Videó

Köszönjük a köszöntést és a megemlékezést rólunk! Maga az üzenet kedves és szerethető. A film megoldása részben ironikus, részben a fókuszt, mintha egy picit elvesztettük volna. Olyan, mintha a film közepén kezdenénk, és az eleje kerülne a végére, tehát, valamiért a főszereplőt, Gyulát, a film végén hozod képbe, ami lehetne akár egy meglepetés is, de hát, nem a meglepetés volt talán a cél. Nem nagyon értem, hogy ő miért szorult a film végére, tehát, hogy mi az a rendezői koncepció, ami miatt ez így történik. A képek szépek, és magával a gondolatisággal is tökéletesen egyetértek, de valahogy ez nekem most nem áll össze egy szerkezetté. Kicsit kusza a narráció is, talán lehet, hogy érdemes lett volna Gyulát a narrációba is hamarabb behozni, és ha már egy közös üzenetről beszélünk, akkor azt a kamerát miért nem fordítottad magad felé? A te üzeneted miért csak hangban van meg? Ennyi amit hozzá tudok tenni, ez így, egy 3 csillagos megoldás. (hegyi) értékelés:

Árpi, ez egy elég erős gurítás. Félek itt már nagyon, hogy ezt is beadtad pályázatra, és nekem le kell húzni, hogy nyerjél, de tudod mit? Nem nagyon érdekel, hogy ez hogy megy, vagy hogy nem, én mondom a magamét, aztán a szerencse meg vagy melléd szegődik, vagy nem. Szóval, én azt gondolom, hogy ez egy majdnem 5 csillagos ügy. Azért csak majdnem, mert kicsit olyan esetlen az egésznek a technikája. Egyrészt ez a kékes feeling nekem nem jön be. Tudom, hogy a fehéregyensúly beállítás az automata kameránál egy idő után beáll, és itt ez most nem történt meg, francba vele, és már nem volt kedved újra felvenni, de azért én azt gondolom, hogy érdemes lett volna ezt helyrerántani. Másrészt nagyon lebutítottad a minőséget és zavar a mélységélesség ilyen szűksége, ami okán a kéz már egy amorf forma lesz csak. Ami tetszik, az a megfigyelés a tenyér körberajzolásánál, hogy az ember kipárolgása, a hőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti különbség létrehozza ezt a párás állapotot, és ez egy nagyon jó geggé válik attól, hogy az ember egész végig azt hinné, hogy na, most körberajzolja a kezét, mint egy ilyen rendőrségi lenyomat, hogy mielőtt még kimegyek fát vágni megmutassam, hogy előtte megvolt mind az 5 ujjam. Ugyanakkor, amikor meg elveszed a kezed, akkor hoppá, ott van ez az egész varázslat, úgyhogy tényleg azt gondolom, hogy ez a része a filmjeid egyik csúcspontja, ha az összes filmedet együtt veszem. Ami kint történik pedig már kellően önironikus, és jó geg, mert az Árpi tud fát vágni, én meg nem. Megadom az 5 csillagot, és jöhetsz ám ide is, mert vannak rönkök. Baltám az elég bénán van, mert visszaadtam Andrásnak az övét. (hegyi) értékelés: