Ezt nem nagyon értem. Feketék vagyunk, mint a negró, de minek? Formailag a képet javarészt az építész csinálta meg, a kivágat nem nagyon érdekes, szóval hát ja, vegyük úgy, hogy ez kipipálva. Aztán majd egyszer csak Ánges ki kéne ám találni azt, hogy merre teszed le a voksod a fotózásban, van itt már a jézuskától a géppuskáig minden a batyudban, de előrelépés akkor várható, ha egy-egy dologra konkrétan ráfekszel, mint témakör, vagy fotós terület és oda tolsz egy picit nagyobb energiát, úgy, hogy elkészíted a képed, vársz vele az elemzésre, dumálunk róla, ugyanazt ha kell ismétled, és így megyünk, amíg nem vagyunk elégedettek, és aztán új kép, új téma, és így tovább amíg egy területet nem pipálhatunk ki. Érdemes lenne, mert a céltalankodás nem fog segíteni, viszont alapvetően van szemed a látásra és nem csak a nézésre és ha már így van és géped is van, hát, használjuk már ki. (hegyi)

Azt gondolom, hogy amit látsz, az nagyon jó és fontos, érzékeny dolog. Itt most nekem az elhelyezés az, ami egy picit határozatlan, azt hiszem a jobb oldala az, ami lötyög, ott valahogy újranyílik valami, ami már nem lenne olyan fontos, nem azt mondom, hogy a fánál vágni kéne, mert az is elbillentene, de valahogy most nem találom az asztal és szék helyét. Lehet, hogy az is megoldás lenne, ha lejjebb billentett kamerával több előteret kapnánk és akkor felül záródna jobban a kép, és így talán a két tárgy magányossága is erősebb lehetne. Hát, valahogy így. (hegyi)

A formaérzékenységed megvan, de a függőlegesekre oda kell figyelni, mert azok ferdesége most gyengíti az összhatást. Tudom, hogy ez nem egyszerű, megy is el a fény a francba, meg minden, de itt is azt mondom, ha megvan az ötlet, érdemes még picit mocorogni, hogy máshonnan mit mutat, hogy adja, hogy megtaláld azt, ahol minden klappol. (hegyi)

Ugyanazt tudom elmondani, mint az előző képednél, hogy lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodnod azon, hogy belefogj a kóbor állat fotózásba. Már csak azért is, mert annyi mindenbe belepróbáltál már, hogy talán ideje lenne annak, hogy egy témánál lehorgonyozz és azt kezdjed el feldolgozni, ha esik, ha fúj. Emellett lehet ezt azt csinálni, nem kell a többi dolgot se elfeledni, de az jót tesz, ha az ember belekezd egy ilyesmibe. Nem mondom, hogy a 365-ös projekt alkalmas erre, mert nem minden nap macskanap, de ha ráállítod magad, akkor szép ügyek jöhetnek ki. (hegyi)