Máltai ajtók, ablakok, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 00:27, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 00:27, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 00:27, Hegyi Zsolt-2015.07.23. 00:27

Máltai ajtók, ablakok
Máltai ajtók, ablakok
Máltai ajtók, ablakok
Máltai ajtók, ablakok
Máltai ajtók, ablakok

Oké! Menjünk végig! Az első kép érdekes lehetne. Kőkemény a tónusrended, ez nem tesz neki jót, mert a sötétek már bebuknak, túl is van szaturálva az egész, az én ízlésemhez legalábbis, de ez mellékes, csak nem nagyon tudom értelmezni a teret. Ebben a képkivágásban nem tudom, hogy hol vagyunk, hogy ez valami épület darabja, vagy egy belső kert, vagy ez maga így van építve, csak valahogy olyan furcsán folytatódik valamerre, szóval nem nagyon értem. Második kép: Nagyon jó ez a kék, de nem érzem azt, hogy kompozícióban végig lenne gondolva, hogy hol és mit mutat. Maga a kék figyelemfelkeltő, de így, ezzel a növénnyel nem működik, és azért nem, mert egyrészt nem szedted ki a szárazakat, aminek nem szép a formája, másrészt azt hiszem, hogy ez akkor lenne érdekes, ha azokból a ciklámen színű dolgokból lenne még valahogy több, de azokat pont még le is vágtad. Szóval, jó-jó, de nem elég jó. A harmadik kép a szoborral ebben a fülkében, érdekes ez a váltás, de nem azt fotóztad, amit kellett volna, ugyanis benne hagytad a penészes oldat, ami már gusztustalan. Szerintem ebből a rondából elég lett volna kevesebb is, miközben a másik oldal, ahol esetleg folytatódik, ahol már fel van újítva, hangsúlyt kap, ezért ez nekem billeg, eltolódott az egyensúly. Aztán van egy teregetős kép, ide érdemes lett volna visszamenni máskor, amikor több fényt kap a fali fiók, a megemlékezés a halottakról. Most sötétben van, és így nem is érvényesül igazán. Ez a gatyás, ez jó, ez tetszik! Ez kiteregetett kis gatyó, azt hiszem, hogy ez működik. Nem tudom, hogy mi volt még jobb oldalon, amit lehagytál, de érdekelne, hogy az mi volt. Van benne olyan, amivel érdemes lenne foglalkozni, de megint azt érzem, hogy kapkodtál. (hegyi)

Singer

Singer

Vittoriában találtunk egy kiülős kávézót, ahol kiszuperált varrógépasztaloknál lehetett fogyasztani.

Azt írod, hogy egy kávézóban volt ez. Azért, ahogy látom ezeket a székeket, gondolom mozgathatóak lehettek, tehát azt a széket amelyik a Singer mögött van, odébb kellett volna rakni, és kivenni a képből a francba, és akkor lehet, hogy értelmes képet kapunk a többi széknek az árnyékával, és ezzel a Singerrel, de az a szék ott olyan szinten zavaró, hogy a szöveget is, az árnyékokat is, és mindent szétver. Szervezkedni kell, felállni, kivenni, oké, félrerakod, fotózol, senki nem fog érte szólni. Pont. Ez így nem működik! (hegyi)

Máltai ajtók, Hegyi Zsolt-2015.07.21. 22:24, Hegyi Zsolt-2015.07.21. 22:24, Hegyi Zsolt-2015.07.21. 22:24, Hegyi Zsolt-2015.07.21. 22:25

