István, ezt megcsináltad az első fekete-fehér képnél, a többi az már nem nagyon fontos nekem, ettől még bármelyikre szavazhatsz, nagyon különbség nincsen a képek között, persze azt lehet látni, hogy az egyik keményebb, a másik kevésbé az, de az a helyzet, hogy ez így önmagában még lehet, hogy kevés. Az, hogy lefotózok egy virágot vagy egy virágnak már a csúcspontján túllévő állapotát, az még biztos, hogy elég ahhoz, hogy én ezt a képet hosszútávon tudjam örömmel szemlélni, ez részben annak is köszönhető, hogy ez az állapot nem a legszebb állapota a virágnak, de nem is egyfajta pusztulásba hajló rész, hanem épp valahogy a kettő közé sikerült most betalálnod. Másrészt pedig van egy szemérmeskedés is a képben azzal, hogy nem megyünk bele a bibéjébe, nem megyünk bele a porzójába, tehát nem akarunk szembesülni azzal, ami a virágoknak az alapvető lényege, holott minden más csak körítés. Én azt gondolom, hogy miért nem, miért alulról van ez megfotózva, nyilvánvaló van technikai rész is ebben, mert akkor is szépen átdereng a szirmokon a fény, de ez nekem kevés az indokok közül, mert ezt meg lehet oldani máshogyan is. Ezzel nem nagyon tudok most mit csinálni. (hegyi)

Az a helyzet, István, hogy nem nagyon értem, hogy bizonyos dolgokat miért a szorgalmiba küldesz és miért nem leckének. Ősztől ezen változtassunk, mert ez egy szép kép, abszolút értelmezhető, nyugodt, mégis van benne határozott állásfoglalás, határozott közlés, nagyon kedvelem ezt a képedet és most itt mondom, hogy az eddig küldött tulipános képeid közül ez a legjobb. Nagyon kedvelem, mert anyagszerű maradt a növény felépítése. (hegyi)

Két kép, mindkettő közel jár az igazsághoz, szedjük külön akkor őket és nézzük, min lehetne javítani még. Az első kép inkább szól a virágról, a környezet csak díszítő elem, és mint olyan, a bal szél felőli része az, ami túl hangsúlyos lett a fény tekintetében, ott érdemes lenne az utómunkában javítani, hogy a virág tündököljön, és ehhez képest adni meg a tónusrendben az értékeket, hogy a környezet ezt a fényértéket sehol ne érje el, főleg ne haladja meg. A második kép számomra izgalmasabb, itt a bal szintén a bal oldalon van, az ott lévő kéz az, ami ellaposodott, tónusszegény lett és emiatt túl sematikus, máshogy mondva, halott kéz lett. Ezt is érdemes lenne javítani az utómunkában akár, hogy húsa, tömege legyen, mert itt formailag fontos, hogy a virághoz képest a két kéz megtartsa a maga valós súlyát és formáját. (hegyi)

Látom én a nyuszit és a korcsolyázót is, persze, de nem tudok attól elszakadni, hogy ez a fajta bindzsizés a képekkel a képek rovására ez Eifert-féle vonal, hozzám baromira nem áll közel, mert nem csak, hogy a képet nem tiszteli (kell?), de mindez valami elvont esztetizáló rekreálás útján jön létre és vérzik el. Én erről lebeszélnélek, szerencsére az eiferti ügyek lassan helyükre kerülnek és kikopnak, ne ébresztgessük az alvó oroszlánt - lásd még nem vak az a ló, hanem bátor. (hegyi)

Nem fogom szételemezni, mert korai, hiszen ismételni fogod remélem, csak annyit kérdezek, hogy biztos a fogmosás-e a legjobb ehhez? És ha reggel van? És a maszk már fenn, de még az utolsó simítások zajlanak alatta? Borotválkozás? Szóval én csak arra akarok itt utalni, hogy a fogkefe formája, a fogkrém világítása nem áll össze nekem formailag. (hegyi)

Az előző képedhez írtakat folytatva, amit ott írtam, az nem csak a mozgásnál fontos kérdés. Hanem bármi ábrázolásnál, tehát nevezetesen, mit és hol. A gyalogosod elég jó, de a helyszín a fákkal zavaros lett. A fák összetörik, a háttér meg túl sematikus. Így az, hogy ő jön valahonnan vagy megy valahová, nem vált lényegessé. Tehát a te gondolatod ebben benned maradt, a képre nem tudott amiatt rákerülni, mert a helyszín rossz. Ott ez nem fog működni, mert nem értelmezhető a helyszín és emiatt a helyzet sem. (hegyi)

Az van, hogyha ez egy sorozat lenne, beleférne ez is akár, vagy ha egy könyvillusztráció gyerekeknek, ott is kiváló lehetne, de, mivel az előző is itt van alatta, hát, a kettőt összehasonlítva azt kell mondjam, hogy ez rendezetlenebb, kuszább, és míg ott helyén vannak a dolgok, itt valahogy eltört az egész, és kibillent az egyensúlyból. Nem tudom ezt jobban elmondani sajnos. (hegyi)