Szorgalmi

Ez az augusztus 17-i kép 2:3-ban.

Nekem ez a kép fantasztikusan tetszik, illusztráció is lehetne valami sci-fi könyvhöz akár, van mit nézni rajta. (hegyi)

Ahhoz, hogy egy kép lekösse a nézőt, kevésbé sematikus megoldások kellenek. Nem mondom, szépek a leveleken a fények, de ez nem elég ahhoz, hogy megjegyezzem és elraktározzam a képet. Nem tudom pontosan megmondani, de valami személyesség hiányzik talán belőle. (hegyi)

Nyilván annak, aki a földeken dolgozik, egyértelmű, hogy ezek a rózsaszín foltok, ezek lehetnek a vetőmagok. De nekem, pesti csávónak ez valami egészen másról szól. Talán az lenne a megoldás, hogy közelebb mennél. (hegyi)

2016.10.05. napi kép 50mm-n

Ki tudja, nekem ez nyugalmasabb, ami jobban illik számomra ehhez a szögletes világhoz. Jól érted te ezt a mértani komponálást, ez látható, kicsit bele is kényelmesedsz néha, de ez nem nagy baj. (hegyi)

Azzal nyilván nem sokat lehet mit kezdeni, ha azt mondom, vedd le azt a hálót az ablakról, hiszen nem barkácsolunk, ha nem muszáj, de annyira idegesítő ez a zaj, ez a zizegés a képen, hogy egyszerűen hiába akarom, nem tudok mit kezdeni az organikus és épített, a lágy és a kubista ellentétpárral, erre még az élesítés is ráerősít, szóval a szemem folyik ki sajnos. Enélkül szép lenne. (hegyi)

A Putto II/96 c. kép nyers változata, Zsolt kérésére ide feltöltve

Örülök annak, hogy le tudtalak beszélni az effektezésről, így közelebb kerültünk valamihez, monthatnám, hogy a valósághoz, de a lényeg inkább valami érzet, a jelenlevés érzete. És ez fontos. (hegyi)

Szép ez Feri, de látom, elvitte a figyelmed a virágja, és így a kompozíció kilukad fenn, bekerül a valóság, és nem ez a fő baj, hanem hogy olyan része kerül be, ami sem formailag, sem témáját illetően nem nagyon erős. (hegyi)

Hiány az utómunka, mert a kép maga szép lehetne, ha dolgozol vele. Valahogy abba a kemény fejedbe szeretném beleverni, hogy a kép azzal korántsincs kész, hogy elkattant a gép. Párnatorzítás van, ami az objektívből adódik, de ezt szoftveresen lehet korrigálni. A perspektíva is kihúzható lenne, és a hanyattdőlés is, főleg, ha tudjuk, hogy ez lesz, akkor exponálásnál ráhagyunk, hogy legyen miből vágni. Nem ördögi dolog ez, viszont sokat dob egy képen, ha meg van csinálva készre. Szóval megint az van, hogy a megfigyelés szuperjó, de a kivitelezés félúton abbamarad. Adj erre magadnak időt, mivel van szemed hozzá, megérné. (hegyi)

Két részletből kell összeraknunk ezt a képet eggyé, ami ötletes, tetszik, bár egy picikét szűknek érzem, de alapvetően jó ötlet. (hegyi)

Nyilván a privacy miatt nincs a képernyőkön semmi, gondolom én, mert különben persze jobb lenne, ha lenne, hiszen akkor a kinn munka, benn munka jobban érvényesülne, de az ötlet így is remek. A kompozíció trehány, itt-ott belógnak formák, szóval azzal még lett volna mit szöszölni. (hegyi)

Több jó is van a képen és több javítható probléma is, de ez nem baj, mert van mit tanulni belőle. Az egyik a szín. Ez az elidegenítő kék ez nem passzol, modorban valami fura, távol van tőlem, nem érzem az indokát. A sötét tónusokba a fekete virágok nagyon bebuknak, azokkal érdemes lenne kezdeni valamit. Az jó, hogy jobbra ott az a függőleges, és lenne is ellenpontja bal felül az a kép, de azt is elnyeli a sötét, annak is jót tenne a világosabb tónusrend. Szóval az ötlet jó és szép, a megoldásban lehet finomítani. Még valami Feri. Miért nem a leckékbe dolgozol, miért a szorgalmiba tömsz be mindent? (hegyi)

"Örökre; tart, ameddig tart." Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér.
Amikor az embernek felolvasnak, egyszerre tud a szövegre és a világra figyelni. Csodálatos élmény.

