Erdőben

Erdőben

Értem én, hogy a fák nőhetnek ferdén is, meg a horizont is lehet ferde, de itt nekem ez olyan, hogy a két ferdeség valahogy nem hozza egymást egyenesbe, nem dekázza jól ki. Abban az esetben, ha a környezetből nem következik evidensen az, hogy mik voltak itt a valós viszonyok, akkor nekünk kell ezt önkényesen újra kineveznünk, berendeznünk. Igen, a kép jobb oldalán láthatóak függőlegesek, és az adhatna támpontot, de mégis az egész valahogy olyan, mintha el lenne tekeredve az egésznek a perspektívája. Azt hiszem, hogy az vezetne célra, hogy ha itt egy perspektíva korrekció történne. Drágább gépeknél ezt a hátfal döntésével meg lehet oldani, nekünk itt a digitális technikánál az adatik meg, hogy ezt az utómunkánál csináljuk meg. Azért lenne erre szükség, hogy ne érezzem azt, hogy ez ilyen kúpszerűen összeszűkül a fölső régió felé, mert ettől valahogy nem tudom magam elvonatkoztatni. A másik a tónusrend: mivel kalibráltuk a monitorodat, ebből kifolyólag nem nagyon tudom, hogy mi lehet az oka annak, hogy elég sok esetben bebukik a kép, amit csinálsz. Hogy ez most azért van vajon, mert fényes nappal csinálod a képkorrekciót, amikor a tükröződő kijelző miatt becsapod magad, vagy pedig eleve te magad akarod ilyenre, ezt nem tudom. Érdemes lenne ezt átgondolni, mert így most a részletek elvesznek. Annyira nem markáns a beszűrődő fény, hogy az magában elvigye ezt az egészet, a törtnet szép lenne azzal a bal oldali kis fénnyel, amire rávetül, de ehhez nem kellene a jobb oldalon a fa. Szóval valahogy ez most lötyög kompozícióban, és tónusában is, miközben maga a meglátás jó lenne, tehát, amit észrevettél, az fontos. (hegyi)

Vallettai házak

Vallettai házak

Sok mindent kapunk egyszerre a képen: van benne építészet, ünnep, azok a díszek a lépcsősor végén olyanok, mintha egy kínai negyednek a bejárata lenne, van szemét a zsákban, van nagy hajú nő, talán fény van kevés. Ezt azért helyre lehet billenteni, ez utómunka kérdése, de az a bajom, hogy ennyi minden nem tud egyszerre érvényesülni. Ha letakarod az eget meg az egész sávot balra, akkor megmarad a fal meg a lépcsők, és akkor ez egy izgalmas kép lenne. Ha egy szóval tudnám mondani, akkor kell tudni elengedni, és kell tudni ahhoz elég bátornak lenni, hogy elhagyjuk a konvenciókat, és csak arra koncentráljunk, ami minket érdekel, arra, ami a képen önmagától elkezd működni. Ezek a ritmusok működnének, ha nem lenne kilyukadva a bal oldal. Így nem tudom eléggé komolyan venni azt, ami a házfalon történik pont emiatt, hogy elvesztem a fókuszt. (hegyi)

Máltai emlék

Máltai emlék

Értem ezt a képet, tulajdonképpen az előtér és háttér beosztása jó, csak az a bajom, hogy az előtérben valami olyan gaz van, amit akár a kertünkből is össze lehetne szedni, tehát már eleve valami olyan uralja a képet, ami nem máltai jellegzetesség, hanem van mindenütt, innentől kezdve már kérdőjelessé válik a többi. Ettől még én nem vonom kétségbe azt, hogy neked ez a hangulat jelent valamit, csak a nézőidnek nem biztos, márpedig a fotográfia onnantól fotográfia a fotós kezében, hogy nem a házi albumba dolgozik, hanem azért, hogy valamit egyetemlegesen megmutasson a többi embernek, valamit, ami neki megtörtént, neki megvolt, azt átadja a többieknek. Ilyen értelemben van felelőssége az alkotónak, hogy ő helyettem van ott. Tehát te helyettem voltál Máltán. Én lehet, hogy az életben nem fogok oda eljutni, tehát neked, amikor fényképezőgép van a kezedben, nem az a dolgod, hogy majd a Bandival mikor nézitek öregemberként a képeket, visszaidézzétek, hogy milyen jó volt Máltán, mert arra bármi kép alkalmas, hanem az a dolgod, hogy nekem mutass valamit, tájékoztass, nem csak szépséget, lehet az szoció is, de valamit igen. Talán itt kezdődik, hogy ha ott vagy, érdemes egy kicsit projekt szemlélettel gondolkodni, hogy most te Máltát úgy akarod megmutatni, mintha egy turista nézné (ez nem azt jelenti, hogy turista fotókat kell csinálni), de az a nézőpont, és az a kompozíciós irány, hogy nevezetességeket keresel, és az ottani hangulatokat mutatod. Vagy azt is lehet, hogy átmész szociofotósba, és keresed Máltán a különlegest, az esendőt, az emberit, vagy természetfotósba mész át, és keresed azokat a jelenségeket, amik ott megtörténnek. Szóval millió út lehetséges, de valamelyik mellett le kell tenni a voksot, egyszerre mind nem fog menni még egy vérprofi fotósnak sem. Mindenki így van vele, ez nem különösen neked igaz, semmilyen fotós nincs, aki bárhová elutazik idegenbe, és ott rögtön 3-4 anyagot tudna csinálni, és mind működne. Valamit csinál, és az működhet. (hegyi)

Tetőn

Tetőn

Tulajdonképpen aranyos ez a dolog, én kicsit keveslem most azt, ami a bal oldalon történik. Az első ötletem az volt, hogy mi lenne, ha levágnánk, persze akkor érdektelen az egész, mert a helyzetet vágnánk le, hogy értelmezni lehessen, hogy ez egy tető, kell az oda, de ha már ott van, akkor legyen több belőle még egy ujjnyival. Akkor ráadásul meglenne az is, hogy honnan merrefelé mutat ez a dolog. Azt a vackot, ami a falon van, nyugodtan le lehetne vágni, arra nincsen nagyon szükség, el is viszi a figyelmet, és azt a másfél ujjnyit hozzátenném a bal oldalhoz. Egyébként a dolog jó, utómunkában van mit fejlődni, úgyhogy most már itt az ideje, hogy egy kicsit a photoshop használatával is foglalkozz. (hegyi)

Asztalnál 2.

Asztalnál 2.

Jó lenne ez a kép a láb nélkül. Ott ült valamelyik csaj, nélküle a macska, meg ez a sok kaja erős lenne. Tudom, ott voltam, nem egy egyszerű dolog sok éhező emberrel megértetni, hogy te menjél ki a képből, mert még nem fogsz enni. Ezt csak annak mondom el, aki esetleg nem volt ott, mert aki nem volt jelen, azt fogja látni a képen, hogy az egy zavar helyzet. De a Princ egy nagyon jó kis szereplő, úgyhogy jó lett. (hegyi)

Vallettai foltos 2.

Vallettai foltos 2.

Ez a kép másképp dinamikus, itt a mozgás dinamikája játszik, bár szép az is, ahogy a bundában fellelhető rozsda szín megjelenik hátul a bokornál is. Amit én változtatnék, az az, hogy magát ezt a fatörzset visszább kellene venni utómunkában, most túlságosan világos. Hasonlítsd össze, hogy mennyire sötét a növény, az inkább túl sötét, és mennyire világos mindehhez képest a fa. Tehát ahhoz, hogy a főszereplőnk legyen valóban a főszereplő, ahhoz a környezetet egy kicsit hátrébb kell vinni tónusban. Ha most megtennéd azt, hogy ezt korrigálod a fát, akkor te is látnád, hogy egyből az összes figyelem a macskára szegeződik, így most kalandozunk egy picit a képen. (hegyi)

Vallettai foltos

Vallettai foltos

Tudom, már ezt többször megbeszéltük, tisztában vagyok vele, hogy a macskafotózás nem egy egyszerű eset, mert ők nagyon szuverén egyéniségek, de most nekem nagyon ki van dekázva a zöld meg a sárga, és ehhez azt kell tudni, hogy a zöld sokkal súlyosabb, mint a sárga. Mondhatod azt is, hogy sötétebb, én ezt mindig súlyként érzékelem, konkrét kilóként. Az egyik 1 kiló, 20 deka, a másik 2,50, és ettől elbillen a mérleg. Tehát ilyenkor mi a megoldás? Hogy vagy növelünk azon, ami a kisebbik súly, vagy csökkentünk a másikon. Nyilván ezt a fajta tónus kilókat befolyásolja a formai elrendezés, de talán az kimondható, hogy ha lemondunk erről a képkivágásról, akkor a bal oldalból, ahol az első ajtó véget ér, ott már lehetne vágni. Az nem tenne rosszat a képnek, és dinamikus lenne. De a pillanat jól megvan, és szép a cica is, úgyhogy ezt szeretem. (hegyi)

Csaba utcai macska

Csaba utcai macska

Drága, ő is nagyon szép cica! Tök jó, hogy így barátkozik veled. Egy kicsit a térből hiányolok, most ezt megcsináltad állóba, de ez fekvőben, vagy négyzetesben lenne jó, nem kell ezt ennyire szűkre venni, nem csak a macska a lényeg, hiszen a lépcső és a beton sráfozása az, ami izgalmas térjáték. Így most levágtad azt, hogy ő hol van, és csináltál egy sztárfotót róla, de benne nem ez a lényeg. Ugyanakkora maradna akkor is, ha megmaradna az oldala. Tehát, ez a kép ebben a képkivágásban, már ami a függőlegest illeti nem, de egy fekvő képben háromszor ekkora oldalakkal tökéletes lenne. (hegyi)

Budai macskák

Budai macskák

Drága cicukáim! Hát, az egyik szegény már elég harcedzett macska, ahogy én látom itt. Jó, hogy így belevesznek a formákba, egy kicsit itt ezt a bal alsó részt utómunkában visszább venném tónusban, hogy ne az legyen a legvilágosabb rész. De ez egy nagyon kedves kép nekem, abban az értelemben, hogy találtál valamit, és ez az irány egy jó irány lenne. Most már rég nem kaptunk tőled macskás képeket, tessék keresni azokat a macskákat az utcán. Megint olyan, hogy amit felcsípünk, azt tessék rendszeresen csinálni, nem ám elhagyni. (hegyi)

Máltai keresztek

Máltai keresztek

Van egy pár belőle, azt látom. Érdekes, de azért annyira nem ebben a megfogalmazásban, hogy ennyire bő lére legyen eresztve. Szépek a tónusok, a színek, ez viszi el a képet. De hogy miért nem egyenesíted ki, nem értem, az agyoncsapja, hogy ferde. A másik, hogy valahogy a képkivágás, a pont, ahonnan ezt mutatod nem nagyon érdekes, így ez nem válik igazán képpé, nincsen benne rendező erő, csak szép színek és tónusok, ami nekem kevés a bioldogsághoz. (hegyi)

Parton

Parton

Szemérmesen félrenézel, ezért kisodródott a két szereplőd a kép szélére, valamennyire visszahúzza az a sziget, vagy nem tudom, hogy mi az, a dőlő horizonton, de amúgy nem tudom, hogy szemérmesek vagyunk, és nem merünk odanézni, mert ezek épphogy nem szeretkeznek, vagy mi a helyzet. Ott vannak. Most ez ennyi. Valahogy ebbe bele kell tudnod még jobban menni, tehát nem vagy elég közel. (hegyi)

Máltai horgász

Máltai horgász

Eltelt viszonylag hosszú idő az elemzés és a kép felrakása között. Ágnes, most kérdezem tőled, hogy még mindig fontosnak tartod ezt a képet? Mert szerintem ez nem fontos kép. Sem Málta nem jön ki belőle, se a horgászat, de legfőképp a férfi karaktere nem. Ez egy lesifotó, megtaláltad őt, jó messziről lefotóztad. Ez abban a tekintetben jó, hogy nem zavartad meg a halakat, de a fotó szempontjából nem jó. Ha ez egy őt bemutató sorozat része, ahol megismerjük, akkor ez lehet egy átkötő kép, de önállóan nem tudom, nekem nem áll meg. (hegyi)

Lépcsőn

Lépcsőn

Na, ez egy olyan kép, amit kedvelek, elég jó kompozíció. Azt nem mondom, hogy nagyon szuper, hogy teljesen középre vannak komponálva ezek az emberek, hiszen ez az egész terület arra hív téged, hogy dekomponálj, hogy játssz vele. Engedd el azt a mankót, engedd el a korlátot, legyél nyugodtan kísérletező, dinamikus! Most beraktad őket középre, ettől le is nyugtattad ezt az egészet, ez nem biztos, hogy szerencsés. De a meglátás, a pillanat, az egész érdekes, jó dolog. Szépen is van exponálva, úgyhogy ez így majdnem tökéletes megoldás. (hegyi)

Autók között, Hegyi Zsolt-2015.07.26. 16:30, Hegyi Zsolt-2015.07.26. 16:30

Autók között
Autók között
Autók között

Vallettában.

Nem tudom, hogy az 1-es macska két kocsi között, az éppen kakál-e, lehet, hogy igen, olyan furcsa, és az ott nekem kevésbé izgalmas. A 2. macska szaglászása abszolút jó a kis csapzott bundájával. A 3. is, ahogy ott alszik, fekszik, de azt szeretném neked mondani, hogy próbáljunk meg tartani valami normális képarányt, jó? Vagy négyzetesek vagyunk, vagy 2:3, 3:4 arányosok vagyunk, de valami legyen. A 16:9-es képarány a filmhez van és nem véletlenül nem a fotóhoz. Nem akarok nagyon szigorú lenni ebben a kérdésben, mert tudom, hogy majd lesznek, akik kardoskodnak a 16:9-es, vagy ahhoz hasonló képarány mellett. Nekem nem természetes, és hogyha az a kérdés, hogy tanuljunk meg komponálni, akkor próbáljunk meg először valamilyen klasszikus képarány mellett letenni a voksunk, és abban dolgozni, mert ha állandóan változatunk mindent, és minden mozog, és állandó a csere, tehát hol négyzetesen, hol 2:3, hol 3:4, ahol esik ott levágunk belőle,akkor soha a büdös életben nem leszünk előrébb a kompozíció tekintetében. Mi miért, és hogyan kerül oda? Ez egy fontos kérdés. Nem azt mondom, hogy ne vágd meg a képeidet, de az arányokat próbáljuk meg tartani. És jó lenne Ágnes, ha megtalálsz egy dolgot, ami érdekel, ami izgalmas vagy tetszik, akkor azt nem engednéd el, hanem csinálnád folyamatosan, például a macska ilyen, ha utcamacska, akkor legyen az, de be kéne léni abba a csoportba, ahol nem virágról virágra szálldosás van, hanem témakövetés, mert ez segítené a fejlődésed. (hegyi)

Azúr Ablak, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 22:54, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 22:54

Azúr Ablak
Azúr Ablak
Azúr Ablak

És itt van Málta (pontosabban Gozo szigetének) a jelképének három arca.

3 képben kapunk valamit egy természeti képződményről. Azt gondolom, hogy ebből számomra az első inkább emlékfotó, a harmadik kompozícióban problémás, úgyhogy a háromból talán a középső az, ami érdekes lehet. Mondjuk, ha csinálsz Máltáról egy összefoglaló sorozatot, hogy Máltai élményeim, akkor abban a középső kép szerepelhet, a másik kettő nem fontos. (hegyi)