Munkák | Page 21 | Látszótér

Szűrés

Őszi reggel

A Gerleitől megszokott lírát, érzékenységet, nőies finomságot látunk itt. Ez egy nagyon közeli kép, ugye pont most a napokban a nappali meleg és az éjszakai hideg miatt egy klasszikus képet látunk, ahol a pára vagy harmatcseppek megülnek a pókhálókon és ez egy nagyon izgalmas téma. Örülök annak, hogy a Gábor ezeket a finomságokat észreveszi, ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy aki kiválasztásaiban ezt a fajta érzékenységet hordozza, és tudja, hogy az ősz lecke már egy magasabb sorszámú feladat, és talán elvárható, hogy ezt a tudást átszűrje magán, és az egészben az a fajta személyesség is formailag megjelenjen, amire azt kell, hogy mondjuk, hogy a Gerlei képe. Tehát önmagához mérten a képet, bármilyen megyei vagy országos fotótárlaton mint szép természetképet láthatnánk, ugyanakkor azt érzem, hogy a Gábor képes arra, hogy az a fajta kézjegy is benne legyen, ami pl. egy pár hónapja a talp leckénél egy fekete-fehér képénél, akár más szereplő bevonásával is, nagyon jól, ötlettel, de hordozta az ő kézjegyét. Mindamellett, hogy én ezt a képet szeretem, visszaadnám az ősz leckét ismétlésre, abban a tekintetben, hogy a Gábor jelenléte jobban legyen rajta az alkotáson. Mint feladat, a kép teljesítve van, jól, de ezt ugyanígy fotózhatná még tucatnyi fotós, aki ezen az érzékenységi szinten van. (szőke)
értékelés:

Hős utca
A Hős utcában mindig ősz van. Negyven fokban is fenyeget a tél. Ősszel sokkal inkább ősz van, mint máshol.

Egy híres, emblematikus helyszín, elég ha csak a Mária-Valéria telepre gondolunk, a Mozgó Világ számai, nagyon fontos újság volt a 70-80-as években, a Hős utca egy ilyen emblematikus helyszín, ami még létezik Budapesten, a többi ilyennel ellentétben, pl. a Mária-Valéria telep már nincs meg. Ez a cím egy szocio-állapotra utal, lásd azt a fülkét vagy mit, amire spray-vel felírtatok vannak, és a kisfiú, aki itt kikönyököl. Ősz kategóriába küldte az alkotó ezt a képet, és én ezt helyénvalónak is érzem, bár nem tudom mit lehetett volna változtatni magán a szoción, mert nagyon fontos a kisgyerek, aki itt les kifelé. Nem tudom, hogyan lehetne azt megoldani, hogy noha minden fontos itt, a száradó gatyákkal és amit a Hős utca szimbólumrendszerével, a lepusztult gangokkal, a bejárati ajtóval, mindent hordoz az üzenet - de ennek a képnek a kisfiú lenne a főszereplője. A kisfiú, aki nincs piedesztálra emelve, hanem egy tárgyi elem, fel kell fedeznünk, hogy ott rejtőzik egy fontos része az egésznek. Ő az ember, aki a jövőt jelenti, és a kép nem oda van ritmizálva. Még egy problémám van, hogy az egész kép dől, borul az egész kép, nincs egy egyenes jó helyen. Két disznó, és érdemes lenne oda visszamenni, és még foglalkozni ezzel. (szőke)
értékelés:

Monet
Még 2003-ban a Monet kiállítás idején készült a kép, amit most Berecz Pistának ajánlok szeretettel. A képen nem az én házam és nem az én autóm látható.

Nekem igazából inkább a pop-art, és az USA 60-70-es évei jutnak erről eszembe, de a leiratot is tekintve ez akkor egy popos gesztuskép, ahogyan bár az impresszionizmus és a pointillizmus is szóba került Monet kapcsán, akinek a leghíresebb alkotása a Monet: Manet műterme, azt is mondhatjuk, hogy a popkultúrát nagyon is megelőzte az alkotó, hiszen ez a műve már olyan pop-artos cím, ami arra a híres képre utal, és fejet kell hajtanunk, hiszen Gábor filozófiai rendszere behívja azt a történelmi hátteret, ami ezt a képet, ami itt most egy autó fényezett karosszériáján lévő torzuláson keresztül megmutatja a környező világot. Ezért azon az útvonalon halad, jól és kellő belső humorral, amely a körülöttünk lévő világ személyünkön való átszűrésével értelmezi, véleményt formál, megmutatja ebben a rácsodálkozásban a világot, szemlélteti. Ugyanakkor egy picit megjegyezném, hogy a Gábornak az az alkotása, amelyen családi környezetében, gyermekeivel, akárcsak egy pici lábujjával is megjelenik, és bár fekete-fehér kép, mégis mélyebb és súlyosabb üzenetrendszert tartalmaz a Gerlei Gábor belső világáról, mint az itt lévő, nagyon jó szemmel észrevett és megfigyelt torzulásos játék. Azért mondom ezt, mert látom az ő eddig munkáit, és tudom, hogy mélyebbre is tud ő ennél menni, és ezért noha örülök ennek a képnek, mégis kettő disznóra értékelem. (szőke)
értékelés:

Ez is nyár. Nem csak a Balaton.

Most jön a kedvencünk, ami mindent visz. Én erre öt disznót adnék. Én még nem sok ilyent láttam az estiskolán, ez biztosan véletlen, de ez a kép így nagyon üt - mondja Szőke. Az az egészben a nagyon furcsa ezzel a képpel kapcsolatban, amit az András is mondott az előbb, hogy nem sok ilyent látni, hogy ennyire eszköztelenül, ennyire puritán és mégis lírai, drámai módon, ennyire elemelten és összefogottan mesél nekünk egy történetet. Merthogy ezen a képen embereket látunk. Ez a kép nagyon sok mindent el tud indítani bennünk. Tényleg mindenkinek a saját hozott anyagából, a saját múltjából dől el, hogy mire gondol, hogyan asszociál, megmarad az napraforgóknál, vagy mondjuk ez egy vert hadsereg Rómában, vagy pedig ez egy háborút felidéző kép, a csata után keressük az elveszett szabadságot, vagy akár azt is mondhatom, hogy ez egy gyülekező egy táborban – mindenkinek más élményeket hozhat vissza. De annyira jól eltalált, jól szerkesztett pillanat, mind fényeiben, mind kompozícióban, mind perspektívájában, hogy erre tényleg nem lehet mást mondani, és csak azt, hogy aki tudja kiről van szó, az talán értékeli, hogy Sebastiao Salgadonak a munkásságát juttatja eszembe ez a kép, és nemcsak a tónusaiban és hangulatában, hanem mert ő emberekkel mesél el ilyen sorsokat, vagy hasonló sorstörténeteket - Hegyi.
Nem rúghatjuk fel a szabályainkat, pedig erre a képre én öt disznót adnék. Maradunk a három disznónál, de én csak annyit tudok mondani, hogy Gábor, én nagyon szépen köszönöm ezt az üzenetet, és csak abban tudok reménykedni, hogy nem az történt, hogy túl jó az új gép, és helyetted észrevesz mindent mert jó számítógép van benne, ami kép és ami történet, hanem reménykedem, hogy amióta ideérkeztél az estiskolára, azóta ilyen változások történtek benned. Ez egy nagyon összefogott vers, és egyszerre egy zenekari mű is. Nagyon jó az asszociációs rendszere, és mégegyszer nagyon köszönöm, hogy elküldted ezt a képet nekünk. Büszke vagyok rá, hogy ezt az alkotást itt, az estiskolán publikáltad. (szőke-hegyi)
értékelés:

Gyorsabban!
Szerintem még azok a lécek vannak rajta, amiket hatéves koromban koptattam. Talán a festés is az.

Fotósorozatot látunk, és én a mozgás kategóriájában is el tudnám fogadni ezt az üzenetet, de a gyermekkorban is, a hozzáfűzés miatt elfogadható. Ami javaslatom lenne technikailag, hiszen itt egy mozgófilmnek bizonyos részeit láthatnánk, kiragadott képkockákat, ezekben a szituációkban véleményem szerint rögzíteni kellett volna a kamerát. Vagy úgy beleülni ebbe a kis padocskába, hogy a könyököket ezekhez a védő vaskorláthoz odanyomni, odapasszírozni, vagy valamilyen módon felrögzíteni a kamerát, kisállvánnyal, kötéllel, ragasztóval, bármivel. Ugyanis akkor az történt volna, hogy a kamera az egész mechanikai rendszerrel együtt mozgott volna, és lehetőség lett volna arra, hogy a körben forgó szerkezet az kevésbé lett volna elmosódott, és kevésbé lett volna olya, bár szép, de olyan bizonytalan, elmosott forma, mint a háttér. Azaz ez a pörgő szerkezet kapott volna egy előtér-szerepet, és egy előtér-háttér viszonylatban felerősödött volna a dialektikája a háttér elmosódottságának. Ezt én fontosnak tartanám elgondolkodni rajta, két disznó. (szőke)
értékelés: