2017. június 11-én vasárnap délután 3-tól a Látszótér csapata ismét, immár hetedszer, Szentmihályi lecsót főz a Tilos Maratonon, curryvel, baracklekvárral, ahogy kell! A helyszín a Dürer-kert, (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.), mindenkit várunk szeretettel! Lehet jönni segíteni, aprítani, beszélgetni, kóstolni, inni, enni, együtt lenni. Gyereknapi program is lesz, jöhet az egész család, barátok. Számítunk rád, találkozzunk, jó buli lesz. Jelezz, jelentkezz, plíz.

Gaszto-angyal-bőrben

Biz bepácolta, Baz megsütötte.

Azért azt el kell mondanom, Feri, hogy az én meglátásom szerint a verbális humor inkább a rádió területe, mintsem a képeké, még ha címadásról is van szó. Ugyanis szerintem ez hatással van a kép készítésére is, visszahat a koncentrációra vagy annak hiányára. Érdekes, hogy ennél a képnél ugyanaz a probléma, mint az asztalosnál az előbb, a kép centrumában ott a fal, itt a füst, azaz a semmi van ott. Túl közel van a kamera. (hegyi)

A vlog második adásában azt nézzük meg, milyen kameratípusokat érdemes venni, melyik mire jó, mire alkalmas. Ebben a műsorban a mobiltelefonos fotózásról van szó.

Betekintés

Tisztában vagyok vele, hogy az a helyzet, amit itt megmutatsz, a legtöbb fotós számára az álló formátumot kívánná, én mégis a fekvő formátumot preferálom, mégpedig azért, mert ahhoz, hogy érzékelhessük a helyszínt, a történetet, szükség van a környezetre is. Természetesen nem tudom, mennyi hely van a fotografáláshoz, ezért amit mondok, az csak egy elvi álláspont, de amennyit enged a hely, még nyitnék a képen. Így ahogy most látom ugyanis olyan érzetem van, mintha elnéznék az asztal fölött, csak hogy ott a fal van. Kell a képkeret alja, de több kéne a székekből. (hegyi)
értékelés:

Demeter 86 éves lett, barátokkal ünnepeltük, a film a youtube csatorna első adása is egyben. Köszönet Bánkuti Andrásnak, Hajdú Évának, Keleti Évának, Kincses Károlynak, Mandur Lászlónak és Sohár Anikónak, hogy eljöttek őt felköszönteni, Jóskának és Zoénak pedig, hogy segítettek abban, hogy az este felejthetetlen legyen.

Róma

A szerdai műsorhoz ezt a borítóképet választottam a római képeim közül.

Szép ez a fényjáték, jól illusztrálta az adásodat. Köszönöm, hogy megmutattad. (hegyi)

Elindult a videoblog a Youtube-on, a HetiHegyi folytatásaként, frissítéseként és személyes felületként egyaránt. Lesznek elemzések, gondolatok a fotográfiáról, az utómunkáról és minden egyéb, ami csak megtörténhet. Nézd, és iratkozz fel. Ez a nulladik, bevezető adás.

Gyökérzet

Megint mondom, nem értem, miért szorgalmi. A bokrok tetejénél kéne vágni fent. A többi rendben van. (hegyi)

Mit mondhatnék
az elsőnek
fél emberöltő múltán?
Hogy üresnek lenni jó?
Bevállalnám?
Vagy bevallanám-e,
hogy anyag vagyok,
gömbölyödött,
futó por a sarokból,
mit felkap az ajtó rése alatt
a betévedt fuvallat?

Vagy engedném-e látni,
miként pusztít a reggel
bőrredőket tépő fényekkel?
Mutatnám-e,
miként mállik le
rólam a nap?
És az estéket?
Hogy mind kábulatra kap?

Vagy riasztaná-e ropogó szilánk alattam?
Kisírnám-e végre, hogy egykor
megtagadtam?

***

Fáj, persze. És erről sosem szóltam.
Takargattam, és mi lett? úgy járok,
mint kinek szemére ült a hályog,
és nő, egyre nő, elhanyagoltan,

míg lelkem rejtve kuporgó múltja
tükröm foncsorát lekaparja már,
és ősz szakállt ereszt a szívbazár,
majd lim-lomjait magára gyújtja.

Álom voltál, s álom lettél megint,
nyugtalan éjek felett lebegő,
ki bevégzi sorsom jussom szerint,

hisz feléd feltört minden járdakő.
Bádog szívemből pár fillér tekint.
A gyávák útján koldulok, drága nő!

