Kedves Márti, a többiek számára mondom, hogy az etűd stílusa elsősorban a budapesti iskolából kinőtt és elszármazott Tarr Béla mikrorealizmusát idézi. Két irány érzékelhető a filmben, az egyik a hang, a másik a "mozgó" kép. Felfedezhető, hogy mozog a kép, jobbra nagyon lassan, talán ez a tudatos használata az egészen minimális mozgásnak próbálja aláhúzni a monoton és idegesítő városi atmoszférát, zajt. Ezzel az ellentétpárral dolgozik a film, a város zajdinamikájával és a szabadságot sejtető felhőkkel. A problémám csak annyi, hogy mindez az üzenet nem rendelkezik kellő súlypontozású kerettel. (Kedves Márti, tudod olyanra gondolok, mint amikor nagyon régen fogtál egy képkeretet, és belebújtál a keretbe és tartottad a kezeddel azt). A többiek számára lefordítva ezt azt jelenti, hogy a filmnek igazából nincs kezdete és nincs befejezése. Elindul, mert betöltötte a számítógép, leáll, mert ennyit küldtek át. Ezt a feszültséget is el lehet fogadni, hiszen az az alcím, hogy élünk, hogy egy életen át berregnek a szabadság felhői, de mégis kell, hogy a nézőnek segítsünk egy felütéssel, egy bevezetéssel és egy lezárással is. Különben nem sűrítődik a film drámája. (szőke) értékelés:

Gyűrű vesztett idő
Arc nélküli portré úgy, hogy éreztessem én vagyok, megmutatom hát a bal karom.

Kevdes Norbert, üdvözlünk a suliban. Bemutatkozó képeden a kompozíció minden eleme az órára viszi a tekintetet és nem a gyűrűre, emiatt nem a gyűrűvel, hanem a kvarcórával foglalkozunk. Talán a kép megismételhető - mi megelőlegezzük a két disznót, hogy megcsinálod - mert egy szűkebb vágás és egy világításában koncentráltabb megfogalmazás ha a gyűrű hiányára erősebben utalna, az jót tenne ennek a munkának. (szőke)
értékelés:

Panelálom

Kedves Feri! René Magritte, belga szürrealista festő megközelítését idézi ez a kép, az ő sajátossága, hogy egy nyitott ablakon keresztül más térbe jutunk. Nagyon szimpatikus megoldás, de fordított ritmusban tudnám elképzelni, felcserélve a tévé és a fő alak helyét. A méretváltás fontos dolog, de nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy átbillenthessen egy szürreális álomvilágba. (szőke)
értékelés:

én, toi
Klasszikus gépes önarcképes, ötszázon felejtett ISO-val.

Kedves Tamás, két eset lehetséges - figyelembe vesszük a címet, amit adtok, vagy nem. Ha igen, akkor ki az "ő" és mi az üzenet? Nem értjük, miért "toi". Félrevezetjük a látogatót, vagy sem? Ha eltekintek a címtől, akkor egy önarcképet látok. De ez az arckép laposra van világítva. Ez nem az érzékenység beállításának kérdése. Ahhoz, hogy plasztikus legyen a képen szereplő tárgy - jelen esetben a fejed - nem elég egy fényforrást használni. Jobbról jön a főfény, de hol a derítés? Miért nem kap balról egy másodlagos fényt az arcod? A másik kérdés a kompozíció kérdése: a fényképező ember gyakran témája az önarcképeknek. De egy ilyen portrénál, ahol ennyire kevés eszközzel dolgozol, mindennek a helyén kell lennie, értékelhetően és elrendezésében is értelmezhetően. (szőke)
értékelés:

időjárásjelentés bonietó és clydetó... operatőr orsi (anya)

Kedves Dénes, egyrészt, lehet némafilm valami, ha az némafilmnek készül. De itt nem arról van szó, hogy némafilmet látunk, hanem egy filmet, aminek nincs hangja. A képek nem indokolják ezt. Márpedig ha nincs hangja, akkor csinálni kell hangot, vagy ki kell találni, hogy ez mitől néma. Másrészt a filmnek egyelőre nincs eleje és vége. A film most úgy kap kettő disznót, hogy egyet anya, aki segít, és Dénes is kap egyet. Ha lesz a filmnek eleje és vége, valamint hangja is, akkor kap egy harmadik disznót is. (szőke) értékelés:

Csendélet

Kedves Márti, a tükröződéses képnek, ami az Estiskolán nagy divat, nem elsősorban a felhők, vagy a butellás üveg, vagy az a valamilyen hétvégi háznak az ablak előtti polca, nem ezek a szerkezetek a titkai, bár a képen nagyon érdekesek az egyeneseknek a ritmusai, osztásai, polc széle, tükröződő ház, ablakszél, vagy akár, hogy függőlegeseket nem találunk, a titok mégis abban a vörös színben rejlik, amelyik a tükröződő butella felületén érzékelhető. Attól izgalmas az egész kompozíció, hogy alapvetően bár sejthetőek színek a képen, tompított kékek, okkeres felületek, szürkék, valamennyi sötétbarna, de összességében mégis inkább monokróm, vagy egynemű tónusrendszeren belül működő visszafojtott rendszert látunk. Kivéve a vöröset. A festészetből tudjuk, hogy elsősorban a plakátfestészetben a századfordulótól ismert technika a szürke és vörös használata, ami mindig diszharmóniát hoz létre. Itt erről a titokról van szó, és ez nagyon jól van arányba hozva, mert a vörös pici, ráadásul az egyetlen görbék által határolt felület is egyben. (szőke)
értékelés:

Csendélet macskakőből

Krisztián, ha jól érzékelem, akkor ez eredetileg egy álló kép lehetett, valahol egy régi század eleji utca régi köveiből. Azt én jó ötletnek érzem, hogy átforgattad fekvő formába és elsősorban ebben nekem az a szimpatikus - miközben a kép nem akar többet egy formai ritmus játéknál - hogy létrejön egy szürreálisabb és asszociatívabb második jelentéstartomány, ami nem kötődik a valósághoz, hisz az egész lehetne egy gyík bőrfelülete is. Ettől válik szerintem ez a kép többé és izgalmasabbá egy dokumentumnál. Ez a fajta második tartalom, üzenet, elsősorban a film sajátja, Eizenstein, Makavejev, ahol például a vágással érik el azt, hogy egy kép saját rendszere indukál egy második üzenetet. Filmnél ezt könnyebb elérni, hogy A és B történetet egymásra vágod és kapsz egy C összefüggést. Ennél a fotónál az A jelentés az álló formájú exponálás, B az elforgatás, amitől A és B összefüggéseként jelentkezik a C szürreális üzenete. (szőke)
értékelés:

Az aranymetszés arányszáma Phi Pheidiasz után. Ahogy az előző részben megtanultuk, hogy Phi = 0.61803 39887... vagy 1.61803 39887... Ha a kettő közül a kisebbik számmal megszorozzuk a teljes fordulatot leíró 360 fokot, 222 és 138 fokot kapunk. Ez a szög jellemző a magok elhelyezkedésére például a napraforgóban vagy a fenyőtobozban. Szintén ez jellemző az új és régebbi hajtások viszonyára.    

Phi-hez közeli értéket kapunk, ha bármelyik Fibonacci számot elosztjuk az előtte levővel. (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811…)    

A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám, és Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei...

bolhapiac 1
Mindent egymás mellé lehet rakni.

bolhapiac 2
Tematikus csendélet.

bolhapiac 3
A piacon eladni kell, de ehhez jó képet kell vágni-rakni az asztalra, vonzó csendéletekkel csalogatni a vevőket...

Kedves Krisztián, munkád képsorként nem értékelhető, mert nincs benne történet, ami indokolná, hogy több képet látunk. Csendéletnek egyik sem nevezhető, mert találomra fellelt tárgyakat látunk egy zsibpiaci árus asztalán. ha megengedte, hogy fotókat készíts, annak se lehetett volna akadálya, hogy kompozícióban rendbehozd a képeket. Az első kép lehetne az, amivel érdemes lenne foglalkozni, de így az is csak egy talált kép. A második kép zavaros, a harmadik képen a BoneyM lemez és az üveggolyók kapcsolata nem világos. A bolhapiac kitűnő terep, arra jó ügyelni, hogy az árusok nem mindegyike szereti, ha fotózzák a holmijait, de egy-egy jó portrét el lehet lesni. Ha tárgyi környezetet is hozzáadsz, zsánerképek születhetnek. Csendélethez szükség van arra, hogy tudd, melyik tárgyat miért rakod a másik mellé. A véletlen ritkán komponál jól. Remélem, hogy ez nem veszi el a kedved és ennek értelmében új képeket kkapunk tőled. (szőke)
értékelés:

Noémi portréja
Íme a második házim. A fényképkészítést ötvöztem a fényképszerkesztéssel, a színes képből fekete-fehéret öregítettem. Utaztam az időben... nem emlékszem, hogy festettem kisgyerekként a fekete-fehér képeken. Talán nem is készült rólam fekete-fehér. Meg talán semilyen:-))

