sajátkezű építés

paloznaki szőlőhegyen

Pár fokot megint ferdék vagyunk, hogy ez csak optikai csalódás a ferde gerendák miatt, vagy valóban el van forgatva, nem mértem ki. De valami van. A kép oké, az ötlet is, viszont most zavaros a végeredmény, mert nem volt eldöntve, hogy dokumentálni akarsz, szociót, vagy a struktúra a főnök. Ezt neked kell előbb magadban eldönteni, mert ez fogja a kezed vezetni, hogy így hagyod, de akkor közelebb mégy, hogy meglegyen a szocio ereje, vagy kicsit rendezel, takarítod a felesleget, és akkor szépen működhet a struktúra és forma. Most a kettő között vagyunk. (hegyi)
értékelés:

délután

Én ezt szeretem, nyilván a technika akadályait látom én is, hogy hol vesznek el a tónusok, részletek emiatt, de ettől függetlenül ez egy igen jó meglátás, időtlen hangulat, lehetne akár 56 is, 89 vagy ma, mindegy. Persze ettől még érdemes a technikán is erősíteni majd. (hegyi)
értékelés:

Terézkörút

0,7 fok. Ennyi kéne, hogy a függőlegesek függőlegesek, a horizont meg vízszintes legyen. Minden egyéb jó, tetszik ez a kihalt város, ha picit vársz, a troli is elment volna, de mondom, minden egyéb szuper és 3 csillagos, de István, könyörgöm, építész vagy, legyél már gondosabb ezzel. Kérlek. (hegyi)
értékelés:

az egyenesek és a végtelen/véletlen

Én ezt kedvelem, a csáléságát is, ami nyilván adottság, hogy a villanykábelek hogy vannak kihúzva, szóval ez egy jó megfigyelés és a megoldása is tetszetős. Köszönöm. (hegyi)
értékelés:

vanishing point

Rejtélyes mi történt, egyszercsak eltűnt a cipőfűzővel együtt és egy tégla maradt a helyén. Nézem, de nem értem. Ennyi.

Hát, értem a humort, de ez így nekem képileg nagyon lötyög, nem fog meg a dolog. Bocsánat érte, de azt kell mondjam, hogy a képi humor ennél többet kíván, ez olyan favicc kategória. (hegyi)

párosan szép az élet

Nos, értem, van benne képi humor, de elvesztjük a fókuszt azzal, hogy ennyire tág az egész. Ég nem kell, tetőnél lehetne vágni és máris jobban érthető minden. És hogy ne dőljön hanyatt, feljebb kéne emelni a kamerát. (hegyi)
értékelés:

rengeteg

Szép ez a struktúra, ami létrejön, minden oké, és rendben, hatásos a kép - egy dolog kivételével. Ha megnézed, a jobb felső negyede a képnek, sötétebb a többinél, a bal oldala és alja meg világosabb. Ezt utómunkában ki kell egyenlíteni. (hegyi)
értékelés:

dolmányos varjú

idén tavasszal itt maradtak a körforgalomban. napi vendég. ronda a hangjuk, de egész megkedveltem őket.

Nézd, formailag ez a kép abszolút rendben van, azt, hogy egy igazi természetfotós mit mondana rá, hát, szerintem számukra ez a kép kevéssé természetfotó, bár ennek a madárnak a város speciel kifejezetten megszokott életforma. Szóval sok mindent nem tudok mondani, nyilván a technikai lehetőségek korlátaival nem lehet mit kezdeni. (hegyi)
értékelés:

Rakparti találmányok, , , , , , , , , , ,

Az elhagyott, felhagyott tárgyak és az uszadékfák önkéntelenül rendezett esztétikája fogott meg. A rakpart sebzett lépcsői mint egy füzet vonalai rendezik ezeket a talált tárgyakat. A szórványos emberi jelenlét történet töredékei, mint egy-egy hangjegy a hiányos kottában.

Egy fotóetüdöt kapunk. Összefoglalva az egészre azt tudom mondani, hogy van, ami működik belőle, van, ami kevésbé. Értem, hogy az első képen például izgalmas, hogy mit keres ott a répa, de ebben a méretben ez kevésbé jön ki, lehet, hogy közelebb kell egy picit menni. A második képen a cipő rendben van, én kivettem volna onnan azt a papírt, és csak a cipőt és a követ hagyom meg. Nyugodtan bele lehet ezekbe nyúlni, miért ne lehetne. A következő képpel, a nájlonnal a kőrések között, nem tudok mit kezdeni, nem érdekes számomra. A hüvelykujjszerű fadarab tetszik, valószínű a hajléktalanok által összehordott kupac holmi szintén rendben van. Az álló kép a lépcsőzettel nekem nem érdekes, ugyanez igaz a következő képre is. Amit fentről fotóztál fekvő kép az uszadékfákkal, szép kompozíció, szép tónus, tetszik, de kilóg ebből a sorból. Ez a cipő akkor lenne érdekes, ha nem álló lenne, hanem fekvő. Ugyanez igaz a szobordarabra is, ebben a formában nekem nem működik, a következő képen pedig nem elég izgalmas, az ottfelejtett kesztyű megint rendben van. Értem, nem lenne ez rossz. Ha ez az irány téged érdekel, akkor ebből akár egy erős sorozatot létre lehet hozni. Most ebben is vannak már olyan képek, amik rendben vannak, a tónusrenddel abszolút egyetértek, az szép, tehát hajrá, csináld tovább. Most erre kapsz három csillagot, most kezded, tehát az elején nem árt, ha az ember tisztában van dolgokkal. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmedet: nyugodtan nyúljál bele. Ha valami nem pont ott van, rakd odébb, ahol neked kéne. Nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy valamit úgy találtunk, és mintha ez mágia lenne, hogy ha hozzányúlunk, akkor elvisz az ördög. Nem fog elvinni, én se fogom tudni, hogy hozzányúltál, és más se. Nyilván ilyen helyzetben olyat nem csinálunk, hogy odaviszünk otthonról egy tárgyat, ha a talált tárgy jelentős számodra. De az megengedett, hogy például azt a papírt onnan kivedd a téglától, mert az bántja a kompozíciót, nem való oda. Elvenni belőle lehet, mert az is elvétel, hogy képkivágást használsz, azzal is levágsz a képről, akkor miért ne lehetne ezt a valóságban is folytatni, de hozzárakni nem. A felismerhetőség számít, a nájlonzacskós kép valószínűleg ezért nem tud engem megragadni, mert tudom, hogy az valamilyen mirelit cuccnak lehet a zacskója, de ettől még nem izgalmas, mert nem tudom felismerni. Ennél jobban stukturáltan és alap üzeneteket hordozóbban kell dolgozni. (hegyi)
értékelés:

