Ez egy nagyon izgalmas játék. Gondolom kapott egy vörös szűrőt a paprika, ettől az egész bekeményedett, befeketedett, nem baj, mert nagyon jó játék lett ezekkel a párhuzamos csíkokkal. Úgy emeli ki ezt a növényt, hogy közben bele is simul – ennek a kettőssége adja ennek a képnek a dinamikáját. Gratulálok, ez a kép abszolút tíz pontos. (hegyi)
Most fedeztem fel ezt a leckét.
Nem tudok más lenni, mint szubjektív ezzel a képpel kapcsolatban. Lehet, hogy az eredeti jó, és rendben van, a ritmusok, amiket itt észreveszek, jók, ahogy látom, itt van egy fehér, egy fekete és egy króm színű bögre. Valószínű nem voltál elégedett a végeredménnyel, és ezért kezdtél el bindzsizni utólag a színnel. Az én viszonyrendszeremhez ez a hasmenéses szín nem jön be. Nem értem igazán, hogy miért ez az eléggé visszataszító színt hoztad. Az van, hogy amikor a digitális fotó elkezd valamilyen archaikus dologra hasonlítani akarni, és tulajdonképpen ezáltal elhazudni azt, hogy ő egy digitális fotó, és el akarja hitetni velem, hogy ez egy száz éve készült régi valami, ott nekem egy kicsit rizikós, mert ez nagyon ritkán működik, álságossá válik. Itt most egy szubjektív vélemény, lehet, hogy valaki pont ebbe a színvilágba szeret bele, de nekem ez nem barátom. Ne haragudj ezért, de abban maradtunk, hogy őszinték leszünk egymáshoz, ez nekem mache. (hegyi)
Ez a kép másképp dinamikus, itt a mozgás dinamikája játszik, bár szép az is, ahogy a bundában fellelhető rozsda szín megjelenik hátul a bokornál is. Amit én változtatnék, az az, hogy magát ezt a fatörzset visszább kellene venni utómunkában, most túlságosan világos. Hasonlítsd össze, hogy mennyire sötét a növény, az inkább túl sötét, és mennyire világos mindehhez képest a fa. Tehát ahhoz, hogy a főszereplőnk legyen valóban a főszereplő, ahhoz a környezetet egy kicsit hátrébb kell vinni tónusban. Ha most megtennéd azt, hogy ezt korrigálod a fát, akkor te is látnád, hogy egyből az összes figyelem a macskára szegeződik, így most kalandozunk egy picit a képen. (hegyi)
Tudom, már ezt többször megbeszéltük, tisztában vagyok vele, hogy a macskafotózás nem egy egyszerű eset, mert ők nagyon szuverén egyéniségek, de most nekem nagyon ki van dekázva a zöld meg a sárga, és ehhez azt kell tudni, hogy a zöld sokkal súlyosabb, mint a sárga. Mondhatod azt is, hogy sötétebb, én ezt mindig súlyként érzékelem, konkrét kilóként. Az egyik 1 kiló, 20 deka, a másik 2,50, és ettől elbillen a mérleg. Tehát ilyenkor mi a megoldás? Hogy vagy növelünk azon, ami a kisebbik súly, vagy csökkentünk a másikon. Nyilván ezt a fajta tónus kilókat befolyásolja a formai elrendezés, de talán az kimondható, hogy ha lemondunk erről a képkivágásról, akkor a bal oldalból, ahol az első ajtó véget ér, ott már lehetne vágni. Az nem tenne rosszat a képnek, és dinamikus lenne. De a pillanat jól megvan, és szép a cica is, úgyhogy ezt szeretem. (hegyi)
HLM-nek szeretettel
Annyira jó lenne tudni, hogy mi ennek a növénynek a neve, de nagyon szeretem. Nem tudom, hogy ez, ami a fákon megtalálható ugyanaz-e, mint amit a boltokban lehet kapni ilyen kis dobozban, és belül egy kis piros bogyó van, ami finom. Nem mertem még ezt megenni, lehet, hogy addig jó nektek, mert addig vagyok itt jelen köztetek. Szóval jó a ritmus, és valóban hoz egy nyárias hangulatot. Talán ahhoz egy picit nekem komor, nem egy teljesen vidám nyár ez, de azért nyár. Ott hibádzik nekem a tónuselhelyezés, hogy a bal fölső meg a jobb fölső rész között erős a dinamikai kontraszt, és ettől kifordul a kép. Nem tudom, hogy ez mennyire átélhető, amit mondok, elfordulunk ettől, olyan fura: az egyik oldalon túl lyukas, a másikon túl sötét, és túl zárt. De ettől függetlenül maga a találat megvan. (hegyi)
János, az a helyzet, hogy ez egy nagyon jó turistafotó, tömegelhelyezésben nem mondom, hogy teljesen egyetértek, mert fordítani kellett volna a kamerán, vagy egy kicsit odébb menni, ha nem akarsz lemondani a vízszintesekről. Most valahogy nagyon kicsúsztunk a külváros felé, de tulajdonképpen egy korrekt képeslap. Színvilágában hozza a hetvenes éveket, olyan, mintha egy kicsit kint hagytuk volna a napon, elment ebbe a kékes-zöldbe az egész. Azt nem mondom, hogy ezzel nagyon egyetértek, de ez van. (hegyi)
Falusi vészharang rávetődött az orvosi rendelő falára.