Kedves Noémi, formailag egy jó képet látunk, szépek a ritmusok, jó az ötlet, a gesztus is, abban kis ellentmondást vélünk feldedezni, hogy úgy hívsz időutazásra, hogy közben a sminked, hajad nagyonis mai maradt. A külső és belső egyaránt fontos. Előbb lélekben, érzelmileg hangolódik rá a modell a feladatra, de ez nem elég, ha a kép formai alkotóelemeire a fotós nem figyel oda. Itt jelen esetben ha jól látjuk te vagy a modell is és a fotós is, emiatt a a ráhangolódási folyamat előtt kritikusan meg kell figyeld, hogy a beállítás, a smink és a jelmez is azt az üzenetet erősíti-e, amit a gesztus a belső ráhangolódáod után mutat majd. Ennek ellenére egy jó ötletet látunk, érdemes lenne talán ezzel a kérdéskörrel többet foglalkoznod, hogy megteremtesz magadnak mese történeteket, amikben aztán mint szereplő, le is fotózod önmagad. (szőke)
értékelés:

A legrégebbi és legismertebb szabályba foglalt arányrendszer az aranymetszés. Ez az ókor óta "tökéletesként" számon tartott, az emberi test és a műalkotások formai szépségét, harmóniáját megtestesítő arány, amelyben a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.

Barbie az aranymetszésről és Pirx kapitányról gondolkodik... anya szerint apa csúnyaagresszív játékot játszik és robotnak barbie elé kéne szaladni bájosan villogva mire barbie visszavillog ezért apa majdnem levágja a végét de aztán mégsem teszi bár apa is úgy tervezte hogy robot csak sejtelmesen megáll barbie mögött...de aztán látá a végét és látá benne a békét... remélem Leonardo és Rodin és anya végül megbocsát.

Vasárnap
Hezitáltam, hogy a pedellus tegyen-e föl leckét is, de végülis történt már ilyen. Ez egy régebbi kép még 2000-ből, Henrik csendéletéről jutott eszembe, hogy nekem is van vasárnapom.

Sajnos erről a képről nem tudunk beszélni, 3 disznó. (szőke)
értékelés:

Vasárnap délutáni csendélet
Egy kis műanyag lencsével készült csendélet. Szeretem a hangulatát is.

Kedves Henrik, alapvetően a kép 3 disznós, nagyon szimpatikus a témaválasztás is és az egésznek van valami japán filmekre emlékeztető hangulata, lásd Kurosawa, Oshima akiket javaslunk megnézni, emellett annyit szeretnék megjegyezni, hogy a legizgalmasabb a vizespohár fényjátéka és tükröztetése, és a hamutál. De a hamutál feketéje és árnyék sötétei nagyon egybecsúsznak, amit talán laborálással lehet igazítani. Ez akkor nem lenne probléma, ha a hamutál térbeliségéből semmi sem lenne érzékelhető. A hangulat és szándék nagyon szimpatikus. (szőke)
értékelés:

Azt nem mondanánk, hogy mostantól minden hónapban pontosan ilyenkor lesz, de törekszünk arra, hogy havonta egyszer mód nyíljon egy személyes találkozóra is. Az első, Turay kiállításon történt ismerkedési délutánt követően tehát a második összejövetelre

2007. június 8-án (péntek) 17 órától 19.30-ig kerül sor.

Mivel az időpont viszonylag közeli, így kérünk benneteket, hogy jelezzetek vissza, hogy tudtok-e jönni, valamint az is nagy segítség lenne, ha olyan helyet is ajánlanátok, ahol viszonylag zavartalanul le tudunk ülni beszélgetni egymással. Minden regisztrált tanulónkat várjuk szeretettel, és ha van olyan képetek, munkátok, amit szeretnétek személyesen megmutatni, beszélgetni róla, elemezni, akkor azokat is hozzátok magatokkal.

Ákos jóvoltából a hely is biztosított a kertjükben - tehát a cím és az elérhetőségek: Budapest, XI. kerület, Túrkeve utca 3. Megközelíthetőség: 41-es és 250-es busszal az Etele térről (cca. 15 perc), valamint 141-es busszal a Kosztolányi Dezső térről (cca. 25 perc) és a Torma utcánál kell leszállni. A megközelítéssel kapcsolatos kérdésekben keredssétek Gulyás Ákos osztálytársunkat az estiskola kukac gulyasakos pont hu mailcímen. Arra gondoltunk, hogy mivel péntek is van, meg oda is kell érni, így Ákos már körülbelül 4-től vár mindenkit, hogy 5-re tényleg oda is érjünk. Képeket hozzatok.

Ákos készített egy szuper képes útitervet is a gulyasakos.hu oldalon, tessék megnézni.