Máltai ajtók
Máltai ajtók
Máltai ajtók
Máltai ajtók
Máltai ajtók

Ágnes, szeretlek, de nem leszek veled kegyes, mert azzal nem mész semmire. Gondolom eleget dicsérnek úgyis, facebookon biztos lájkolnak, és nincs is ezzel semmi baj, de ezeknek a képeknek egy része nem igazán fontos. Itt van rögtön az első kép, egy primér poén, ott van Jézus, meg Mária, oké. De nem bontottad ki ezt a történetet, tehát megint azt kell mondjam, hogy a kompozíciót meg kell találni, hogy ez honnan érdekes, és milyen nézőpontból. Nem vagyok benne biztos, hogy ez állóban izgalmas, mert fekvőben lehet, hogy jobban értelmezhető, hogy hol van, és hogy mennyire groteszk, vagy mennyire nem, de ez így most nem működik. A második kép egy elég jó szín játék lenne, már úgy értem, hogy mint színekkel való játék, de ez még így kevés. Ott kellett volna maradni, nyilván az idő is kevés, de megnézni azt, hogy mikor milyen fények vannak, mikor hogy adja ki. Megint az a kérdés, hogy mennyire lehet távol menni, mekkora a hely. Te tudod, hogy milyen volt a terep, de nekem ez azért így önmagában ugyanolyan, mint a jézusos, kevés, túl szűk, nagyon lecsökkentetted arra a dolgot, hogy ajtó. Úgy értve, hogy csak azt mutatod, az meg önmagában, hát... pirosra van festve. A következő kép már izgalmasabb, mert ott már történik valami az árnyékokkal. Ennek az alja abszolút nem kell, az a rész, ami a befalazott ablak alatti faldísz alatt történik, azzal a kis ablakkal, az már nem kell, mert az a kis ablak már nem érdekes. Ennek a felső része az érdekes, és ott a vízszintes díszítés alatt már vágható lenne, de ebben érzelem, meg ezzel tudok mit kezdeni. Nagyjából ugyanekkor, ugyanott fotózhattál egy hasonlót, ami kevésbé lett sikeres. Itt megint az a baj, hogy nem döntötted el, hogy mi érdekel ebben téged. Ez turista kép abban az értelemben, hogy nincsen egy fotós döntés. Nincs meg az, hogy téged ebben érzelmileg mi hoz lázba. Mert ez így önmagában túl sok és túl kevés egyszerre. Jók ezek a teregetett ruhák, de bele van vágva, valamiért neked fontos volt, hogy ott legyél a képen, de minek, ezt nem nagyon értem, miközben persze, ajtó, és az ajtó elé van teregetve, ez maga érdekes lehetne, ha távolabb mész, és ahogy látom, mögötted annyi hely volt, mint a tenger, tehát nyugodtan mehettél volna távolabb. Lesz még mit dolgozni ezzel! (hegyi)

Bácsi és a macska

Bácsi és a macska

Vallettában. Egyikük sem akart rám nézni, direkt elfordították/lehunyták szemüket.

Azt hiszem, hogy arra kell tréningezd magad, hogy szabad fotóznod, vagy hogy hogyan szabad fotóznod közterületen, hogy mi ennek a trükkje. Kérdezz meg itt is embereket, kérjél segítséget, beszélgess erről, hogy ki hogyan csinálja, vagy hogyan veszi a bátorságot, mert ez nagyon fontos, és e nélkül nem fogsz tovább lépni. Ugyanis itt is egy lesifotót látunk. A képkivágás baromi szűk, ettől az egész zsúfolttá válik, nem tud ütni a poén. A bácsi elfordult, a cica jó, meg aranyos lenne. De nem döntöttük el, hogy most a bácsi, vagy a cica szempontjából nézzük, és a rendszám az, ami szemmagasságban van. Azt írod, hogy egyikük sem akart rád nézni. Nem véletlen az, hogy ha valaki nem akar a fotón kommunikálni veled, mert nem akar ezzel foglalkozni, nem akar rajta lenni a képen. Nem tudtad magadat érdekessé tenni, vagy nem tudtad felhívni magadra a figyelmet mondjuk úgy, hogy bolondozol, és akkor a bácsi azt mondja, hogy na, rámosolygok már erre a bolond lányra. Valaminek kell történni, érted? Ha direkt elfordítja a fejét, akkor az a kép nem lesz jó. Akkor azt nem kell megcsinálni. (hegyi)

Kislány és a koporsók

Kislány és a koporsók

Vallettában, egy ház alsó részén láttam meg. Nagyon nagy fény volt kint, alig láttam be az ajtón, először nem is jöttem rá, hogy mik azok ott fent a polcokon, aztán tudatosult, így mentem közelebb, majdnem be az ajtón.

Van egy leirat a képhez, hogy ez egy talált helyzet a kiránduláson. A problémám az ezzel, hogy nem hoztad helyzetbe a kislányt. Túl szűkre van vágva. Magában ez a primér poén azért nem tud eléggé érvényesülni, vagyis azért marad primér, mert a környezetből keveset kapunk. Lehet akármennyire kicsi ez a bolt, annyira kicsi nem lehet, ha ennyi koporsó elfér benne, valami még biztos, hogy van benne a kislányon, és ezen a négy és fél koporsón kívül. Ha az enteriőrből még kapok, annak lehet egy hangulata. Ez így most rosszul van vágva, rossz helyről van exponálva. A másik, hogy fontos lenne az, hogy kezdj valamit a modelleddel. Vetesd magad észre! Előtte meg kell beszélned vele, hogy le fogod fotózni, és hát valamilyen közödnek kell legyen hozzá, mert nekünk rajtad keresztül lesz hozzá közünk. Most semmi közünk hozzá, mert ez egyszerűen egy lesifotó. (hegyi)

Hajóút

Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút

Ez egy 8 képes sorozat. Szerintem, ezt kellett volna egy kicsit hagyni ülepedni. Elhiszem, hogy ha már kint voltunk Máltán, akkor gyorsan meg kell mutatni mindenkinek, hogy milyen volt. Barátnők, kollégák várják ilyenkor a beszámolót, de én tojok erre, mert ha van egy fotós elképzelésem, akkor megpróbálom azt véghezvinni, és érlelni egy kicsit az anyagot. Itt most elég vegyes a felhozatal, vannak érdekes és jó meglátások, és vannak töltelék képek. Nem tudom, hogy mennyi képből válogattad ezt ki, nem tudom, hogy mennyi van még. Érdemes lenne majd ezt egyszer átgondolni. Az utómunkával is van problémám, mert túl van ez kontrasztolva, olyan fura, kemény az egész. Ettől az egészhez való viszonyom is furcsa lesz, mert ez a keménység nem a biztonságérzet, és nem a melegség, nem a puhaság érzete. Márpedig egy nyaralásnál ez egy elég fontos szempont. Az tónusokkal mindenütt van problémám. Az első képpel nincs gond, egy jó kezdés, lógnak a lábak a tetőn. Talán nem ártott volna valamit még adni a hajóból, egy kicsit hátrébb menni, változtatni az objektíven. Az sem mindegy, hogy mit látunk a háttérben, lehet, hogy kicsit korábban kellett volna exponálni ahhoz, hogy ez a sziget, vagy ahonnan elindultunk, több értelmet nyerjen. Az alapzat, az, ami a kép alján történik, onnan hiányolom azt, amit valamennyire megkapunk, hogy ott valami belóg, de az a valami nekem kevés, legalábbis az értelmezés szempontjából. A második kép egy tükröződéses játék, tulajdonképpen egy sorozatban ez is elfér, nincs ezzel semmi baj. Jók a labdák, Bandi is jól hozza a turista kelet-német rocker vonalat, úgyhogy ez egy elfogadható kép. A harmadik kép, ahol két valaki, talán gyerekek nézik a vizet, ez nekem túl sokat nem mond, persze, ilyen a víz, tiszta. És sokáig el lehet benne látni az aljáig, de hogy mi ott most mit látunk, hogy azok cápák, vagy algák, az nem derül ki. Én ezt simán kihagynám a sorozatból. A negyedik kép, egy motorcsónak jön, és megpróbál minket leelőzni, vagy kimenteni, vagy nem tudom, hogy mi történik, miközben ez a vascső elég rendesen odaver minket, de ahhoz meg kevés, hogy a környezethez kapcsoljon. Ezt nem érzem csúcspontnak. Az ötödik egy víz alatti, vagy kabinból készült kép, de nem tudom, hogy mi volt a cél, hogy a halak a lényeg, amik ott elvileg úszkálnak, vagy hogy a másik oldalon éppen gimnasztikáznak a nők, nem tudom értelmezni. És hát csálé az egész kép, elég fura. Aztán látunk egy vagy több embert a vízben, ha a nadrág színéből indulok ki, akkor lehet, hogy Bandi az. Utána kapunk egy számomra nehezen értelmezhető képet, mert túl sok az információ, van itt hegy, ablak, Ágnes, bent ülő néni, van víz, korlát, van itt minden, mint karácsonykor. Mindez jó ferdén. Nem tudok vele mit csinálni. És aztán van egy szubjektív ügy, egy tengerészek által biztos néven nevezhető csomó. Jó. Szóval, azt gondolom, hogy ha a cél az volt Máltán, hogy kikapcsolódjatok, remélem, hogy ezt a célt elértétek. Ez most képileg nem erős sorozat, nem érzem úgy, hogy ebben olyan sok lenne. Ez egy sorozatként semmiképpen nem állja meg nekem a helyét, egyes-egyes képeket ki lehetne ebből emelni. Érdemes lenne még ezt pihentetned, és újból átgondolnod. (hegyi)

