Szakkör | Page 142 | Látszótér

Műcsarnok, 2016, Demeter Telek Balázs képei előtt.

Nagyon eros hatasa van annak, ha valami egy sotet szobaban egyedul kap vilagitast. Arra gondolni sem merek, hogy technikailag hogyan kivitelezheto, hogy egy hatso megvilagitas osszhangban legyen a fenykeppel, lehetne errol beszelni, elmenni papirkep - dia - nedves kollodium es egyeb archaikus technologiak fele es onnan vissza a digitalisra, vagy masik nezopontbol a kiallitas megalmodojanak es felepitojenek munkaja felol kozeliteni. De maradjunk ennel a kepnel. Ahogy a kepek megkapjak a sajat vilagitasukat, az altal adnak egy hasonlo megvilagitast a nezonek. Dramai csendet lehet erezni, elmelyulest, amit erosit a kepek fele fordult poz. Kisse lebukik a fotos, a modell latszolag nem egeszen a kepek fele nez, hanem toluk kisse balra, velhetoen felkeresre, hogy tobbet kapjunk a profilbol. Abszolute megbocsathato csalas, fontos az arc es a szemuveg, segit a nezonek egyutt erezni a modellel. Szepen exponalt, komoly kep, bennsoseges, csendet kovetelo. Talan ketoldalt erzem kicsit szuknek. Olvastam a kerekrol szolo hozzaszolasokat, nekem szemely szerint nem hianyzik az alja, sot, igy stabilabb, mint a kep-piramis, nincs benne a gurulas lehetosege. Ott is elmondom, elmodom itt is: erdemes ezt egyutt nezni a Baricz Kati portreinal keszult keppel, osszehasonlitani az erzeseket, hangulatokat. (bobak csaba)

A 16. HetiHegyiben belekezdünk a csendélet témakörébe. Az első lépések, a gyümölcsök beszerzése, mire figyelünk, mi a fontos szempont a vásárlásnál, hogyan születik egy csendélet, mi a szerepe a fények játékának, és hagyjuk-e megrohadni a banánt. A sorozat a későbbiekben folytatódik majd ezzel a témával, itt a bevezetőben leginkább azt szeretnénk tisztázni, mi és hogyan alkalmas arra, hogy csendélet szereplő legyen belőle. Magáról a csendélet fogalmáról a 25. leckénknél is érdemes olvasni, valamit fontos meghallgatni azt is, mit mond Balla Demeter a csendéletről. Ezt a hanganyagot a bejegyzés végén találjátok, kommentekben várjuk a további hozzászólásokat, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok. Balla Demeter a csendéletről

Egy feladat megoldása: húsz. A párom ötlete, ahogyan én látom. :)

Hát, ez annyira nem lett erős, mint az előző. Abból indulj ki, amit ott megtaláltál, hogy a tárgyaknak van egyfajta harmóniája, ami a környezettel összehozva kiadja a képet, itt viszont a primer poénon nem jutunk tovább. (hegyi)

Ez nekem tetszik. Hangulata van a pasztellességének, jó a dinamikája az elrendezésnek, szóval oké. Várom a folytatást! (hegyi)

A véletlenszerűen kiválasztott "téma" címe: 20. Igy számmal. Nekem talán ezt jelenti.

Hát, az a smiley annyira kár, annyira rossz, annyira gagyi, hogy fáj. Miközben az egész meg jó is lehetne akár. Miért nem bízol önmagadban jobban?

Kérlek tekintesetek el a háttértől (3.), nem tudtam újracsinálni a képet, ebben a pózban! :(

Kérdés, hogy az unalomra gondoltál-e, az is érzelem, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt akartad mutatni. Erre jó ha sok képet készítesz ilyesmi témákban, hogy a visszacsatolással finomítsd a kelléktárad. (hegyi)

Kérlek tekintesetek el a háttértől (2.), nem tudtam újracsinálni a képet, ebben a pózban! :(

Na, itt a lényeg, ha az előzővel összevetem, itt jön ki, hogy az őrület valódi-e vagy maradt még benned önkontroll, félsz - ugyanis az őrület kontrollvesztés is egyben. Itt ez a hajjal, szájjal megtörténik, de a zárt lábak ellene dolgoznak ennek. Nyilván az ember a kisszobájában nem könnyen kezd el vadulni, benyitnak, szomszéd lekopog, megannyi nehéz ügy, de mint előbb is írtam, hajrá, gyakorold, gyűjts tapasztalatot. (hegyi)

Kérlek tekintesetek el a háttértől (1.), nem tudtam újracsinálni a képet, ebben a pózban! :(

Nagyon fontos dolog az, amit mondani akarok a képpel kapcsolatban, ami alapjában akkor, amikor tanulunk, amikor gyakorlunk, nagyon kell: és ez a póz, a szerepjáték. Ehhez kell bátorság, önismeret, ehhez kell extrovertáltság is, vagányság, szóval ezek olyan dolgok, amiknek az elsajátítása, pontosabban ennek az ajtónak a kinyitása nagyban hozzájárulhat majd, hogy amikor már nem te leszel a témája a képnek, akkor is határozott elképzelésekkel jelentkezz. Persze a buktatója is megvan, mert ebbe bele lehet ragadni. Szóval én azt mondom, a dolog nálam bejön, kellenek ezek a divatmagazin pózok, hogy meglegyen neked fejben a gyakorlata mindennek. (hegyi)