tornyok_2

Izgalmas a képed, legfőképp azért mert első pillanatban az ember nem tudja eldönteni, hogy most itt egy trükközésről van szó, és egy többszörös expozíciót látunk, vagy ez egy ilyen konstrukció, ennyire furcsán és érdekesen megoldva, a kábeleket és azok rögzítését tekintve valóban ilyen mértani helyzet jön létre. De lehet, hogy arról van szó, hogy több oszlopot fényképeztél le, és ezek egymás mögé sorjázva adják ki ezt a fajta ritmust. Ettől több időt töltök vele, tehát megragadja a figyelmemet, és ez jó, ez fontos egy fényképnél, úgyhogy ez megkapja a három csillagot. (hegyi)
értékelés:

toronyok_1

Nikolas Schöffer alkotását láthatjuk a képen, Kalocsán található ez a szobor. Ez egy kinetikus szobor, aminek az a jellemzője, hogy a szél által mozgatott kis lapocskák különböző helyzeteket generálnak a megvilágítással, ha jól tudom, a hang is szerepet játszik, és így egy érdekes, tulajdonképpen a véletlenre is bízott mozgással kiegészített konstrukció jön létre. Schöffer ennek nagy mestere volt, és ez egy szép objektum. Én örülök annak, hogy a környezetből is kapunk, tehát ott a szocreál, ez a falusi helyzet. Aki kalocsai, mondja, hogy Kalocsa város, de hát ettől még a kinézet eléggé falusi, és izgalmas az, hogy itt megjelenik egy ilyen modern szobor. Aki kevésbé képzett művészileg azt is gondolhatja, hogy ez egy mobil átjátszótorony, de az az ő baja. Köszönöm szépen, hogy ezt megmutattad. Jól látszik, hogy mit kéne itt néznünk. Ami problematikus nekem az, hogy fekete-fehérben tartod ezt az egészet, mert itt, ha jól tudom, akkor a színeknek is van szerepe, és ezt az anyagszerűséget jó lenne érzékelni. De így, hogy fekete-fehér, így is megvan a három csillag, de jó lenne, ha elmondanád, hogy miért nem a színest hagytad meg. (hegyi)
értékelés:

lépcsőházi fény

Erről a képről nekem valami hiányzik. A fényt értem, bár nem vagyok teljesen biztos abban, hogy téged valóban az égbolt kékje izgatott föl, valószínű, hogy inkább az a fényjáték, ami a falon létrejött, de akkor miért nem az van megfotózva? Akkor ezt a sarkot kellett volna jobban elkapni. Ez az én megfigyelésem, hogy általában a lépcsőházakban rabszolgasorsra jutott valamilyen virágok is szoktak lenni, itt szokott lenni a növény-böri, ide szoktuk rakni azokat a virágokat, amit valahogy sikerült elcsesznünk a locsolással, vagy a száradással, és úgy vagyunk vele, hogy nem is túl szép, de azért kidobni nincs kedvünk, szóval a képről valami ilyesmi hiányzik, ami ezt a szocreált kicsit erősítené. Önmagában ez így nekem nem elég ahhoz, hogy izgalmas kép lehessen. (hegyi)

kényelmes köztéri ülőbútor

Azt nem tudom, hogy hol lehet ilyet találni, de ez az egyik legizgalmasabb kép az utóbbi időben, amit a Látszótéren láttam, bár ezt lehet, nehéz elmagyarázni. Ugyanis ami ebben a képben magával ragad, az az akció-reakció keresetlensége. Egy erős objekt van a képen, ami sokféle értelmezést ad és ehhez a kép többi része támogatólag szerepel, segíti azt, de nem túlzásba víve, élni hagyja a modellt, de mégis, több, mintha kiragadtuk volna ebből a valóságból és áttettük volna egy műterembe. Miközben joggal gondolhatjuk, hogy ez maga is egy műterem így, hiszen annyira túl van épp a realitáson, hogy beinduljon a képzelet, és ne csak egy szociofotót lássunk. jó lett, gratulálok. (hegyi)
értékelés:

emberek a bejáratban

a kategóriát a fene tudja, de talán ez fedi a legjobban. A pozitív-negatív forma érdekelt igazán a képen.

Az ötlet jó lenne, de a gesztus nem. Az emberek a képen esetlegesen álldogálnak, nincs szituáció, nincs olyan helyzet, amit értelmezni kéne a nézőnek. A másik az élesség, ha ennyire kontrasztos, grafikus hatású egy kép, nem lehet életlenség sehol. (hegyi)