Nagyon jó ez a kép abban az értelemben, hogy nagyon érdekes dolgot találtál. Az aljából simán levágnám azt a másfél – két ujjnyi feketét, mert nincs rá nagyon szükség, a tetejéből is egy ujjnyit, és akkor még izgalmasabb lenne, mert feszes lenne. Forgasd el a képkeretet, és képzeld el vízszintesben, mert abból az utcából még jöhetne ám. Annyira szigorú vagy oldalirányban, fentre, meg lentre meg annyira megengedő. Fordítva kellene, hogy legyen. De a meglátás abszolút jó! (hegyi)
Részeg pilóta, modellreptetés holdfényben.
Dezső, örülök neked! Ez egy jó kérdés, ez a részeg pilóta. Modellreptetés, ezt írod, és ez fontos dolog. Azért hozzátenném, hogy megértem, hogy ezt éjjel csinálja az ember, hogy ne ijedjenek meg a szomszédok, a fotótechnikai kérdéshez ugyanakkor hozzátartozik, hogy hosszút kellett exponálnod, csak nem elég hosszút. Mert ha nincsen meg a háttér, akkor a vonalak önmagukban nem érdekesek, ha pedig ezt így csináljuk, akkor jó lenne valamit még látni a háttérből. Egy javaslat, egy próbát megér, hogy akár mobillal, akár egy vakuval rávillantasz erre a repülőre, és ugyanúgy hosszút exponálva, és néha villantasz egyet. Mivel ez egy szabad tér, ezért más nem kap fényt, mint maga a kis eszköz, tehát, hogy valahogy felismerhető legyen, hogy mi repked itt össze-vissza. Mert én most őt nem találom, csak a lenyomatát. Nagyon szép ez a lenyomat, ezzel nincsen semmi baj, csak érdemes lenne kipróbálni legalább egy próba erejéig, hogy mi van akkor, ha villantasz egyet. Próbáld ki! Kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményed róla. (hegyi)
Drága, ő is nagyon szép cica! Tök jó, hogy így barátkozik veled. Egy kicsit a térből hiányolok, most ezt megcsináltad állóba, de ez fekvőben, vagy négyzetesben lenne jó, nem kell ezt ennyire szűkre venni, nem csak a macska a lényeg, hiszen a lépcső és a beton sráfozása az, ami izgalmas térjáték. Így most levágtad azt, hogy ő hol van, és csináltál egy sztárfotót róla, de benne nem ez a lényeg. Ugyanakkora maradna akkor is, ha megmaradna az oldala. Tehát, ez a kép ebben a képkivágásban, már ami a függőlegest illeti nem, de egy fekvő képben háromszor ekkora oldalakkal tökéletes lenne. (hegyi)
Drága cicukáim! Hát, az egyik szegény már elég harcedzett macska, ahogy én látom itt. Jó, hogy így belevesznek a formákba, egy kicsit itt ezt a bal alsó részt utómunkában visszább venném tónusban, hogy ne az legyen a legvilágosabb rész. De ez egy nagyon kedves kép nekem, abban az értelemben, hogy találtál valamit, és ez az irány egy jó irány lenne. Most már rég nem kaptunk tőled macskás képeket, tessék keresni azokat a macskákat az utcán. Megint olyan, hogy amit felcsípünk, azt tessék rendszeresen csinálni, nem ám elhagyni. (hegyi)
Macika, itt azt látom, hogy sokat akart a szarka, de aztán elvitte a farka. Ha őszinte akarok lenni, akkor balról levágnám nagyjából egyharmadát minimum, fentről két ujjnyit, és akkor elkezdene érdekes lenni, tehát egy majdnem négyzetes kompozícióban, viszont elől meg hiányzik belőle, tehát a fene tudja. Ebből, ami igazán érdekes, az a vörös növényzet, és a szemetek találkozása, aztán ehhez még lehet illusztráció a hídból egy rész, de a többi annyira nem érdekes. Szívem szerint ennek a képnek a kétharmadát kidobnám, mert olyan turistás, közben meg nem turista vagy, vagyis az vagy, de nem turistaként kell fotózni. (hegyi)
Nem tudom, hogy ez most ez WC, vagy egy mosdó, vagy épül egy épület, és nincs még kész, vagy mi akar lenni, de erre az utóbbira tippelek. Egyébként nagyon jó ez a mosdó, de minek másztál ilyen magasra? Mert ettől hogy felmásztál, és ezt a nagy fényt bekapcsoltad, elvitted a figyelmemet a mosdóról. Ha csak letakarod fent a fényforrást, egyből elkezd élni az egész. Erre figyelni kell, hogy ekkora tónuskülönbség ne legyen. Kiégetted most a szememet, és ez elvitt a finomságból, miközben tök jók a struktúrák a falon ezzel az épphogy malterrel befröcskölt felülettel. (hegyi)