Vallettai utcán

Vallettai utcán

Furfangos ez a kép, mert olyan, mintha két világ találkozna. Van ez a kékes egészen elcseszett fehéregyensúlyú kép, és vannak a házfalak, amik, mintha egy ilyen vizenyős helyzetben úsznának, olyan a hatása. Jó ellenpontnak tartom ezt a két színt egymással, nem kérem számon a valóságot, fene tudja, hogy mit adna ki az egész, ha a fehér fehér lenne, és nem kék. Lehet, hogy túlságosan sárgák lennének a falak, nem tudom. Biztos van oka annak, hogy ebben a színtartományban hagytad, vagy erre toltad el, nem tudom, hogy mennyire tudatos döntés volt ez. Nyilván az sem kérhető számon, hogy miért van ott az üdítős flakon, tehát ne a valóságot cincáljuk, hanem magát a helyzetet. Az nem elvitatható, hogy hangulata van a képnek. Ami nekem a macskafotózásnál szempont, hogy két végérték van, amiben szerintem ezt jó tartani. Az egyik pl. ennél a bandukolós képnél, hogy te is úgymond beszállsz a bandába, leguggolsz a macska szintjére, vagy odatartod a fényképezőgépet, ha billenthető a hátlapja, és tudod kontrollálni azt, hogy mit csinálsz. A másik az, hogy test-, fejmagasságból készíted a képet. Mind a kettőnek más az üzenete. Itt most, ebben az esetben annak jobban örülnék, ha a macska szintjén lennénk, mert ez a bandukolás tényleg olyan, mintha na a kandúr most uralma alá vonná a várost. De mivel fentről nézzük őt, így megmaradunk a szemlélő, az illusztrálás szintjén. (hegyi)

Csendélet Gozoban

Csendélet Gozoban

Azt sajnálom, hogy fenn ennyire leszorítottuk a macskát, semmi tér nem maradt, én még akár az első sor muskátlijait is feláldoznám cserébe egy kis szabadságért, égért. De a meglátás zseniális, szóval mindaz, amit mondok, mellékes abban az értelemben, hogy a képnek gíy is van hangulata, belső dinamikája és meséje. Csak nekem úgy jobb lenne. (hegyi)

Reptéri transzfer

Reptéri transzfer

Ánci, ez így nincs rendben. Fenn sok, minek, lenn kevés, a tükrözés elvisz a francba, sok sok sok sok sok túl sok minden van rajta, nincs benne érzelem, koncentráció, nincs hozzá közöm, mint néző, mert nincs benne a fotós véleménye, nem tudom, miért készült, nem mondja el a kép. Hogy ültünk buszon is, az kevés. És milyen volt? Izgultál, élvezted, fárasztó, mi volt vele? Ezt a képre kell vinni. (hegyi)

Balaton fölött

Balaton fölött

Az van, hogy mindenki, aki repülőgépre ül és van nála képkészítő alkalmatosság, egyszer legalább kifotóz az ablakon, vannak, akik galád módon többször is, és megfelelő felszerelés híján a rövid utak adják, amit tudnak, de nagy variáció nincs, az élmény inkább a fedélzeten érezhető, képben ritkán maradandó. Ez úgy amúgy rendben van, amit ki lehet hozni, megvan, felhő, szárny, ablak, elhiszem, hogy a Balcsi is, hát, ez ennyit tud. (hegyi)

Újabb képeslap Máltáról

Újabb képeslap Máltáról

Megmondom a frankót, ha már képeslap, akkor ha ez ki van téve egy árusnál a másikkal, a naplementéseddel együtt, ezt nem választom ki, mert egyrészt a sok zöld nekem nem elég érdekes, a kompozíciója esetleges és hát lássuk be, nem nagyon hoz érzelmileg lázba, ellentétben azzal a másikkal, szóval ott nyertél, ez nem erős. (hegyi)

Vallettai absztrakt

Vallettai absztrakt

Bevallom, az ilyen absztrakciók nem tekerik le a fejem, inkább feladványok, mint fotográfiák, de ez egy jól megoldott dolog, még ha szívemhez nem is áll ez a témakör közel. Kötelező gyakorlat, lenézni magasból, megvolt, pipálható. (hegyi)

Sebinek Bugibbából

Sebinek Bugibbából

Jó a 365, mert egymás gondolkodásába is bepillantást nyerhetünk, Sebi tükröződéses dolgai többnyire elég jók, de egy biztos, hogy ha nehezen is található meg, de azért megtalálható rajtuk, és a komponálás nem ennyire zavaros, ha már neki címzed, erre érdemes figyelni, hogy a végeredmény mit ad ki, ez így most formák zűrzavara lett, nem áll össze a sok apró részlet egy nagyobb egésszé. (hegyi)

Venite

Venite

Egerben

Ezt nem nagyon értem. Feketék vagyunk, mint a negró, de minek? Formailag a képet javarészt az építész csinálta meg, a kivágat nem nagyon érdekes, szóval hát ja, vegyük úgy, hogy ez kipipálva. Aztán majd egyszer csak Ánges ki kéne ám találni azt, hogy merre teszed le a voksod a fotózásban, van itt már a jézuskától a géppuskáig minden a batyudban, de előrelépés akkor várható, ha egy-egy dologra konkrétan ráfekszel, mint témakör, vagy fotós terület és oda tolsz egy picit nagyobb energiát, úgy, hogy elkészíted a képed, vársz vele az elemzésre, dumálunk róla, ugyanazt ha kell ismétled, és így megyünk, amíg nem vagyunk elégedettek, és aztán új kép, új téma, és így tovább amíg egy területet nem pipálhatunk ki. Érdemes lenne, mert a céltalankodás nem fog segíteni, viszont alapvetően van szemed a látásra és nem csak a nézésre és ha már így van és géped is van, hát, használjuk már ki. (hegyi)

Magyaráz 2

Magyaráz 2

Azt gondolom, hogy kéne egy kis anatómiát nézned, hogy az izmok, inak, a különféle mozdulatok hatása hogyan épül fel, mert ha a modelltől nem követelsz erőfeszítést, akkor a képen se fog átjönni, nem marad dinamikája. Az jó, ha Bandin gyakorolsz, de kicsit kínozd, feszítsd, mert a statikus dolgok nem elég látványosan jelennek meg. Keresd az izmait, az inait, csontjait, abban lesz a találatod, és ha megvan, hogy mit hogy tudsz elérni, akkor kezdj el lámpával mozogni, mikor lesz domborműszerű, mikor lesz kemény, kopogós, és keresd, ami neked ízletes, de ne hagyd a dolgot lágynak, mert a férfi az férfi, abban kell lennie erőnek. (hegyi)