Nem tudom, hogy az 1-es macska két kocsi között, az éppen kakál-e, lehet, hogy igen, olyan furcsa, és az ott nekem kevésbé izgalmas. A 2. macska szaglászása abszolút jó a kis csapzott bundájával. A 3. is, ahogy ott alszik, fekszik, de azt szeretném neked mondani, hogy próbáljunk meg tartani valami normális képarányt, jó? Vagy négyzetesek vagyunk, vagy 2:3, 3:4 arányosok vagyunk, de valami legyen. A 16:9-es képarány a filmhez van és nem véletlenül nem a fotóhoz. Nem akarok nagyon szigorú lenni ebben a kérdésben, mert tudom, hogy majd lesznek, akik kardoskodnak a 16:9-es, vagy ahhoz hasonló képarány mellett. Nekem nem természetes, és hogyha az a kérdés, hogy tanuljunk meg komponálni, akkor próbáljunk meg először valamilyen klasszikus képarány mellett letenni a voksunk, és abban dolgozni, mert ha állandóan változatunk mindent, és minden mozog, és állandó a csere, tehát hol négyzetesen, hol 2:3, hol 3:4, ahol esik ott levágunk belőle,akkor soha a büdös életben nem leszünk előrébb a kompozíció tekintetében. Mi miért, és hogyan kerül oda? Ez egy fontos kérdés. Nem azt mondom, hogy ne vágd meg a képeidet, de az arányokat próbáljuk meg tartani. És jó lenne Ágnes, ha megtalálsz egy dolgot, ami érdekel, ami izgalmas vagy tetszik, akkor azt nem engednéd el, hanem csinálnád folyamatosan, például a macska ilyen, ha utcamacska, akkor legyen az, de be kéne léni abba a csoportba, ahol nem virágról virágra szálldosás van, hanem témakövetés, mert ez segítené a fejlődésed. (hegyi)

Oké! Menjünk végig! Az első kép érdekes lehetne. Kőkemény a tónusrended, ez nem tesz neki jót, mert a sötétek már bebuknak, túl is van szaturálva az egész, az én ízlésemhez legalábbis, de ez mellékes, csak nem nagyon tudom értelmezni a teret. Ebben a képkivágásban nem tudom, hogy hol vagyunk, hogy ez valami épület darabja, vagy egy belső kert, vagy ez maga így van építve, csak valahogy olyan furcsán folytatódik valamerre, szóval nem nagyon értem. Második kép: Nagyon jó ez a kék, de nem érzem azt, hogy kompozícióban végig lenne gondolva, hogy hol és mit mutat. Maga a kék figyelemfelkeltő, de így, ezzel a növénnyel nem működik, és azért nem, mert egyrészt nem szedted ki a szárazakat, aminek nem szép a formája, másrészt azt hiszem, hogy ez akkor lenne érdekes, ha azokból a ciklámen színű dolgokból lenne még valahogy több, de azokat pont még le is vágtad. Szóval, jó-jó, de nem elég jó. A harmadik kép a szoborral ebben a fülkében, érdekes ez a váltás, de nem azt fotóztad, amit kellett volna, ugyanis benne hagytad a penészes oldat, ami már gusztustalan. Szerintem ebből a rondából elég lett volna kevesebb is, miközben a másik oldal, ahol esetleg folytatódik, ahol már fel van újítva, hangsúlyt kap, ezért ez nekem billeg, eltolódott az egyensúly. Aztán van egy teregetős kép, ide érdemes lett volna visszamenni máskor, amikor több fényt kap a fali fiók, a megemlékezés a halottakról. Most sötétben van, és így nem is érvényesül igazán. Ez a gatyás, ez jó, ez tetszik! Ez kiteregetett kis gatyó, azt hiszem, hogy ez működik. Nem tudom, hogy mi volt még jobb oldalon, amit lehagytál, de érdekelne, hogy az mi volt. Van benne olyan, amivel érdemes lenne foglalkozni, de megint azt érzem, hogy kapkodtál. (hegyi)

Ágnes, szeretlek, de nem leszek veled kegyes, mert azzal nem mész semmire. Gondolom eleget dicsérnek úgyis, facebookon biztos lájkolnak, és nincs is ezzel semmi baj, de ezeknek a képeknek egy része nem igazán fontos. Itt van rögtön az első kép, egy primér poén, ott van Jézus, meg Mária, oké. De nem bontottad ki ezt a történetet, tehát megint azt kell mondjam, hogy a kompozíciót meg kell találni, hogy ez honnan érdekes, és milyen nézőpontból. Nem vagyok benne biztos, hogy ez állóban izgalmas, mert fekvőben lehet, hogy jobban értelmezhető, hogy hol van, és hogy mennyire groteszk, vagy mennyire nem, de ez így most nem működik. A második kép egy elég jó szín játék lenne, már úgy értem, hogy mint színekkel való játék, de ez még így kevés. Ott kellett volna maradni, nyilván az idő is kevés, de megnézni azt, hogy mikor milyen fények vannak, mikor hogy adja ki. Megint az a kérdés, hogy mennyire lehet távol menni, mekkora a hely. Te tudod, hogy milyen volt a terep, de nekem ez azért így önmagában ugyanolyan, mint a jézusos, kevés, túl szűk, nagyon lecsökkentetted arra a dolgot, hogy ajtó. Úgy értve, hogy csak azt mutatod, az meg önmagában, hát... pirosra van festve. A következő kép már izgalmasabb, mert ott már történik valami az árnyékokkal. Ennek az alja abszolút nem kell, az a rész, ami a befalazott ablak alatti faldísz alatt történik, azzal a kis ablakkal, az már nem kell, mert az a kis ablak már nem érdekes. Ennek a felső része az érdekes, és ott a vízszintes díszítés alatt már vágható lenne, de ebben érzelem, meg ezzel tudok mit kezdeni. Nagyjából ugyanekkor, ugyanott fotózhattál egy hasonlót, ami kevésbé lett sikeres. Itt megint az a baj, hogy nem döntötted el, hogy mi érdekel ebben téged. Ez turista kép abban az értelemben, hogy nincsen egy fotós döntés. Nincs meg az, hogy téged ebben érzelmileg mi hoz lázba. Mert ez így önmagában túl sok és túl kevés egyszerre. Jók ezek a teregetett ruhák, de bele van vágva, valamiért neked fontos volt, hogy ott legyél a képen, de minek, ezt nem nagyon értem, miközben persze, ajtó, és az ajtó elé van teregetve, ez maga érdekes lehetne, ha távolabb mész, és ahogy látom, mögötted annyi hely volt, mint a tenger, tehát nyugodtan mehettél volna távolabb. Lesz még mit dolgozni ezzel! (hegyi)

Van egy leirat a képhez, hogy ez egy talált helyzet a kiránduláson. A problémám az ezzel, hogy nem hoztad helyzetbe a kislányt. Túl szűkre van vágva. Magában ez a primér poén azért nem tud eléggé érvényesülni, vagyis azért marad primér, mert a környezetből keveset kapunk. Lehet akármennyire kicsi ez a bolt, annyira kicsi nem lehet, ha ennyi koporsó elfér benne, valami még biztos, hogy van benne a kislányon, és ezen a négy és fél koporsón kívül. Ha az enteriőrből még kapok, annak lehet egy hangulata. Ez így most rosszul van vágva, rossz helyről van exponálva. A másik, hogy fontos lenne az, hogy kezdj valamit a modelleddel. Vetesd magad észre! Előtte meg kell beszélned vele, hogy le fogod fotózni, és hát valamilyen közödnek kell legyen hozzá, mert nekünk rajtad keresztül lesz hozzá közünk. Most semmi közünk hozzá, mert ez egyszerűen egy lesifotó. (hegyi)

Furfangos ez a kép, mert olyan, mintha két világ találkozna. Van ez a kékes egészen elcseszett fehéregyensúlyú kép, és vannak a házfalak, amik, mintha egy ilyen vizenyős helyzetben úsznának, olyan a hatása. Jó ellenpontnak tartom ezt a két színt egymással, nem kérem számon a valóságot, fene tudja, hogy mit adna ki az egész, ha a fehér fehér lenne, és nem kék. Lehet, hogy túlságosan sárgák lennének a falak, nem tudom. Biztos van oka annak, hogy ebben a színtartományban hagytad, vagy erre toltad el, nem tudom, hogy mennyire tudatos döntés volt ez. Nyilván az sem kérhető számon, hogy miért van ott az üdítős flakon, tehát ne a valóságot cincáljuk, hanem magát a helyzetet. Az nem elvitatható, hogy hangulata van a képnek. Ami nekem a macskafotózásnál szempont, hogy két végérték van, amiben szerintem ezt jó tartani. Az egyik pl. ennél a bandukolós képnél, hogy te is úgymond beszállsz a bandába, leguggolsz a macska szintjére, vagy odatartod a fényképezőgépet, ha billenthető a hátlapja, és tudod kontrollálni azt, hogy mit csinálsz. A másik az, hogy test-, fejmagasságból készíted a képet. Mind a kettőnek más az üzenete. Itt most, ebben az esetben annak jobban örülnék, ha a macska szintjén lennénk, mert ez a bandukolás tényleg olyan, mintha na a kandúr most uralma alá vonná a várost. De mivel fentről nézzük őt, így megmaradunk a szemlélő, az illusztrálás szintjén. (hegyi)

Ánci, ez így nincs rendben. Fenn sok, minek, lenn kevés, a tükrözés elvisz a francba, sok sok sok sok sok túl sok minden van rajta, nincs benne érzelem, koncentráció, nincs hozzá közöm, mint néző, mert nincs benne a fotós véleménye, nem tudom, miért készült, nem mondja el a kép. Hogy ültünk buszon is, az kevés. És milyen volt? Izgultál, élvezted, fárasztó, mi volt vele? Ezt a képre kell vinni. (hegyi)

Megmondom a frankót, ha már képeslap, akkor ha ez ki van téve egy árusnál a másikkal, a naplementéseddel együtt, ezt nem választom ki, mert egyrészt a sok zöld nekem nem elég érdekes, a kompozíciója esetleges és hát lássuk be, nem nagyon hoz érzelmileg lázba, ellentétben azzal a másikkal, szóval ott nyertél, ez nem erős. (hegyi)