***

És most itt ülsz kedvesen,
- mindig is kedves voltál velem -
közben kacatokkal babrálok,
szavakkal tétován körbejárok,
ügyetlen ragozom a múltat, a jelent,
a semmit dicsérem, hogy mily sokat jelent,
majd portincset hajítok a szembeszélnek,
arcodon az évek még nem beszélnek,
s a térben szétmállik mindkét kezem.
A gyűrűm forgatom.
Nem csodálkozol ezen.

***

Csak vártam, hosszan vártam így,
míg a hold egy árnyat vetett.
Átdőlt az udvar szűk fényén,
s a hársak alatt köd szállt belőle.
Képzelt szempár lett pillanatnyi őre.
Egy hang az éjből felnevetett.

Tehetsz róla, de nem tehetsz ellene

Feri, sokat gondolkodtam a címen, az agyam is beletört, de nem jövök rá a megfejtésre, mi köze a képhez. A portréd nyaknál nagyon szűk, kemények a fények, ettől erősek az árnyékok, a modell hunyorog, ezek nem szerencsések egy arckép esetében. Ismétlést kérek. (hegyi)

Másképp

Ez a heti feladványom eredetileg gondolt egyik megoldása. Beállításban így akartam kivitelezni, csak tempera híján jóddal próbáltam stilizálni a vért. Látom a hibáit, ezért csak ide szúrom mint lábjegyzetet. Pedig ha azt a csuklót meg tudom csinálni hitelesebbre, ez lenne. De majd mondtok rá valamit

Roli, igazán nem tudom, hogy mennyire bírod a kritikát. Tudod, az a baj, hogy nem lehet semmit sem félszívvel csinálni. Az az energia, amit akármi okból nem teszel bele a munkádba, megbosszulja önmagát, mert egy jó kísérletet is nevetség tárgyává teheti. Bele-belekapsz dolgokba, amiket aztán félbehagysz. Emlékeim szerint több tanulmányodnál elhangzott már, hogy ismétlést kérek. Ha a szálldogálsz virágról virágra, csak a pillanat öröme marad. Mit mondjak ehhez a képhez? Hogy nézz utána, ki volt Sztanyiszlavszkij, vagy hozzam ide példának Janis Joplint? Nyilván azt nem mondom, hogy okozz magadnak komoly sérüléseket egy kép miatt testileg, de ha lelkileg nem hozod magad hangulatba, akkor csak pár csepp Betadine marad. Mellesleg nem véletlenül szoktak vizet engedni ilyenkor a fürdőkádba, persze nem akarok tanácsokat adni senkinek, de így szárazon... A másik kérdés a testiség kérdése. Nem muszáj genitáliát mutatni, de a mellbimbódat ne vágd félbe legközelebb. Azért remélem, a nyár pihenése után újult erővel visszakapcsolódsz szakköri munkába. Ismétlést kérek. (hegyi)

Sziasztok

Nagyon komoly a pocak, meg ez a gangnamsztájlos beállás is. Most már itt vagyok, ne kímélj, jöhetnek még az önképeid, de kezdj el a szocióból eljutni a portrékig. (hegyi)
értékelés:

A táskám én vagyok, a lányom szerint

Ez így nincs megoldva, Feri, ugye te is érzed. Oké, varázsszőnyeg, meg oké, legyen a gyerek is ott, de nem mérted fel sem a fényviszonyt, sem a hely méreteit elég jól, így torzít is, meg be is lógnak dolgok. (hegyi)

Ez a HetiHegyi egy a Látszótér jövőjéről szóló ötletelésre felhívás. Merre tovább, és hogyan. Három alapvető kérdés elsőre: mi az, amit fejlesztenél és erősítenél a Látszótéren, mi az, amit megtartanál, és mi az, amit elhagynál, ha egy 2.0-ás új Látszóteret építenénk? Felmerül egy zárt csoport ötlete is, valamint hogy az oda beküldők maguk tölthessék fel közvetlenül a munkáikat, szóval nézd meg a filmet és várom a gondolataid, véleményed. Ez egyelőre gondolatkísérlet, bármi szóba jöhet, nincsenek tabuk. Segítesz, ha leírod, te miben és hogyan képzeled a Látszótér jövőjét.

Ezen kívül ha van rá kedv és igény, szervezzetek találkozót, mi adjuk hozzá a segítséget, de most jó lenne, ha a szervezés terhét valaki levenné a vállunkról. Szóval kommentre fel!