Tipográfiai értelemben ez nincs megoldva, de nem is tipó oldal vagyunk, bár ha belekezdesz, érdemes ezt is jól csinálni, tehát ha ez érdekel, javaslom nézegess tipó könyveket, mi hogy és miképp működik. A kép jó. És abszolút el tudom CD-nek képzelni. Egy baja van, a bal alsó sarka, az el van bénázva, ott nincs struktúra, csak vignettálás, az ott hiba, ami azért javítható, szóval ez a terv nem rossz, sőt. (hegyi)

A 15. HetiHegyi folytatása az előző utcafotóról szóló filmnek, de míg az az emberábrázolásról szólt, ebben az adásban a terek, helyek, szituációk bemutatásáról, a megfigyelés fontosságáról, a koncepcionális, tervezett projektmunkáról esik szó. Említésre kerül Déri Miklós menekülteket bemutató képsorozata, Féner Tamás: Az idő - A tér - A forma című könyvében megjelent, kiüresedett budapesti tereket bemutató fotográfiái, valamint Kovács Péter Alternatív Budapest címen futó számítógépes alkotásai. Várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket, kommentárokat, a további adásokhoz pedig ötleteket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

Muszáj, a szamuráj, ijedten ül, s Harának, a szűk uszályú arának súgja:

- Nem megy… Ugyan Hara! Ki rí?
- Én uram, én! – nyögi amaz belépve papírfal mögül.
- S te mér’ te?
- Mer’ temérdek a gond! Számlát számolva ki fogához verjük a garast?
- Ej, te bogaras! Hát ez a legnagyobb? Ezért nem hagyol?
- Dehogy uram… csak még itt vagyol…

Erre dőle bele amaz úr, s nem dőle ki bele, hiába fúl sikolya a nyoszolya előtt, hiába szertartás, befőtt, tea, és hiába a díszes sarkok, csak nem hasít belé a kardtok.

- No? - kérdi az asszonyka térdelve urához.
- No! - legyint az úr, s nyúl a teához.

Párja meg aszongya:
- Lenge kedvedre akadna némi húr is... Hozom, ha kicsit úgyis várnál…
- Tudom, hogy mellettem állnál, hozna a sors rosszat, vagy jót – feleli Muszáj, a szamuráj, s teáját hálás szívvel kínálja nejének.

Amaz kortyol, tátana is még, ám a forró, tömény beléndek őrlemény pára ráforrasztja ajkára a szót.

Ura észre sem veszi, mélázik csak messzi gondjában.
- Tán, ha kiélezném a kardom…
Neje bólint, s feje koppan egyet a padlón.

A zajra felnéz az ura, s látja, menyétként nyúlt nejéből párolog az aura.

Muszáj szamuráj sóhajt, lazításként áll egy hidat, s alatta fura falatka gondolat furakszik agya zugába.

- Ne hagyjam az egészet a csudába? Manapság már úgysem divat…

Feri, sajnos azt kel mondjam, ez az, amit te is érzékeltél és a címmel meg is mondasz, semmiség. Esetlegesek a vágások, de az egy dolog, nincs főszereplő, a struktúra meg annyira nem érdekes, hogy képet érdemeljen úgy, hogy nem kerül oda még valami, azaz a háttér szerepből előre lett emelve, de minek. (hegyi)

A dolog alapvetően kísérlet volt részemről, és van kérdésem: ez a párosítás működhet? A dinamika nem túl erős? A becsillanások itt mennyire gond? Az látom, hogy almát másikat kellett volna választanom, mintha lapos részek lennének rajta, de a tesztelésre elérhetők közül ez volt még így is a legjobb.

A válasz nem. Azért, mert egyrészt a két tárgycsoport nagyon messze van egymástól, másrészt az alma ha valami világos, még csak-csak elmegy, de így olyan nagy a különbség, ami már nem áthidalható. De logikailag sem értelmezhető az, miért kerül a két dolog össze, a törékenység és az alma, hol kapcsolódnak ezek? A kérdés elsőre ott dől el, hogy adott tárgy megél-e abban a közegben, amibe kerül, és ha nem, akkor hiába az utómunka, a tónusok, minden, mert üti egymást a két dolog. Úgy, ráadásul, hogy a kettő nem egymás ellentéte (mert az jó is lehetne), hanem nincsenek egy univerzumban. (hegyi)

A 14. HetiHegyi témája az ételfotózás, más kifejezéssel élve a food porn. Készülhetnek a képek akár a gasztroblogokba, instagramra, vagy más képmegosztókra, a lényeg ugyanaz, megmutatni, mit eszem éppen, vagy mit főztem, sütöttem ma. A mai adásban az ilyesféle képi ötletekkel, helyzetekkel kapcsolatos kérdésekről esik szó, hogy és mitől lehet egy ételfotó, fázisfotó jó, gusztusos, kívánatos. A kommenteknél várjuk továbbra is a véleményeket, a további adásokhoz pedig ötleteket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A résztvevők a képek sorrendjében: Wéber Tamás, Adamov András, Zsova Kriszta, Pál Gabó, Iványi Gyula, Iványi Gabriella, Pádár Ádám, Aureliano, Szentgyörgyi Dóri, Szentgyörgyi János, Farkas Ildi, Gajdács Ramóna, Gerlei Gábor, Török József és Hegyi Zsolt.