A kép egy alsó gépállás és amitől szeretjük és örülünk ennek a képnek, az az, hogy azon túl, hogy jól látható és értelmezhető, hogy egy ligetben valahol fákat fényképez a fotográfus, mégis a fáknak nem egy szokványos megközelítését, lombkorona, törzs, gyökér látjuk, hanem fék formái egymásba fonódása és ezek az ívek ezek a kapcsolódások a címmel együtt értelmezve hordoznak egy társult üzenetet, esetleg a magányról, párkapcsolatról, de a kép önmagában cím nélkül is egy nagyon jó ritmusjáték, ahol ezek az ölelkező formák fenn széttárulkodnak, mint egy elefánt ormány, és lent aztán valamennyire egymáshoz símulnak. Jó ritmusban vágta, metszette ezt a formajátékot, és természetesen jár érte a malac. (szőke)
értékelés:

Nagyon jó, hogy megtalált az alkotó egy ilyen helyet és jók az asszocióciói a nőiségre, anyaságra, szexualitásra, csak nem látom ezt a képből. Nem jó beállítás, és a fények is elveszik a térbeliséget. Tudjuk, itt az erdőben van ez, izgalmas is, de ennek a képen át kell jönnie verbális segítés nélkül is. Tessék ezzel a leckével foglalkozni még, legyél bátrabb. (szőke)
értékelés:

Érezhető ebben a képben is egy cseh íz, személyes és jó üzenet, a cím direktsége és ismertsége nem biztos, hogy jól kapcsolódik a képhez. (szőke)
értékelés:

Pörköltnek indult, házikedvenc lett belőle.

Egy új szereplő kerül a házikedvencek közé, a nyuszi, ami érdekes és jó felvetés, és nagyon jó, hogy a kép egy történetet akar elmesélni a fiúval, a nyúllal, viszont azt kell észrevennünk, hogy a képhatárokon belül ez a kompozíció zsúfolt lett. A fiú kabáthajtókája konkurrál a nyuszival, a kéz le van vágva félig, a faág takar, ami nem volna baj, de a leveleknél a virágok fontosabbak lennének, viszont épp azok maradnak csonkoltan, szóval a felvetés jó, de a megoldás nincs kész. (szőke)
értékelés:

Egy makrofelvételt látunk, ami közeli felületet mutat, és így egy olyan közeg, amiben az ember nem nagyon tud közlekedni, óriásivá, különleges térbelivé válik, és itt milliméterek számítanak kompozíció szempontjából is. Ez egy vágott fa felület, amiben valami ágkezdemény vagy benövés, görcs jelentkezik, ez a valóság fényképezésrésze. Másrészt egy absztrakt és asszociatív képet látunk, szinte olyan, mint a lascaux-i rajzokat látnánk itt, a színvilága is erre hasonlít és mivel szimbolikus címe van a képnek, nagyon érdekes, hogy az a forma, ami a képből kifelé indul, így egy nyomatékosítást kap. Ha akarjuk, ha nem, hiszen ezeknek a formáknak mindig van egyfajta szimbolikája, egyrészt tekinthető egy befogadó formának a sötétebb résszel határolt félkör alakú öböl rész, másrészt ha az aranybarna vágott felületeket nézzük és aszerint mérjük a formát, akkor egy befelé haladó fallikus szimbólumot látunk. Ha a kettőt mindenféle humor nélkül megpróbáljuk közelíteni, akkor ami régebben vidámságot okozott, igenis a női-férfi princípiumról szól ez a kép, ha valaki ezzel nem ért egyet, szívesen elbeszélgetek erről. Van itt azonban egy közbeszúrandó technikai megjegyzés. A makrofotónál nagyon kicsi az élességhatár és ezért nagyon fontos, hogy a mélységélesség megválasztása mellett hova tesszük az élespontot. Most ennek a fallikus formának vagy öbölnek a jobb alsó részén, végén életlen a kép, ami egyrészt a mélységélességből adódik, másrészt abból is adódik, hogy a felület nem sík teljesen, tehát ha egy picit, 2-3 mm-t mozdul a kamera vagy az élesség, akkor ott lett volna az élesség fontos, hogy a körív élesen fejeződjön be, mert ez a kép középpontja és ha a szimbolikát nem is vesszük figyelembe, akkor is a felület tulajdonképpen az egyik keménységű anyagba ékelődő másik anyagot mutatja, az élő szövet két különböző rendszere kapaszkodik egymásba, a puhább felület befogadja a keményebbet, ez színben is látszik. Ez az élességhelyzet az a kulminációs pont, ahol a két felület találkozik és ha erről szól az egész, akkor ha ez az egyesülés fontos, de akár a fogamzás pillanatát is mondhatjuk, akkor ez azt kívánja, hogy az élesség erre a varázspontra kerüljön. Ez azért egy érdekes vállalkozás, mert a szülésről, a fogamzásról az életről szól, nagyon fontos, hogy a lecke hívószavait jól használja és jól mutatja. Ha egyetért Anita, ezzel a fajta feladatsorral foglalkozzon tovább. (szőke)
értékelés:

Nagyon jók a ritmusa a rácsnak és a kovácsoltvas résznek, ez egy három disznós megfejtés lesz, ha lesz majd épített környezet lecke, mert ez nem csendélet. Most ez így egy disznócska. (szőke)
értékelés: +

Mert ropizni jóóóóóóóóóóóóóó

Jó az ötlet, de miért vágod a fejét a kecskének? A ropi a geg, de a geget alá kell támasztani képileg a többi képalkotó elemmel. (szőke)
értékelés: