Feladatmegoldás

Nehéz megtalálni azt a pillanatot, amikor még él a gesztus és a csúcspontján van, főleg, ha az ember saját magát fotózza. Tudom ezt. De most a szemed még mosolyog, de a szád már nem. Ez nem baj, sőt, erre az ellentétre rá is lehet dolgozni, erősíteni. Most ez még nem az. A másik ez a fád, barnított színtónus, ez nem előnyös, ki kéne gyere ebből, mert ellene dolgozik annak az üzenetnek, amit mutatni, mesélni akarsz. (hegyi)

"Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell. A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az örökkévalóságig. Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése. Teljességre vágyom."

Ezt egyszerűbb elemeznem, egyrészt kevés a hely magad mellett, hogy a magány érzete meglegyen, másrészt tudom, hogy divat a műköröm, de borzasztóan elviszi a figyelmet, és nem vehető érzelmileg komolyan a dolog tőle. Érdemes megfontolnod, hogy mi a fontosabb, a köröm, vagy a személyiséged olyan mélységei, amit ki tudsz mutatni, a kettő nem mindig működik együtt. Azt kérem, hogy ezt a képet gondold át és ismételd meg. (hegyi)

Furcsa lehet, amit mondani fogok, de lazíts kérlek, mert olyan erősen akarod mutatni, hogy felszabadult vagy és összeszedett, hogy a végén már csak a szemed mosolyog. Szoktam javasolni a portréknál, hogy takard le a szemet, nézd, mit mesél a száj, aztán takard le a szájat, mit mesél a szem - ez egy jó teszt arra, hogy önazonos-e épp a modell, vagy valami rejtett feszültség dolgozik benne. Nem baj a feszültség, félre ne értsen senki, de tudni kell róla, hogy jelen van. (hegyi)
értékelés:

Az a helyzet Flóra, hogy ezek a tanulmányok azért jók, mert megismerheted saját gesztusrendszered, hogy mondjuk, amikor én fejben azt éreztem, hogy most kedves vagyok és mosolygok, valójában kétségbeesett arcot vágtam. Ez azért jó és fontos, mert ezzel az eszközzel finomhangolhatod azt a kifejezési készleted, ami később fontos lehet, akár akkor, ha modell vagy, akár akkor, ha másokat fotózol majd. Ez a mosoly ez most befagyott és ellenkező hatást vált ki, és ennek egyszerű az oka, ha túl soká tartasz ki egy gesztust, az eltorzulhat. (hegyi)
értékelés:

Ezek a képek úgynevezett beállított szituációk, és ilyenkor fontos a részlet, például a kezed feje, ami most csonkolva van, és így az ott nem szép forma. Még valamit: értem, miért döntötted el a képet, de vigyázz, mert könnyen túlzásba esik az ember és a végén minden dűl és borul, ha kell, ha nem és modorossá válhat ez az eszköz. (hegyi)
értékelés:

Kompozícióban ez egy izgalmas ügy lenne, ha a lényegbe, a szemeidbe nem árnyékolna bele a takaró ilyen csúnyán. Ha nem kerget a tatár, ilyenkor érdemes ellenőrizni még ott, melegében az eredményt, és keresni a hibát, mert ott még ez gyorsan orvosolható, például azzal, ha ennyire nem húzod a szemedbe a textilt. ha lehet, kérnék egy hasonló hangulatú képet ismétlésre. (hegyi)

Fényileg komoly bajaim vannak, és ez a helyzet megválasztásából adódik, elragadott a színkavalkád, és elmaradt a komponálás. Jobbra ki vagyunk futva és lukadva. (hegyi)

Nem ismerem a helyszínt, így csak tapogatódzom, és az jó, hogy lenn vagyunk, de az előtér nekem kevés, fényben vannak izgalmas momentumok, de ahol sötétben vagyunk, az túl beborul, és azokat a méretes pöttyöket kiretusáltam volna, hogy csak a felvert por maradjon. Talán egy kicsivel ha feljebb emeled a kamerát és adsz a dolognak kis perspektívát, más érzés jöhetne. (hegyi)
értékelés:

Formailag ez nagyon izgalmas és jól komponált kép, ami problémám akad, az tónussal van, a lenti, világosabb rész nekem túl sok fényben, visszább kéne venni, hogy ne húzza ennyire magára a figyelmet talán. (hegyi)
értékelés:

Lehetne ez egy western hangulat is, de ahhoz szűk, a csizma nem érthető eléggé, a virág eltiprása sem evidensen jelentkezik, szóval valahogy ezt ellenfénnyel kellett volna egyensúlyozni. (hegyi)

Én ilyet még nem láttam. Miért történik ez? Aki érti, mondja el nekem. A kép jó, az én ízlésemnek kevesebb a mélységélesség a kelleténél, de olyat mutatsz, ami legalábbis nekem újdonság, és ez fontos lehet. (hegyi)
értékelés:

"Vigasztald meg a gyermeked -
nem fák ezek, csak emberek,"
József Attila

A helyszín kiválasztása jó, szép az, ami a háttérben a fényben lévő fákkal és azok fénytani áttöréseivel történik, de az előtér ehhez képest túlságosan be van bukva. Ez orvosolható lenne az utómunkával. Jobbról azt a fatörzset lehagynám. (hegyi)
értékelés:

Hmm, nem értem. Az ősz még csak valahogy, de amúgy ami maradt a képből, az nem értelmezhető nekem. Egy pocsolya valami susnyásban. Jó, de miért lett lefotózva? Most a horizontról nem is beszélek, mert bár indokolatlan a ferdesége, de ha egyenes lenne, a kép akkor sem lenne indokolt. Ha jól érzem, ez tipikusan annak az esete, hogy ami a kamerán kívül történt, az magyarázhatná a képet, ha a képben lenne, tehát a te fejedben ez kép, mert van előzménye, de mi ezt nem látjuk. (hegyi)

Fővám tér

A kompozíció tömegelhelyezése kiegyensúlyozott, ez jó és tetszik, de valami hiányzik nekem a képről, hogy a lépték érezhető legyen, és ez az ember jelenléte. No, ha valahol, itt lett volna értelme a hosszú expónak ahhoz, hogy egy alakot kiválasztva ő élesebben meglegyen, a többiek meg mosódjanak, tűnjenek el. (hegyi)
értékelés:

Itt kifejezetten problémásnak érzem, hogy a főszereplő szinte nincs a képen. Abban lenne ráció, ha ő nyugalomban lenne, és a körülötte elsietől lennének bemozdulva, de most szinte nincs emberi nyom a képen. A baj bennem amiatt van, hogy ha ez csak úgy, semmi faksznival le lenne fotózva, akkor lehet, hogy egy jól komponált és érzelmes képet kapnánk, de ez így nem kideríthető. (hegyi)