuk azt a rutint, amit aztán későbbiekben a többi fotónál tudunk alkalmazni. Szeretnélek bíztatni: ez egy jó megoldás, jó a ritmusa, jó a beállítás, talán egyetlen egy dolog, hogy az orrodat takaró farmernadrág darab nem annyira előnyös, ezekre a nüanszokra is oda kell figyelni. Ha egy picit kijjebb mozdítod azt a térdedet, akkor lehet, hogy még izgalmasabb lenne az egész azzal a dublikált formával, amit a fejed és a térded formája létrehozna. Ez a takarás itt most nem annyira erős. A talp viszont rendben van, jó a leckemegoldás, megadom a három csillagot, a Talp leckét tessék még egy kicsit gyúrni. (hegyi)
értékelés:

Tamásnak

Tamásnak

Egészen ez év tavaszáig a Kerepesi (Fiumei) temető olyan volt, ahogy azt Tamás szép képe mutatja: nagyrészt embermagas bozótos borította, néhol áthatolhatatlan dzsungelt képezve. Ezt az állapotot óriási munkával megszüntették. A temető tiszta, rendezett. Az érem másik oldala, hogy, nekünk, fotósoknak nagy bánatára, ezzel egy olyan szépséget öltek meg, mely páratlan volt Európában. Akit az érintetlen temető érdekel, annak hadd reklámozzam itt saját honlapom „Kedvenc Temetőm” című portfólióját.

Késésben

Késésben

Budapest, 2011.09.27.

Megint egy olyan kép, amihez Sándor kell. Ha nem lenne ott a kis kalapja a kép alján, akkor is jó kép lenne, igen, de ez hozza vissza a ritmust. Létrejön egy háromszög a két sietős fickó és a nyugalmasan ácsingózó kalapos úriember, a fényképész között, és ezt az egész háromszöget fejeli meg a gombaforma középen, amire a háttérben lévő épület kupolája is nagyon jól rímel. Jó a megoldás, és jó a leckemegoldás is az idővel kapcsolatban. Köszönöm szépen, megvan a három csillag. (hegyi)
értékelés: