út
Nem sok kiút van, az is kétséges, hogy merre visz, és bár nappal van, mégis az egésznek van egy elég erős thriller érzete, egy olyan hatás, ami hát, megint azt kell mondjam, hogy nem nagyon vidám üzenet. Ha a kivetülést verbalizálni kell, akkor nekem ez egy útkeresés lezáratlan kudarca, egy olyan magára hagyott érzet, amiben benne van a dac, hogy tovább kell menni, de benne a kétség is, hogy merre és hogy van-e értelme. Persze primer módon szép és akár a babós sztori filmesei, akár az Avataréi megirigyelnék ezt a helyszínt. (hegyi)
Amikor nem látja senki...
Lehet, hogy nem szerencsés épp akkor elemeznem ezt a képet, amikor az Alfa holdbázist nézem újra épp, mert így minden űr, minden ufó, vagyis jóllehet a te elvonatkoztatásod más lenne, de nekem ez ugrik be elsőre. A kérdés mindig az, hogy az adott technikai ügy miképp tud egyetemleges üzenetté válni, vagyis hogy azt, hogy elmozdulunk a kamerával, hogy csillannak a fénygömbök, csóvát húznak, az miképp társul azzal, ami a kép úgymond alap rezgése, vagyis az, amit a színvilág, a háttér, a konkrétumok adnak. Enélkül csak látványos játék marad. Ahhoz, hogy emelkedett szinten működhessen egy alkotói üzenet, azt magadban magadnak kell pontosan érzelmileg megfogalmazni, aztán a technika már kiadja. De nem maradhatsz te magad kétségek között a miértet illetően, mert akkor a néhőd mibe kapaszkodjon? (hegyi)
Miről beszél Hegyi, amikor Budapestről beszél?
Nem tudom pontosan megindokolni, hogy miért ez a cím :)) Ez egy benyomás.
Érdekesek ezek a fényjátékok, mint sok kíváncsi arc, vagy idegen, aki be akar kukkolni a szoba ablakán, szóval jó a megfigyelés és a technika is, bár Hegyi szeretné színesebbnek látni Budapestet, amikor beszél róla, de elfogadja, hogy az ilyen, sőt, az ilyenségének is kell és lehet örülni. (hegyi)
A Börzsöny lábánál
Rendkívül jó hangulata van ennek a tájnak, és azt gondolom, hogy nagyon jó a képkivágás is, sőt, alapjában azok a fád színek is jók, ami globálisan ezt a képet jellemzi, tehát ez egy kitűnő alap. Az utómunka az, amivel én még dolgoztam volna. Egy tájkép esetén ha megvan, hogy mit akarunk lefotózni, a következő lépés annak megfigyelése, hogy hogyan jár a nap, milyen hangulatot ad reggel, délben, délután vagy estefelé. Ebbe a megfigyelésbe persze belezavarhat és áthúzhatja a számításunkat az, ha amikor nekiduráljuk magunkat a kép készítésének és kivonulunk a terepre egyszer csak ott teremnek a felhők. Ekkora homogén felületnél ugyanis a felhők szerepe felerősödik. Itt most van egy elég nagy flekk, ahol a kép sötétebb, részlettelenebb. Itt jön a képbe az utómunka szerepe, mert ez körberajzolható (maszkolható) és egyenesbe hozható, visszább vehető a kontrasztszegénység. Ezt a legegyszerűbb a raw formátumnál még jó előre megtenni, utólag a tif vagy jpg macerásabb. Kis kontrasztemelés, színkorrekció és a dolog megvan. Érdemes, mert az alapanyag jó. (hegyi)
Az új képméret 800 pixel!
Mostantól a Látszótéren az új képméret 800 pixel! Széltében és hosszában is, mindenhogyan. Kéretik a feltöltésnél erre figyelni!
Téli álom
Sziasztok! Most regisztráltam be az oldalra és ez az első feltöltött fotóm ide. Még csak ismerkedem a szabályokkal, a rendszerrel. Tudom, hogy az első benyomás a legfontosabb és hogy mindenki a szépre, legjobbra törekedik először. Én ezt a fotót választottam, mert ez az egyik kedvenc helyem Dunaújvárosban. Ez a fotó egy projekt keretein belül készült. Év elején csináltam egy felelőtlen elhatározást, hogy minden nap egy frissen (azaz aznap) készült fotót osztok meg FF-ben az ismerőseimnek. Ez egy nagyon komoly feladat és elhatározás. Eddig még tartom magam. Szóval ebből a soroztaból, az egyik kedvenc fotómmal indítom az itteni életemet. Üdv. mindenkinek!
Elsősorban is üdvözlet kedves Csaba, majd az első három lecke bemutatkozásképp jó lenne, ha megérkezhetne, hisz az nem csak egy beköszönés, de jó az önismerethez is és ahhoz is, hogy ha portrézunk, könnyebben beleképzelhessük magunkat a modell szerepébe, helyzetébe. Jó tónusú képet küldtél, talán hangulatában egy fokkal fátyolosabb, szürkébb, ettől szomorkásabb a kelleténél, de ez is elfogadható irány. Amin talán a későbbiekben érdemes változtatni, hogy ne maradjanak információ nélkül flekkek, a jobb széle a képnek most úgy fut ki a képhatárra, hogy nem zárja azt, így elvonja a figyelmet a középponti részről. Várom a folytatást, a képeid! (hegyi)
Energia
Pénteken részleges napfogyatkozás lesz. Ha valaki esetleg nem hallott volna róla. Talán nem lesz annyira látványos, mint az 1999-es(?) teljes, de azért megéri majd fél 10 környékén eldobni a munkát egy kis időre. Spec védőszemüveg kötelező. A gépek elé is természetesen kell valami, ha valaki fotózni szeretné.
