Szorgalmi

Na, itt a helyzet az, hogy ha bedől az a lámpa balról, valami kell ellenpontnak jobbról is, hogy ne hibának, hanem koncepciónak érezze a néző. Lehet az akár egy olyan lány, mint az ernyősön, aki hanyatt bedől, kifelé menve a képből, vagy hát ezt neked kel kitalálni, mit szeretnél, de valami mindenképpen jó, ha azt a nagy tömeget visszahozza, főleg, hogy amúgy a többi rész ennyire nem tart össze. (hegyi)

Én kedvelem ezt a tónusban kemény képeid, jó ez a gesztus is, nekem egy picit sötét lett az eredmény, valamennyit lehetne rajta világosítani ahhoz, hogy a test ennyire ne bukjon be alul. De az ötlet jó. A szorgalmit nem értem, miért oda. (hegyi)

A budapesti libegőn készült a kép. Van egy rész, ahol a fák elérik a libegő magasságát, és ezért rendszeresen visszametszik őket, hogy ne zavarják a közlekedést. Digitális kép, 50mm-es gyújtótáv.

Marcell, de miért szorgalmiba küldted ezt? Nem értem. Így nincs csillag, az csak a leckére jár. A kép jó, én fentről a felfüggesztésig vágnám, hogy ne legyen szinte semmi ég, mert az még meseszerűbbé, szorongatóbbá tenné a képet. Jó meglátás. Köszönöm. (hegyi)

Szorgalmi mert valahogy... sehogy :) Kint állva köztük, annyira más volt. Szerintem ide sok volt az 50mm, pedig az elképzelés szerint másnak nem kellene benne lennie, valamiért még sem érzem ezt így jónak. Nikon 50mm f6.3 1/200sec iso100

Nézd, nem tudom, milyen volt kinn, csak sejtem, hogy a vágással lehet baj, a valóságban akarjuk vagy nem, de befolyásol az, hogy mit látunk összességében, ha ebből kivágjuk a magunk képét, abban ha nem vagyunk biztosak, akkor az eredmény se lesz megnyugtató. Ezt érezhetted. ez így képileg nem mond semmit. (hegyi)

Ez egy hangulatos kép a túlhúzott zöldjeivel, amire figyelni kell, hogy a horizont maradjon egyenes, és fenn a fák tetejébe vagy vágj bele rendesen, vagy hagyd meg őket, most a kettő között vagyunk, kicsit bizonytalanul. (hegyi)

Két fontos dolog: az egyik, hogy az objektív hordótorzítását érdemes ilyen képeknél korrigálni, ahol a képhatárhoz közel vannak olyan vonalak, amik görbülete nem természetes. A másik, hogy a távoli világos ház ott jobbra fenn igényelne valami ellenpontot balra lenn ott, valaki ha áll ott vagy egy magányos csomag, fene tudja, de oda kéne. (hegyi)

Kedves Máté, üdv a Téren, elnézést a késésért. Ez egy jó kis hangulatkép, szituációs játék, annyi talán, hogy fenn kevesebb is elég lenne, de a gesztus jó, hozza a hangulatot. Talán még annyit, hogy a hamutartót oldalabbra vittem volna, hogy a pénzszámolás gesztusa tisztább legyen, a formák ne akadjanak ennyire össze. De a dolog működik. Szorgalmira nem jár csillag, csak a leckékre, várom őket. (hegyi)

Na kérem, itt van ember, ez jó, ez kellett volna arra a mólós képre is, ezt hiányoltam. Ami kérdéses, az az ég és a föld aránya. Mi a lényeg neked, ezt tedd fel fotózás előtt, és meglesz a válasz, miből adsz többet és miből kevesebbet. Ezt nem hagyhatod a néződre, mert így a végeredmény hordozni fogja a bizonytalanságot a döntésedben, és ez gyengíti az üzenetet. A szorgalmi nem kap csillagot, tudod. (hegyi)

Ez a kép abban az értelemben, hogy milyen elemekből épül fel, hibátlan. Jó a környezet, a fények, a pad, a dér rajta, minden oké, egy valami kivételével. Ez pedig az, hogy nagyon szűkre vetted a képet, ennél több környezet kellene köré. Az a helyzet, hogy a fő motívum és a környezet viszonya, arányai adják meg azt az élményt, ami hangulatot hozhat, ami értelmezi a helyzetet, ez minden képnél fontos, mert ha ennyire szűkre veszed, akkor az már közelít egy tárgyfotóhoz a műteremben értelmezés tekintetében, ha ennyire levágod a környezetét, akkor az nem is tud igazán hatni. A másik, hogy miért szorgalmiba dolgozol? Így nincs csillag, a szorgalmi nem kap, csak a lecke. (hegyi)

Péter ravasz, egy dologról nem beszél, hogy ez egy úgynevezett szendvicsnega, azaz két layer van, egy a bringás víz, és egy az ágak. Nem baj ez, de ebben az esetben fontos, mi takar mit és én azt mondom, az ágakat nem kellett volna ennyire ráhúzni a cangára. A másik a tónusok. Lenn sötét fenn meg világosabb a kelleténél. Szóval összességében kevesebb ágas-bogas rész, hogy a bicaj jobban érvényesüljön és a tónusokkal még van mit molyolni. Csináltam egy verziót, de nyilván ez is csak egy megközelítés, hiszen nincs nálam az eredeti. (hegyi)

A hétvégén lakhelyemen is megrendezésre került a Magyar Kultúra napi ünnepség. Megkértek, hogy fotózzam meg az ünnepséget és a koszorúzást. A Kölcsey Ferenc síremlékét koszorúzó emberek egyikét ábrázolja a feltöltött fénykép.

