Archívum

Zsu mai adásában nem Lilla, hanem a saját naplójából mesél, az életéről.

Mire van szükséged hozzá, na?
A kvízkérdés: A szárnyasé fáj, a legnemesebbé tarka, az ostobáé behajtódás, de nem erre használom őket. Mik ezek?

A zeneszerző életének egyik része.

Kissé kusza beszélgetés erről-arról.

   "Nehéz objektívnek maradni, amikor személyes érintettség van, főleg, ha ez együtt van az információhiánnyal is."
   "Ez a próbálj azzal kitűnni, amiben más vagy, ez elvnek szép, gyakorlatban alig működik, mert ki fogja megmondani egy gyereknek, hogy ő miben más? És hogy az jó-e neki, ha ő azzal tűnik ki?"
   "Nemi szerepeket nem csak a suliban lehet gyakorolni."
   "1. Szerintem a szülő adhat mintát. 2. Az iskola szerintem nem nevel, ha formai szigort alkalmaz. 3. Ha a nemi érés közepén lévő fiú vagy lány épp erre helyezi a hangsúlyt, az nem gond, az a gond, ha ez ízléstelen."
   "Na ez az, tehát nincs ízlésük vagy gagyi, de ez csak egy átmeneti állapot náluk, mert most éppen ez a divat, később meg ha kijárták a sulit, akkor lehet, hogy eszükbe sem jutna ilyet felvenni, az egyenruhával meg ezt elkerülhetnék."
   "Mi azokat próbáltuk csak védeni ebben a beszélgetésben, akiknek nincs pénzük megvásárolni a legújabb cuccokat."
   "Az ízlés szerintem nem pénz kérdése."
   "Volt, akinek műanyag köpeny volt, volt, akinek vászon, mindenféle, és már az is ciki volt, szóval a köpeny nem segített ezen, azon se, hogy kinek milyen tollra, ceruzára, vagy füzetborítóra futotta."
   "Akkor miért kötelező egyenruha és egyen cucc az elit sulikba?"
   "Kockás, ez egy nagyon jó műsor volt, elgondolkodtató, de tényleg. Viszont rettentő nagy illetlenség enni műsorkészítés közben."

Ami volt, elmúlt, ami nem volt még, az majd lesz, ez meg most van.

Napi problémáink kezelése - vagy legalábbis kísérlet.

Néha megesik, hogy amikor az ember ott áll a hídon, és a korlát fölött áthajolva a lassan elfolyó vizet nézi, egyszer csak mindent megért, amit érdemes megérteni.