Ez most két számomra rontott képet mutat, és megpróbáljuk egymás mellé rendezni, de nem tudom, hogy mi az összetartó erő, talán a növények formája. Az megint lehet már egy lírai, vagy érzelmi összeköttetést, hogy próbálunk a kis lakásban meggyökereztetni egy ilyen növényt. Anyámnak sikerült, úgyhogy drukkolok, szerintem neked is fog. Jó, hát, én örülök, hogy keresel valamit, egyelőre nem látom, hogy mit, de ne adjuk fel, mert ha ez fontos, akkor haladjunk tovább benne. Majdcsak eljön az a pillanat, amikor megjön nekem is a katarzis. Mert most annyit értek, hogy az egyik egy mesterséges rend kinn, a másik egy mesterséges rend benn. (hegyi)
Az első képről a sót lehagynám, tudom, kell a kajához, de a só sem, meg a gyógyszertartó sem kell a képhez. Ez egy egész jó kis csendélet lenne egyébként, az a két elemtől viszont idegen, mert kilóg belőle, de egy jó ügy. Érdekesek ezek az összehajtott textilek is, és ez is izgalmas lehet. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez a kivágás működik. Olyan, mintha azért kapta volna a kivágást, hogy belepasszoljon a képpárba. Itt már a színekkel találok összefüggést, és ez így ebben az értelemben érdekes lehet. Ha már haladunk előre, akkor azt mondom, hogy itt már valami van, ebbe már tudok kapaszkodni, de még mindig nem vagyok meggyőzve róla, hogy ezek a képek nem önállóan érnének e többet, az első biztos, hogy igen. (hegyi)
Az a baj, hogy az alkonyatot utómunkában azért egy kicsit közelebb kellene hozni abban az értelemben, hogy ne legyen ennyire szürke. Kis kontraszt emelés, kis világosítás, hogy legyen benne azért a fehér csúcsértékei is, mert e nélkül ez nincs jól exponálva. Az alkonyatnak ebben az értelemben nincs szerepe. Nagyon ritka az a helyzet, amikor a fekete-fehér jól hozza ki azt, hogy ez egy alkonyat, mert bebuknak a tónusai. A színesnél még talán, mert ott módosul a színhőmérséklet, ott könnyebb értelmezni ezt. Fekete-fehérben egy picit nehezebb. Nem erőltetném ezt, én most azt mondom, és ez a 365-ös képeidre is igaz, hogy szeretnélek téged kihozni ebből a "szélsőértékeket akarok exponálni" dologból. Egyrészt azért, mert a technikai készültséged nem teljesen alkalmas rá, a géped szenzorának az érzékenysége sokkal kisebb annál, mint a szemedé, ebből kifolyólag, amit úgy ítélsz meg szemmel, hogy ez még megfotózható, azt a géped már nem fogja tudni megmutatni, Nézd meg az autót, ott akkor kontraszt különbségek lettek, hogy a kerekei el is tűntek a kocsinak. Én azt mondom, hogy próbálj meg legalább egy órával korábban exponálni. És akkor ennek lehet húsa, lehet tere. Egyébként érdekesek ezek a találmányaid, már úgy értem, hogy ezek a dolgok, amiket találsz. Ezek az épületek tényleg hordoznak valami méltóságteljességet. Én abszolút javslom, hogy ha ez téged érdekel, akkor foglalkozz vele. Érdekes lehet akár az amerikai világban lefotózni, vagy megtalálni azokat a helyzeteket, amiket egy ilyen otthagyott, elhagyott ügyek, vagy nem teljesen funkcionáló, vagy más funkciót kapó ügyek. Van ennek értelme, csak próbáld úgy fotózni, hogy a te saját technikai lehetőségeidet figyelembe veszed. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Iványi Gabriella
2024. 12. 22. - 16:31
Kedves Zsófi, december 26-án nekem is lesz búcsúadásom a rádióban, amihez ezt a fotód választottam…
Török József
2024. 12. 22. - 15:04
A Látszótér Rádió utolsó, Az adásvezető voltam című műsorához, melynek premierjére 2024. december…
Aureliano
2024. 12. 21. - 11:50
Jóska szeretettel konferálja az elköszönő műsorkészítő, Aureliano Első adását -Az idő illúzió, az…
Bach Viktória
2024. 12. 19. - 11:00
20:12:40 ‹Zsolt› kocek kb nálunk nőtt fel. 20:12:46 * miles quit (timeout) 20:12:58 ‹Pádi› én is a…
Aureliano
2024. 12. 18. - 22:06
Boch: -Ez jó volt, ez a teretlátok. Énekelni fogsz, gg? szeretnéd csak. Hegedül. Nem én hegedülök.…