Zárólejesen mondom, hogy a szorgalmik nem kapnak csillagot, csak a leckék, újabban sokan töltötök szorgalmit fel lecke helyett, amit nem igazán értek. Ez egy portré. Ráadásul jó portré. Ha mindenáron bele kell kössek, akkor annyi, hogy a szeménél a sötét gödör utómunkával egy kicsit világosabbra hozható lehet, akkor még hatásosabb. Jó a pillanat, jó a környezet, a hóesés még rá is tesz erre, szóval nem csak az ember, de az is bemutatásra kerül, érződik, milyen hangulat veszi körül. És ez fontos. Meglenne a három csillag, ha lecke lenne. (hegyi)

A kisfiamék az iskolában "töklámpást" készítettek. Ez a kép akkor készült, amikor először meggyújtottuk a lámpásban a mécsest. A kép tavaly októberben készült.

A kép hordozza azt, amire gondoltál, benne van a kíváncsiság és az öröm is, de esztétikailag a dolog nincs megoldva. Egyik oka ennek a nagy fénykülönbség. Ha a lenti szekció kapott volna kis fényt, akár derítéssel, akár egy másik kis lámpával, nem égne ennyire ki a lámpásnál. Arra kell törekedni, hogy akármi fotó masina tónusátfogása közelében sincs a szemének, vagyis számolni kell vele, hogy amit mi még jól látunk és még nem égeti ki a szemünket, az a gépnek már sok. A másik a színkorrekció. Az a zöldes árnyalat fura, és a nagyon sárga környezet és szereplő elviszi a figyelmet a lámpáról. A megoldás az lehet, hogy nem este, nem teljes sötétben próbálkozol, vagy valami lámpával még rásegítesz. Zárójeles megjegyzés, a szorgalmik nem kapnak csillagot, csak a leckék.) (hegyi)

Hát, ez elment, jól itt hagyott - ez jut elsőre eszembe. Faképnél történő hagyás. Ha a futász szerelme a téma, akkor ne el, hanem felénk fuss. Ha egyfajta thriller, akkor mozgasd be a környezetet, lehet ferde is, lehet a kamerát is körberántani, hogy minden elmozduljon picit, csak a figura legyen stabil, ha meg valami távozós, de személyes ügy, akkor lejjebb kéne a kamerának lennie. Ezt neked kell eldönteni, nem a néződnek. Szóval kérek ismétlést majd, ha lehet és ha lesz még hó. (hegyi)

Mondom röviden, mi van. Egy, a 3:2-es arányt tartsd, ne ezt a panorámásabb, filmesebb cuccot. Nem értem, miért divat ez, egyre többen ezzel jönnek, lehet, hogy a gép beállítása ilyen fura, nem tudom, ezt nézd meg. Kettő, a tér el van csavarodva, nem álltál merőlegesen a hídra és partra, ezért olyan fura a híd. A bal oldal távolabb van, mint a jobb, ha így érthetőbb. Végül, az égből kevesebb is elég. lent jó lenne még, de hát ha ennyi van, ez van. Színeiben, hangulatában jó megoldás. (hegyi)

Olvastam a kommenteket, és abban az értelemben meg kell védenem Mátét, hogy az a jó, ha az ember kipróbál mindent, és itt a Látszótéren az a jó, ha meg is mutatja, mert abból lehet tanulni. Az nagyon nehéz dolog, ha valaki csak készterméket akar mutatni, ott szokott lenni sértődés, mert sokat bindzsizik vele, aztán ha zsákutca, mehet az egész meló a fenébe. Ez a kép nem jó. Azért nem, mert nincs témája. Nincs indoka. Tehát az már majd másodlagos kérdés, következő lépcső, hogy hogyan fotózzak havat. Erről van a HetiHegyiben videó. Viszont az első kérdés az, hogy mikor, mit, miért fotózok. Annak képi oka kell legyen. Tehát valami, ami történt, ami megragadott. Az, hogy esik a hó... na és? Esik. Szokott, télen gyakrabban. Ha nyáron esne, az már érdekes lenne. Tehát mag az, hogy esik, nem elég. A helyszín fontos. Ez a helyszín nem fotótéma így. Ha egy baleset lenne, az más. Elgázolt biciklis. Vagy verekedés. De itt semmi nincs. Ez a baj. (hegyi)