Szorgalmi

Hát, ez is elég absztraktra sikerült, talán valami figura lehet, de nézhetem akár virágnak is, nem tudom, fenn sok, ezt tudom, de esetleg ha nem forgatsz ennyit, ha nem hagysz le épp a figurából ennyit, akkor könnyebb lenne a helyzetem. (hegyi)

Kicsit megcsúszott a múlt heti heti feladvány, de hát most találkoztam csak ezzel a táblával.

Próbálok valahogy segíteni a duplaexpó, szendvicsnega világában. Az van, hogy ritka az a helyzet, amikor a teljes kockák értelmezhetőek és nem kavarnak bele egymásba rossz helyen is. Itt az a figura, mondjuk lámpaoltogató, az lenne fontos, és a grafitti-szerű ügyek csak díszek, de ehhez az kell, hogy ott, ahol a figura van, gyengítsd ki a másik layert. (hegyi)

A három kanál mint minimalista megközelítés jó és esztétikus is. Ennek ellene dolgozik a talán dupla expó és az, hogy valami szőröket fotóztál alá. Ez akkor nem baj, ha ezt határozottan csinálod, és az eredmény kiad valami ellentétet a szőr és az evés viszonylatában, hogy kaparja a néző torkát az a kurva hajszál. (hegyi)

"Milyen ritka egy meghitt beszélgetés! Egy csendes óra. Egy nyugodt nap. Külső erők rángatnak állandóan, s te függsz tőlük. Így élünk." - Müller Péter

Ami a kajafotónál megengedhető, nevezetesen, hogy a teret átformáljuk egy új belső konstrukció szerint, az egy tájkép esetében bajos. A horizontról beszélek. Annak egyenesnek kellene lennie, annál is inkább, mert a kép alapvetően hangulatos, kár érte, hogy elbillent. (hegyi)

Hát, bemondásra elhiszem, hogy ez nem egy fura kifli, hanem kar, de nem is igazán ezzel van a gondom, pontosabban a gond nem ebből adódik, hanem abból, hogy rátettél valami textil effektet, ami nem tett neki jót, és a felismerhetőség és beazonosíthatóság ezen elvérzett. Erre érdemes figyelni egy tárgyfotónál, még akkor is, ha a cél nem az alkalmazott fotó, hanem egy érzelmi közlés. (hegyi)

A vendégünk minden vágya egy mikulás sapka volt. Kapott egyet az ebéd mellé.

Azt tudom mondani, hogy szuggesztív a kép és az öröm is benne van. Viszont arra kell figyelni egy portrénál, hogy lehetőleg ne álljanak ki a fejből mindenféle dolgok, kábelek, antennák és egyéb furcsaságok. Ez kivédhető, ha te elmozdulsz jobbra, ő követni fog, és kikerül az ereszcsatorna fogságából. (hegyi)

A 33. HetiHegyi adásában a téli fotózásról esik szó, a felszerelésről, az öltözékről, a témákról, mire figyelj, és mikor fogsz igazán seggre esni. Kérdéseket, észrevételeket továbbra is várok a kommenteknél. És boldog mikulást!

Picit ijesztőre sikerült, de ez nem baj, sőt, talán ez az érdeme is ennek a munkának. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefon nem szokta szeretni azt, ha a szemébe világítanak, ijedtében csíkozni kezd. Hát, ez van, tanulmánynak jó. (hegyi)

Pollock világa jut eszembe róla, talán nem véletlenül. nagyon kedvelem azt, amit létrehozott. Ilyen esetben felerősödik a tömegelhelyezés és a forma szerepe, ki kell egyensúlyozni valahogy a kép területet. Most a mérleg nyelve súlyozásában elbillen a bal oldal felé. (hegyi)

Nagyon kell koncentrálni, hogy felfogjuk, hogy mi is jön be az ajtón. Nyilván, erre nem lehet előre jól felkészülni, hacsak nem távirányítós a kutyus. Ilyen esetben van az, hogy alapvetően a pillanat jó, de a helyzet és a forma nem adta ki. (hegyi)

Az utolsó fénysugár.

Nekem az ilyen körbekerített panorámaszerű dolgok nem a barátaim, se fekvőben, se állóban, de tudom, hogy másnak izgalmas, szóval elfogadom, hogy van ilyen is, viszont ha már van, akkor azt gondosabb utómunkával kéne megcsinálni, sok most a szürke fátyol ezen. A másik, hogy egy tű elég lenne, a zászló nem kell. Én alul is szigorúbb lennék, a busz aljánál vágnék. Talán ha pár lépést előbbre jössz valahogy, akkor kihagyható lehetne a zászlórúd. A tűtornyon a fény igen szép megfigyelés. (hegyi)
értékelés:

Heti Hegyi kontra PS és egy kis gyakorlás.

Egy kis kontraszt még jót tenne nekik, és talán szűk is a kompozíció. (hegyi)

Lett ma ket pocsek telefonos kepem, ez az egyik, a masik megy a szorgalmiba.

Sajnos nem tudok vitatkozni, és nem csak az idő múlása okán nem érthető a miértje, hanem úgy globálisan sem tudom, miért készült a kép, szinte véletlen exponálásnak tűnik. (hegyi)