Aki az eget fotózza, annak ez biztos fontos információkkal szolgáló bejegyzés a napfogyatkozást illetően, bevallom, én majdnem átaludtam, de még időben voltam ahhoz, hogy észleljek valamennyit a fényváltozásokból a kertben. Nekem ennyi történt, nem több, és mint jelenség, inkább érdekel az a része, ami a földünkre érkező fény tekintetében érhető tetten, mint maga az égitest változása. Talán ezért is van, hogy nem tudok sokat kezdeni a fekete alapon sárgásvörös körrel, de értem, hogy ebben van technikai teljesítmény, csak a fotográfiai esztétika megjelenését hiányolom. De belátom, hogy ez nem a te hibád, hanem a témából adódik. (hegyi)
lépcsőházi növény
Viki, ezt jó látni, finom, érdekes dolgokra lehet alkalmas, gondolom Mapplethorpe növényeit ismered, mennyi erotika, mennyi érzelem lehet egy ilyen dologban, szóval jó az irány. Talán a bal alsó rész, ahol a levél fordul és ettől árnyékos, ott egy pici derítés majd elkel az új és szép derítőlapoddal. :) (hegyi)
Droth von at - mintázat 2
Feri, én most ezt a két képet egyben elemezném, mert ahogy látom, nem történt más, mint egy 90 fokos elforgatás. A megfigyelés jó, a beállítás is, és az is fontos, hogy észrevegyél ilyen apró finomságokat. A továbblépés az lehet, ha mindez valamiféle tartalmat is kaphat, akár előtér, akár háttér viszonylatában. (hegyi)
Droth von at - mintázat
Esőcseppek és a drótkerítés mintázatának elforgatott megjelenítése.
Horror
Egy borús napon unalmamban babát fényképeztem, amikor egyszer csak valaki belépett a képbe......
Azzal kezdem, ami a legkevésbé tűnhet fontosnak, a monitorral, mint ellenőrző eszközzel - azaz, hogy érdemes kalibrálni, mert akkor a tónusok helyükre kerülnek. De addig is, amíg ez megtörténik, ha megnézed a tónusgörbét, azt fogod látni, hogy legalább 10, de lehet hogy még több százaléknyi a tetejéből, azaz a fehérekből hiányzik. Nem mondom, hogy ki kell húzni egészen a tetejéig, mert érvényes az is, ha valamit nem akarunk kopogósan kontrasztosra venni, de most egy szürke fátyol van az egészen, amitől nem tud működni, lefojtott lesz, nem él, koszos a hatása. A sejtelmességet a középtónusokkal, és az alsó harmaddal lehet emelni, a csúcsok, a felső harmad az nem jó, ha ennyire hiányos. A jelenet beállítása jó, ha szerzel valami szobanövényt, létre lehetne hozni egy szituációt is akár, érdekes játék lenne. (hegyi)
vonatút
Én ezt szeretem a képsorod Viki, van hangulata, benne a mozgás is, a fáradtság is, rögzít egy érzelmi állapotot, talán az első kép az, ami a másik kettőhöz képest nem ugyanaz a minőség abban az értelemben, hogy kevéssé jellegzetes és érdekes, szóval azért oda is kéne valami, de ettől eltekintve finom a megoldásod, jók a tónusok és színek is, olyannyira, hogy ez a kékes világ ad egy karcos ízt, ami még arra is alkalmas, hogy a vonatsín hangi világát megidézze. Kapcsoljunk rá, dodeszkaden! (hegyi)
Képcsarnok (nem az)
Reflexió Hajdrák Tímea képére
Kétfenekű feladat egy rendező által rendezett helyzet fotózása, mert egyrészt dolgozik bennünk a dokumentátor, ha már más nem tudott ott lenni, tudósítsunk róla, de ott van az egyediséget kereső alkotó is, aki meg szeretné a maga érzelmeit beletenni a produktumba. Én azt gondolom, hogy ez itt most jól sikerült, mert érezhető a tér, a helyszín, az is, mi volt a falakon, de mindez bojtáros lett, eléggé de nem túlságosan, szóval kedvelem. Tamás, el vagy tűnve, tessék rákapcsolni. Köszi. (hegyi)
padlón
Tömegelhelyezés szempontjából jónak gondolom a képet, a hangulata is átjön, egyetlen dolog az éles és befejezetlen formák tolulása a bal oldalon, ami valamennyi elvarrást igényelne nekem, hogy ne akadjak bele folyton. Mazsi, neked is azt mondom, amit többeknek már, hogy tessen legalábbis megduplázni a beküldési ritmust, mert nem a hibátlan képekből tanulunk a legtöbbet. (hegyi)
ismeretlenek
Idegenek, arcok, járókelők, férfiak, nők, kíváncsiskodók, szemlélődők, turisták, dolgozók, anyák, gyerekek, bárkik. A helyszín még mindig London, bár ez nem fontos, vaku nem villant, 50mm, 1/250sec, f3.5, iso100. Némi utómunka.
Azt hiszem, valami itt elveszett a kétdimenzióssá redukálás közben, nem csak két plusz dimenzió, hanem az a plusz infó, amit ott ezekkel EGYÜTT megláttál, viszont a redukció miatt ami maradt, az már nem hordozza, nem adja át az élményt maradéktalanul, ezért van, hogy a néző ilyenkor keres, keres, próbál, kapaszkodik, arcokat fürkész, hol a poén, de a poén az ott maradt az utcán. És még azt se tudom megmondani így innen a monitor mögül, hogy hogy lehetett volna áthozni. (hegyi)
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…