Zoé is szabadgyakorol, lassan majd azért kéne nézegetned a leckéket, hogy azokban is elkezdj gondolkodni. A kép nem lenne rossz, ha nem fentről lenne fotózva. Mert így a lényeg veszik el, az, hogy valakit kiszúrunk a tömegben. Lejjebb a kamerát és onnan has magasságból kell lőni. (hegyi)

Mivel a kosárpalánk a leghangsúlyosabb, így az visz el mindent a hátán, minden csak utána jön, én úgy komponáltam volna, ha a hangulatot akartam volna erősíteni, hogy a háló ne keretezze a palánkot, hanem szabja szét, mert az mellékes, a lényeg a szürrealitása a helyszínnek, isten tenyerén egy kis szórakozás, miközben az ember nélküliségében benne van a magány is. Szóval jó, pici módosítással helyére kerül a hangsúly is. Nem tudom, van-e itt világítás, ha igen, tudod, ilyen ostorlámpákra gondolok, amik a pályát világítják meg, szóval ha van, érdemes lenne egy olyat is megnézni, mit ad ki ez, ha estefelé járunk, amikor épp már vannak lámpák is, az ég már sötétebb, de még nem ment le minden fény, hogy a hegyek is érvényesüljenek, és a mesterséges fény festhetné ezt még meseszerűbbé. Jó lesz ez. (hegyi)

Éva, ez szép, majdnem azt mondtam, hogy fájdalmasan szép, de inkább úgy mondom, hogy fájdalmasan szép lehetne, ha lenn vágnál addig, hogy az út a kép aljánál-szélénél fusson ki, minden, ami ez alatt történik, lazít a kompozíciódon. Igazán kevés meló ez, mert a lényeg a képen, a képben van. Annak kifejezetten örülök, hogy merész vagy a tónusokkal és ez itt most nem lett öncélú, értelme és értéke lett. (hegyi)

Hát Jánosom, a kis hölgynek ez a képe, mint portré, nem működik. Azért nem, mert egy ellenfényes képet mutatsz, amit elfelejtettél deríteni. Ebből kifolyólag a kép bebukik, és pont az a rész, ami a portré lényege lenne, hogy az arcát lássuk, az alig-alig értékelhető. Szépen el van lágyítva, az egész nagyon kis puha, hogy ennyire szűk mélységélességgel dolgozol. Én nem vagyok barátja az ilyen nagy mélységélesség eltorzításnak, de érthető akkor, ha a háttérben kupleráj van, és ott látom, hogy van, mert ott valami van a kis hölgynek az arca előtt, de nagyon úgy néz ki, hogy ő nem nagyon akarta ezt a fotózást, el is fordul tőlünk. Ez nem lenne baj, ha értékelhető lenne a tónusrend. Most azt mondom, hogy János, ezt visszaadom ismétlésre, gondold végig, gondolom, a kis hölgy még megvan, úgyhogy tessék őt lefotózni portréban. Dolgozz vele. (hegyi)

Megint ugyanazt mondom: francnak kell fentre az a sok ég. Nem kell. Nézd meg, vágd le a tetejéből a fenyőfa fölötti részt, és egyből húzása lesz az egésznek ettől a sáros úttól. Ha ott van ez a fönti rész, akkor ez semmi. Baromi egyszerű ez: a kompozíció az, ami meghatározza a kép erejét, és azt, hogy mi hova tart, mi mivel van összefüggésben, vagy ellenpontban, anélkül ez nem tud működni. Ez a kép attól gyengül ki, hogy hagysz egy ekkora üres eget. Tudod mit? Ha ez a lényeg neked, és el akarsz menni lírába, akkor oké, de akkor ezt a sarat vedd le az aljáról, de akkor három ujjnyit legalább le kell venni, csak az nekem mondjuk unalmas meg közhelyes. Ez izgalmasabb lenne, amit most megláttál, valószínűleg ez érdekelt téged, ami a sárral történik, és ehhez a viszonyrendszerhez képest fontosak a szereplőid, de ebben a viszonyrendszerben nem szerepel az ég. (hegyi)

Érdekes hullámzása van ennek a képnek, és Jánosnak is azt mondom, hogy ha egy picit lejjebb menne, nem sokkal, de egy 10-15 centivel lejjebb, akkor nekem jobban tetsző lenne az, amit látok, de ez is oké. Tudod mi hiányzik erről a képről? Az, hogy ott a sárga fal előtt elmenjen egy öregasszony a botjával, vagy a banyatankkal, vagy egy kölyök kék műanyag kabátban, hogy lássuk, hogy ez mégiscsak egy élő környezet. De a helyszín megtalálása jó, és ezek a színritmusok is jók. (hegyi)

A vilagvevo a kozephullamu radioadasok koraba visz vissza bennunket. Kossuth Radio. Budapest 540kHz. Pecs 873kHz. Megall az ido. Gothar Peter filmjet ma mikrohullamon tovabbitott kabelteven nezi a telep. A falakon ures tanyerok, az asztalokon szintugy. Az erkelyek tukorbe neznek, Bela a foldszint kettobol inkabb hattal ul. Mert friss levego azert kell. Fokuszbol szol a nota. Jo ebedhez. A kutya vacsoraja a kutyara bizva, keresi. Az uton senki sem jar orakig. Kerekparok kosarakkal, amikor meg vasarolni jartunk, ugyi Iren, emlekszel. Evek ota elado. Kell a gyereknek az iskolara. "Korben Dallas, vilagjegy". Ismerje meg a vilagot a kanapejarol. Ahogy a XIX. szazadi amerikai polgar a tavoli tajak fenykepeit, ugy isszuk a vilag tavoli es kozelebbi csodait es mindennapjait bemutato kepeket. A kimozdulas vagya vagy lehetosege nelkul fogyasztjuk az elore megfogalmazott velemenyeket kerdes nelkul. Szuk lakasok egyetlen multifunkcionalis szobaval, talan ez a szep uj szo a szobakonyhara, szocializacio az erkelyen at. Gyerekkent pontosan kiskocsival jartuk a falut papir- es vasgyujteskor. Talan meg mindig ilyennel jarjak. Nem csak gyerekek. Leirhatnam, hogy mitol komor, hogy mennyi tortenetet mesel, hogy milyen jo, hogy nem muelesitett, hogy milyen hatasos a szerkezete, hogy technikailag is pontos, mert ez mind nagyon is igaz, de inkabb azt irom, hogy mennyi gondolatot ebreszt, mert ez talan fontosabb. (bobák)