Ágnes megfigyelése zseniális, én ezekkel a lábujjkákkal sokszor találkoztam már, és nem nagyon vettem észre, hogy itt milyen Rodolfo-trükkel állok szembe. Nagyon izgalmas ez a megfigyelés, amiben az az érdekes, hogy tulajdonképpen ez egy dokumentáció jellegű kép is lehetne, de amit ehhez Ágnes hozzátett, mint plusz információ, az a saját lába ebben a kis papucsban. Amivel nem tudok mit kezdeni, hogy ez a kevésbé esztétikus, ronda papucs mit keres a képen. Mért nem lehetett azt levenni? Ettől az egész olyan, hogy akarok is közeledni ahhoz a nagy, elefánt lábhoz, meg félek is tőle. Akarom is, hogy ott lehessek közelében, de azért védekezésként fölvettem egy ilyen mellvértpapucsot a lábamra, hogy nehogy elkapjam a körömgombát. Valami furcsa, nem tisztázott élményt hoz még pluszban ez az üzenet így. Érdekes, mert jelentése van, hogy miért rakta magára Ágnes ezt a papucsot ehhez a képhez, de el tudom azt is képzelni, hogy csak simán lusta volt levenni, és nincs ennél mélyebb magyarázat, bár az mégiscsak érdekes és izgalmas, hogy miért így valósul meg egy ilyen képi megoldás. A leckére ezt nagyon jónak gondolom, a papucs miatt minimum egyet levonok. (hegyi)
értékelés:

Fogalmam nincs, hogy mit jelent a kép címe, én ezen a nyelven nem értek, látok egy ablaksort, szép virágokkal, és látok egy feliratot, nagyjából ennyi, ami az én üzenetem. Ebből nekem most az jön le, hogy Ágnes találta ezt a ritmust, és azokkal a függőlegesekkel, vízszintesekkel, és azokkal a kemény, kopogós formákkal, ami létrejön, ellentétbe tudta állítani ezt a virágkompozíciót, és ez az, ami megragadta az ő figyelmét. Ennél sokkal többet ehhez a képhez nem tudok hozzátenni, építészetileg nem gondolom annyira jellegzetesnek, szépek ezek a virágok, de hát akármerre elindulunk Nyugat felé, azért találunk mi ilyen giccses virágkompozíciókat, ott az utcadíszítésnek hagyománya van, nálunk ez még nem annyira erős, idő és pénz kérdése, hogy ez nálunk is gyökeret verjen, de körülbelül ennyi, nem nagyon értem, hogy miért készült el ez a kép. Mint épített környezeti kép, talán a háttérben, az ablakban tükröződő forma segíthet minket ebben, de ez se nagyon történik meg, dől hanyatt az egész, perspektíva nincs korrigálva, elindul valami alsó forma csíkozással, valaminek az előtetője lehet ez, aztán fönt van valamilyen korlátszerű rész, ami lehet talán panzió, de az sincs folytatva, tehát nincsen szituációba helyezve ez az ablaksor. Így nem tudom beazonosítani, hogy ez micsoda. Ágnes, én ezt áttenném a Szorgalmiba, erre a leckére ezt nem tartom egy erős megoldásnak. (hegyi)

Nem rossz kép, de számomra ebből a képből a parti részből nem kellene ennyi, mert a víz úgyis megismétli ezt a tükröződést, tehát ebből lényegesen kevesebb is elég lenne, és akkor egy izgalmas képet kapunk. Azt az épületet valahol el lehet vágni. Azt nem tudom, hogy ezek a kis lépcsőzések mennyire csak itt, ezen a területen lelhetőek föl, vagy esetleg a folyó más szakaszán is, mert ez a fehér ház az, ami nagyon kopog. Egy viszonylag kevésbé fantáziadús, elég csúnya házikó, ha ő nem lenne a képen, csak ezek a kis fák, amik itt vannak, és úgy jöhetne ez létre, akkor az izgalmasabb lenne. Ezzel a házzal most itt nem nagyon lehet mit kezdeni. Ha ez csak itt van ez a víz-gát rendszer, akkor oké, csak így tudtad megcsinálni, de ha ez máshol is volt, akkor érdemes lett volna arra is figyelni, hogy a háttérben mi történik. A kép fölső részéből mindenképpen vágnék, az a napkollektoros dolog abszolút nem kell már a képbe. (hegyi)
értékelés:

...rásüt a világra! (Köszi Anita)

Ezt tegyük át a Szorgalmiba, Anita felhívására készült ez a kép, nagyon aranyos ez a verbálfotós megoldás, hogy a napocskát beleteszem, mintha ott lenne a helyén, egy jó geg, de inkább szól, mint tiszteletadás Anitának, semmint 12-es Évszakok leckére lenne megfejtés. (hegyi)

Kedvenc.

Kedves kép, nem akar többet, mint amennyit megmutat: egy vadvirágos mezőn ezeket a kis pink magenta virágocskákat. Nekünk is vannak ilyen kis szegfűink a teraszon, én is nagyon szeretem őket, dehát ennyi. A kiválasztás is rendben van, mert ez az egész mezőn elfoglalt hely olyan most így, mintha kifejezetten ide lett volna vetve ez a kis virágocska, jól szimbolizálja magát az élőhelyet is, ezzel nincsen semmi bajom. Még azt is el tudom fogadni, hogy ezek a fűszálak itt keresztbe lógnak, mert ezt a vadságot erősíti, jók ezek az ívek. Ami a problémám vele, az az, hogy nagyon rá van erősítve a színre. Nem tudom, hogy Ágnes mit csinált vele, de túl van szaturálva a szín telítettség, nagyon harsognak ezek a zöldek, és üvöltenek ezek a magenták, és ettől nekem túl van beszélve a téma. Lehet azt mondani, hogy ez a kis virágcsoport érdekes engem, mert ezek az én kedvenceim, ahogy ezt a leiratból megtudjuk, de akkor nem kell erre ráerősíteni. Most, hogy ezt Ágnes csinálta, vagy a fényképezőgépe, nem tudom, de a végeredmény a fontos. (hegyi)
értékelés: