Örülök, hogy a hónap képe lett a képed, és épp az indoklás az, ami elindított bennem egy gondolatot, hogy minden mellett mi az, ami mégis valamiféle hiányérzetet hoz nekem. Kezdjük az elején. A ferdeséggel valamit kéne kezdeni, úgy érzem, nem csak ferde, de hanyatt is dől a géped, emiatt esik hanyatt picit a kép is. De ez korrigálható legközelebb, vagy ha ez egy képkivágat, akkor akár az eredetit újra kézbe véve most is. A problémám tartalmi inkább. Ugyanis ez látszólag egy street photo, utcafotó, ami számomra olyan kategória, ami a digitálissal tört elő, előtte a szocio volt az, ami ezt a területet is felölelte. Utcafotó. Aminek a lényege az, hogy ellessen pillanatokat, hogy az ember és a város viszonyrendszerét mutassa, vagy olyan helyszínt, ami önmagában is valamiért eltér az általánostól. Ahhoz, hogy ez utcafotóként működjön, minden adottsága megvan, jó a helyszín, kábé az is, ahol állsz, de két dolog lehetne még jobb. Az egyik az, hogy a négyzetesről le kéne mondani. Túl szűk és ettől túlzottan a középpontra koncentrál. A másik pedig a szereplők. Itt most tökéletesen esetlegesen mozog a képen három személy. Nem egyedi, nincs sztorija, sem valami egyedi gesztus, sem a kapcsolódás a szereplők között, ráadásul a kép középtere üres, ami ha van sztori, jó is lehet, de így most épp emiatt nézek el a szereplők között hátra valahová. A varázsszó a türelem. Kell várni, hogy olyan szereplő érkezzen, aki érdekessé teszi a dolgot. Trükkje az, hogy ha nincs türelem, viszel magaddal szereplőt és instruálod. Persze, akkor mondhatod, oda a spontaneitás, de a spontán dolgok ritkán jók, ahhoz igen nagy szerencse kell a türelem mellett. (hegyi)
értékelés:

Kezdjük azzal, ami a hibája a képnek, hogy gyorsan túl legyünk ezen. Valószínű, hogy vagy mobillal, vagy a hátlapon lévő kijelzőn kontrollálva csináltad a képet, emiatt lehet az, hogy mivel az érzékelő, azaz a gép nem volt síkjában azonosan a fotó tárgyával, így van egyfajta csavarodás a képen, Ez perspektíva korrekcióval javítható, és tudom, hogy akár mobil, akár hátlapi fotózás, ez a probléma sokszor megjelenik, és nehezen kontrollálható. Ezért ha van mód, jobb a keresőt használni. Ezen kívül azonban a kép abszolút rendben van, jó a ritmusa, a tónusai, van hangulata, kicsit a régi horrorfilmekéhez hasonlatos nekem ez az érzet, szóval azt kell ,mondjam, hogy függetlenül attól, hogy nem hibátlan, de mégis három csillag, a hibát meg a későbbiekben több türelemmel fotózva ki tudod küszöbölni. (hegyi)
értékelés:

Ezek jó ritmusok, amit mutatsz, a tónus is rendben van, jó az ötlet, szépek a formák. Egy dolog, amin érdemes elmorfondírozni. Kell-e, hogy jobbra, balra és alul ennyi teret hagyj. Értem én, hogy íves, és mi van, ha belevágok. Hát, akkor belevágsz. Mert azok az ívek a kép egyéb részein megvannak, tehát ha veszteség is, de nem komoly, viszont ehhez az egész ritmushoz feszesebb rend illik. Hát, és a háttér csíkjai, ott fenn a képhatárnál az az elhajlás becsapja az embert és azt érzi emiatt, hogy az egész el van fordulva. De tetszik, szóval hajrá tovább. (hegyi)
értékelés:

Hát, hogy természetfotó-e, azt vitatom, attól, hogy természet van rajta, még nem lesz az, mert ahhoz pont a természetnek kell egyedinek, főszereplőnek lenni, legyen szó fűről-fáról, vagy az állatokról, mindegy. Itt a főszereplő a pad. Ez nem baj, csak a kategóriát, azt érdemes tartani. Mint hangulat, impresszió működik nekem ez a fotó, van feszültsége is azzal, hogy a pad így tolakszik, szóval két csillag megvan. (hegyi)
értékelés: