Szorgalmi

olvas

nem tudtam donteni, hogy melyik legyen 365-os es melyik "csak ugy, mert jol esik"

Értem én, de Csaba, ezek a csövek szétverik az egészet, viszont értelmezhetetlenek maradtak. Nem tudom, rács ez a gyerekágyon, vagy valami ipari létesítmény, vagy a ruhaszárító alkatrésze... Ha ő ott és csak ott olvas, meg kell keresd, hogy honnan kell fotóznod ahhoz, hogy ezek a vonalak ne kapjanak ennyire durva hangsúlyt. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne ennek üzenet jellege, de akkor viszont még jobban rá kell koncentrálni, akkor nem lehet ennyire kicsi a mélységélesség, mert akkor fog élni a rács, vagy korlát, vagy mifene. Na és a másik ez a mifeneség, amit le kell győzni. (hegyi)

A 9. HetiHegyi azt próbálja körbejárni, van-e valódi különbség abban, hogy az archaikus fotótechnikákat, vagy a digitálisat részesítjük előnyben, milyen buktatói vannak egyiknek, másiknak, jobb lesz-e a kép, ha kollódiumos, mennyiben befolyásolja a végeredményt a technika. A kommenteknél várjuk a véleményeket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

Három Vé

Mindegyik nem fért rá a képre. Nekik szinte gyerekjáték, nekem döntéshozatal. Veni, vidi, vici - gondolják. Valóban nincs esély a változásra?

Gyerekkorom ugróiskoláját látom viszont, csak az a baj Feri, hogy nem tudom, mi van a papírokon. Ha fontos, akkor ezt lentről kell fotózni, igaz, akkor esélyes, hogy lemarad a lényeg, hogy ugróiskolába tetted le. Hát, így most nem tudom, mi van, miért a papírok, mit akar ez jelenteni így egyben. (hegyi)

Sajtáljuk, nincs ételfotómodell felvétel!

Elképzelem, hogy a megszaporodó ételfotók miatt szükségessé vált ügynökségek egyszer csak kiírják az ajtajaikra, hogy nincs több modellfelvétel! Mondjuk éppen egy ilyen lelkes figura állna meg az ajtó előtt. Igaz, ő igen sokáig érlelődött, már kissé meg is romlott a látása, haja is jelentősen meggyérült az utóbbi években, akárcsak szemöldökszőrzete, melyek közül csak egy-egy hosszabb szál árulkodik az egykori bozontról. A szeme alatti táskák sem pont az ifjabb koráról tanúskodnak, borvirágos orra is csak nemrég virágzott ki. Na de már mit tehetne? Áll az ajtó előtt. Szóval pontosan ez a pillanat is lenne az, amikor nehezen kibetűzi a hírt az ajtóra tűzött papírfecniről: Saj-tál-juk-nincs-é-tel-fo-tó-mo-dell. Felvétel... Elolvassa egyszer, még egyszer, szemüvegét is felveszi, hátha... Szája még egy kicsit mosolyra is áll... Nem, azt hiszem, nem értette meg... Az ilyenek sosem értik meg! Nekem pedig ezzel a felismeréssel le is zárul az elképzelésem.

István, van az, amikor nem tudok mit mondani, számomra ez borzalmasan primér, hogy ne mondjam, nagyon a kezdők sajátja, hogy idétlenkednek ilyen hülyeségekkel, időt és energiát pazarolnak rá feleslegesen, hiszen tudható, hogy ebből jó nem sülhet ki. Érted, sülhet ki. Jó, mi? Na, hát mint a poénom, a kép is annyira borzalmas poén. Mentségedre legyen mondva, hogy a 70-es 80-as évek reklámjai, a túróval, a tévével, szóval Tóth József Füles hasonlóan fárasztó verbálpoénjai is megszülettek valami érthetetlen okból kifolyólag és sok rajongójuk van a mai napig. Hát, én nem tartozom közéjük. Bocsánat érte.  (hegyi)

Fürdősó

Kád vízben olvadó fürdősó.

Bódy Gávor Nárcisz és Psyché című filmje jut eszembe erről a képről, a lavóros jelenet, aki látta, nem felejti el egykönnyen ezt a filmet, aki nem látta, azonnal vegye listára, mert a magyar filmművészet egyik legfontosabb alkotása. És igen, ami a kép erénye, hogy ezt eszembe juttatta, az a hibája is egyben, hogy képileg nincs meg benne az a határozott kijelentés, nincs kompozícióban úgy kitalálva, hogy ez megálljon a lábán magában, azaz van valahol valami, történik valami, valahogy, de hogy hogyan, az esetleges. Érdemes lenne ezzel még dolgoznod, a kád jó terep. Egyébként is, kéne fotóznod, István, mert sok félbehagyott projekt van ,amikkel érdemes lenne újra foglalkoznod. (hegyi)

A 8. HetiHegyi olyan, a háztartásban fellelhető eszközökről szól, amelyek jók, ha a kezünk ügyében vannak, bekerülnek a szettáskába. Segítségükkel rossz fényviszonyok között is jobb képet készíthetünk. Mire jó az alufólia, a karácsonyi csomagolópapír, egy fehér póló, vagy egy sminktükör akár? Deríteni, fényt takarni, visszaverni vagy szórni, mindez lehetséges filléres kacatokkal is. A kommentekben várjuk az ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

Lebegés

Feri, a címből indulok ki, és akkor azt kell mondanom, hogy ez a kép két esetben tudna valóban a lebegésről szólni. Egyrészt akkor, ha még tágabb a kivágás és az egész tükör úgy van alátámasztva, hogy az homogén fekete, és akkor a tükör maga alátámasztás nélkül maradna, mert a fekete eltakarna mindent. A másik, hogy nagyobb tükör és sokkal szűkebb kivágat, hogy a tükör maga már ne legyen felismerhető, ne legyenek élei, szélei, mert akkor az a fura világ, ami a tükrök sajátja, az lenne, amibe belépve már ez a vitamintabletta ez elkezdene élni. Így most a kettő között maradtunk félúton, és így a hatás sem nem elég konkrét, sem nem elég elvont. (hegyi)

Fordulatos

Én ezt egy jó tanulmánynak tartom. Nyilvánvaló, hogy ebben az is jó, hogy alkalmaztál egy technikát, amikor egy hosszabb expozíciónál az ember a zoom gyűrűjét meghúzza, és akkor az egésznek lesz egy ilyen zuhanás jellege. Ez, mint gyakorlat abszolút jól működik, a struktúra is jó. A színeket én nem alkalmaznám, én ezt fekete-fehérben használnám, de maga a formagyakorlat jól működik. (hegyi)

Cipők

Hát ezen el kellett kezdenem gondolkodni erősen, hogy hol vannak itt egyáltalán cipők. Aztán már megláttam, de legkevésbé a cipőre kezdtem el koncentrálni. Ez nem baj, bár azt mondom, ezt is egy picit szűkebbre lehetne venni. A kép baloldalán ott van egy másfél-két ujjnyi rész, amire semmi szükség nincs. Ha a képarányokat meg akarod tartani, akkor lehet a kép aljából is nyugodtan vágni. Egészen a képhatárig ki lehet húzni a tetőnél azt a részt, tehát az nem baj, ha a formák megérintik a kép határvonalát. De a meglátás jó. Az van, hogy a február nem nagyon kedvez a fotózásnak. Ezek a csúnya szürke felhők nem olyan nagyon jók. Utómunkával azért lehet ezen segíteni, kicsit elvenni róla ezt a szürke fátyolt. (hegyi)

A hetedik HetiHegyi a házi kedvencekről szól, elsősorban a kutyákról és macskákról, mert őket fotózzuk a legtöbbet. Mire figyelj, hogy tedd személyessé a képet, mi az, amit jó elkerülni, ha cicádat vagy a kutyust akarod megörökíteni. Kommentekben várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket és saját ötleteidet ebben a témában. Az előző adásokat megtaláljátok a HetiHegyi kategória alatt.

Törött ego

Robert Capa volt, aki azt mondta, hogyha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel. Azért ez fordítva is igaz, hogy akkor sem jók a képeid, hogyha túl közel vagy. Most a makrófotográfusok lehet, hogy átkokat fognak rám szórni, de ez így önmagában nekem kevés. Tehát én értem, hogy ez valamilyen kiállítási anyag lehet, ami eltört valahol, valamiért. De ez a valahol sincs a képen, meg a valamiért sem. Csak maga a tényközlés. Ugyanakkor azért a kép sarkánál hagysz valamennyit a valóságból, tehát ha ezt egy elvont üzenetnek akarom meghagyni, akkor nem hagyom benne azt a képsarkot. Ha meg már benne hagytad, akkor mutass meg belőle többet is, mert akkor fogom érteni, hogy mi történt. Nem biztos, hogy akkor ez egy izgalmas kép marad, ebben neked igazad van, de hát ez a rizikó. Pontosabban akkor ez egy feladat megoldani, hogy úgy is izgalmas legyen, hogy a környezetből is látok valamit. (hegyi)

Virág

Nem szeretem a virágokat. Persze, látom én, hogy szépek, így aztán lekapok néha egyet-kettőt, hátha megszeretem őket.

Én nem vagyok a nagyon kis mélységélesség híve, de azért ennek a képnek lehet jót tett volna, hogyha csak az egyik virág éles. Most, amelyik kifut a képből, az is nagyjából az élességi tartomány szélén ott van, és ettől nem nagyon tudok választani.  A leirat viszont abszolút magyarázatot ad arra, hogy miért is mondható az, hogy ez a kép nem sikerült. Azért, mert nem szereted. Na most a fotográfia, de bármilyen alkotói folyamat azért jó, még akkor is, hogyha az ember csak a saját örömére vagy kedvtelésére csinálja, mert nyitottságra nevel. Azért, mert segít elfogadni a külvilágot olyannak, amilyen. Vagy ha nem is minden tekintetben olyannak, de legalább addig az ideig, amíg foglalkozunk vele, közel kell, hogy engedjük magunkhoz, különben nem fog sikerülni. Tehát hogyha úgy közelítenél ezekhez a virágokhoz, mintha ezek nem virágok lennének, hanem formák, színek, tónusok, tömegek, akkor lehet, hogy ez a fajta ellenérzésed nem jönne felszínre, és akkor lehet, hogy közelebb tudnál kerülni, és ha te magad közel kerülsz, akkor valószínű, hogy ez a képeden is látszódni fog. (hegyi)

Fordított piramis

Van a képen egy talán útbaigazító tábla, lehet valami menetrendet mutatott, nem tudom, ami most elviszi az egészet a fenébe. Nézd meg, hogyha azt letakarod, akkor sokkal jobban elkezd élni, ami a háttérben történik. Igenám, de te úgy állítottál a fényeken, hogy ezt is bekalkuláltad, ezt a táblát, hogy jól legyen exponálva. És ettől sötét lett az egész mindenség ott hátul. Szóval az biztos, hogy éjszakai felvételt nem lehet éjszaka csinálni. Ezt többször mondtam már elemzéseknél, hogy az éjszakai felvételt egy demerungos, naplemente utáni állapotban lehet jól megcsinálni, amikor maga a nap már nincs jelen, de még egy kicsit az eget megfesti. Mert akkor nem egy ekkora beégett feketeség van a háttérben. És ráadásul élettel telibb tónusokat kapunk az épületeken is, arról nem beszélve, hogyha több fény van, kevesebb a zaj. Maga az épület az izgalmas, a megoldással nem vagyok 100 %-ig kibékülve. (hegyi)

Werkfotó a Tűzhöz

Ez a tüzes újratervezés egy mellékterméke, a mosogatóba dobott égő papírlap...

Azt írod, hogy ez egy melléktermék, amikor a mosogatóba dobtad ezt az égő papírt, hogy ne gyulladjon föl a lakás. Az biztos, hogy van ennek egy szintje, ami a meghökkentés szintje. Tehát az alapkép meghökkentő ezzel a gesztussal, hogy feltépem magamon a ruhát. Aztán meghökkentő az, hogy ennek a képnek a közepével történik valami – magát a lángot itt már nem látjuk, és ha csak ezt a képet ismerem, akkor nem tudhatjuk, hogy az egy lángtól van, vagy legalábbis ebben a méretben nem jön ki. Lehet, hogy nagyobb nagyításban látszik a megégett papír széle, de ez most nem látható. De valami történt a közepével, valami kimarta, kiszakította. És az is látható, hogy valamilyen vegyi hatás történt még a képpel. Tehát abban nem lehetek biztos, hogy ez most mosogató vagy sem, vagy mosószer vagy tiszta víz, de hogy valami érte, abban biztos lehetek. Nem mondom azt, hogy vidám üzenet, de nyilvánvaló, hogy nem is ebből a célból készítetted. Úgyhogy hajrá, folytasd. (hegyi)

A pedellus újra elmondja, hogy hogyan nevezd el a Látszótér bármely szekciójába - szakköri feladvány, szorgalmi - beküldött fájljaid. Ez a forma a helyes: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_napisorszám, azaz például hegyizsolt160203_1 és utána a pont után a kiterjesztés jpg. Fentieket a Feltöltés alatt is megtalálod. Tehát gyengébbek kedvéért részletesen: 1. Miből áll a fájnév? Neved. Kisbetűvel, egybe, ékezet nélkül. Dátum. év, hónap, nap. két-két számjeggyel. ÉÉ=16 HH=02 NN=06 Alsó aláhúzás. _ sorszám. Adott napon tőled ez hányadik feltöltött fájl. Ha aznap ez az első, akkor _1. Ha még töltesz fel, akkor _2, _3 és így tovább. pont és fájl kiterjesztés, amit a szoftver általában maga megcsinál. Miért kell ez? Mert ezt kérem. Azért, mert a szerveren van vagy 5 ezer kép, és nekem ezek között meg kell találni a te képed, neved és dátum alapján. Én dolgozom a képeiddel, hogy nyilvánosságra kerüljenek, tisztelj meg azzal, hogy te ezt megkönnyíted, hogy fentiek alapján nevezed el őket. Köszönet a segítségért.