Talán annyi megjegyzésem van, hogy ha a kindle-t kicsit felénk döntöd, akkor beavatsz, részesévé teszel a képnek. Amúgy meg lehet ám kóstolgatni a leckéket is, nem kell mindennek szorgalmiba mennie. (hegyi)

Ismétlés

Alkalmasint nyáron ezzel kell még foglalkozz, gyűlik addig a tapasztalás a saját megmutatásunkkal, mint modell, mert most ez a levél ez egyrészt zavaró az orrnál, másrészt olyan felület kell, olyan megfejtés, aminél nem sötétíti be így a vizet a hordó, tehát valahogy el kell érni, hogy a tükröződésed még erősebb és felismerhetőbb legyen. Lehet, hogy más vízfelület kell. (hegyi)

A szituációt nem ismerem, tehát amit mondok, az feltételezés. Ha mondjuk valakivel beszélget az alany és mi le akarjuk fotózni, de ő nem akar tudomást venni rólunk, akkor valamivel fel kell hívni magunkra a figyelmet, persze készülve rá, hogy villanásnyi idő lesz csak az exponálásra, és elérni, hogy ránk nézzen. Nem mondom, hogy mindig a szembenézős portré csak az érvényes, de annak indokának kell lennie, ha profilt, félprofilt használunk. (hegyi)

Amit most látok, Feri, abban nagyon kevés a tónus, elvitted ebbe a kékesszürke irányba ezt az egészet, és ettől a kép nagy része értelmezhetetlenné válik. Ezzel nehezen tudok mit kezdeni. A másik kérdés, és ezzel szeretnélek további munkára sarkallni, hogy nagyon szép egy hát, fantasztikusak tudnak lenni a vonalai akkor, hogyha erre rásegítek a fényekkel, vagy az is egy irány lehet, hogy mi van akkor, hogyha egy olajjal bekened a modell hátát és a bőr maga anyagszerűbbé válhat. Ez az olajozást nem kötelező használni, csak egy ötlet, hogy tónusban izgalmasabb lehet. A képkivágatról pedig azt tudom mondani, hogy a fenti rész az még hagyján, de lent kezdődne az izgalmasabb játék, a csípő, a derék, a fenék, ezek fontos dolgok, mert olyan izomcsoportok, olyan struktúrák vannak ott, amik formailag jobban megadják a testnek a jellegzetességét. Összefoglalva ez a szürkés tónus nagyon lapossá teszi nekem, erre még rájátszik a világítás, és maga az a képkivágat, amit alkalmaztál, az a hátból kevesebbet ad. Ilyenkor kell kérni a modellt, hogy feszítse meg magát, feszítsen meg izmokat itt-ott a testén és ez neked is segíthet, nem a legnyugalmasabb póz az, ami a legalkalmasabb fotóra. Hosszan nem szabad kínozni a modellt, de egy kicsit szabad. A végére hagytam a lényeget. Nem véleten, hogy azt erőltetem, hogy magatokat fotózzátok. A modellel való munka ideje az után jön csak, amikor már magadon eleget gyakoroltad a fényeket, a vágásokat. Tudom, kényelmesebb a modell, megkérni valakit, hogy legyen kedves és segítsen, de nehezebb értékelni, elemezni, mert becsapós, hogy most akkor nehogy a modellt elemezzem - és ez csak az egyik ok. A legfőbb ok, hogy amit magad megélsz, az a tiéd, és amíg nem éled át a modell helyzetét, nehezen készítesz jó képet anélkül, hogy a modelled ne hozd nehéz helyzetbe azáltal, hogy a kép nem lett jó, és ő a saját szempontjából feleslegesen töltötte az időt a fotózással. Ez akt esetében különösen így van, ott ez még kényesebb. Úgyhogy Feri, vannak elmaradt feladatok, félkész melók saját magaddal, a torzó sorozat is ilyen, az álom is, tessék azt folytatni. (hegyi)