Árnyak

Jó szemed van a mikrotörténetekhez, ráadásul a kpet keretező többi részlet áll, oda se figyel, ezek ketten túl vannak mindenen, mindenkin, lehet, hogy már a zene se számít nekik. Egy technikai dolog, hogy egy kevéssel lehetne világosabb, nem sokkal, nem kell elhúzni a realitásig, de ebből a koszos szürkéből kijjebb lehetne emelni. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Skywalker

A nyár egyik legszebb pillanata, amikor az ég és a víz tükre majdnem eggyé vált és élvezni lehetett az otthon töltött perceket, az utazást.

Ellened fogok mondani, mert az égből fele ennyi is bőven elég lenne, sőt, hiszen az tükröződik is, és ha vágnál, feszesebb lenne, jót tenne a kompozíciónak. Jó a pillanat, jól oldod meg azt is, hogy emlékké váljon, tetszik. (hegyi)
értékelés:

Küzdelem

Jó ez a beszorítottság a négy fal közé, jó az, ahogy a kilók ellen küzdesz, remélem, eredményesen. Ez is egy jó COVID történet, lehetne ilyesmiből átgondolva egy naplószerű, mi az, ami a COVID miatt változott. Egy dolog csak: vagy a háttérnek kéne kevéssel világosabbnak lenni, vagy keresni egy szürke macinacit, én a háttér mellett döntenék, mert kell az a szoció, lehet, hogy ha az optika engedi, kicsit nagylátószögűbbre venném, hogy még több férjen bele a környezetből. (hegyi)
értékelés:

Pörgős

Itt van egy olyan dolog, hogy vagy türelem kell, vagy bátorság megkérni a csávókát, hogy ismételje meg ezt balrább, ahol most üres, hogy a formák ne gabalyodjanak össze ennyire. Mert az egész szitu amúgy rendben van, de a cigánykerék helye lehetne erősebb. Jól rímel ez mellesleg arra, ahogy a COVID alatt élünk. (hegyi)
értékelés:

Tükrös

Egyetlen dolgo, amiben bizonytalan vagyok, hogy kell-e az ablakkeret, vagy sem, hogyan működik jobban a kép. A kerettel a szocio irányába megy, keret nélkül az absztrakció lenne erősebb. Most valahol a kettő között vagyunk. Olivér, azért néha tölts ide is képet. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Nagyszülői nagyszobában állt egy ilyen háromrészes tükör. Azért választottam ezt a képet december képének, mert oda vitt vissza ez a kép. Állok a nagy, barna keretes tükrök előtt kilenc évesen, nézem magam három irányból, nézem a hátterek közötti különbségeket. Ebben a játékban támogat a kép, ezért is áll közel hozzám. (Bobák Csaba)

Amikor még nem izgultál este 8 előtt kint

MTA épület a Magyar Tudósok Körútján. Október végén. Vettem egy új telefont és annak a kameráját, illetve szoftverét tesztelgettem. A képet nagyjából 3 gombnyomásból meg lehet szerkeszteni, ami tök jó, mert egyszerű, de számomra azért kicsit veszít az értékéből, hogy nem nekem kell leülni a gép elé és x percet próbálkozni a számomra tetsző színekkel.

Kedves Miklós, egyrészt mindannyiónkon rajtunk van a mehetnék, sok mindent tesz tönkre a bezártság, az, hogy nem látjuk, mit hoz a holnap. Hogy ez ebben a képben benne van-e, bevallom, ha akarom, belelátom, de ha nem olvasom a címet, akkor maga a kép nem mond erről az érzésről sokat. Ami a technikát illeti, sok mindent megoldanak a mobilok, de azért helyettünk nem tudnak gondolkodni, nem tudnak komponálni, sem azt nem tudják eldönteni, mikor és mit fotózzunk le. Kényelmessé tesznek, és ez veszélyes lehet, már amennyiben autonóm alkotások készítésére törekszünk. (hegyi)
értékelés:

Balatoni pad

A demerungos naplemente utolsó percében készült a kép. Szerintem mindnyájan ismerjük annak az elmúlásnak az érzését amikor egy fürdőzős, napozós balatonon töltött nap a végére ér. Nos ezeknek a perceknek a hangulatát szerettem volna megörökíteni. Kíváncsi vagyok nektek megadja-e.

Onnan kezdem, hogy az az érzet pontosan átjön, amiről írsz is, hogy ez egy élmény lezárása, akár egy napé, akár egy víkendé, akár a nyáré. Szomorúság van benne. És zaklatottság is, ami abból adódik, ahogy a síkok elmozdulnak, nincs egy nyugodt pont sem, miközben a színek, tónusok adnák, hogy szépelgő eredményre jussunk. Nem látjuk, hogy a pad hova néz, nem értjük, miért ugrott fel a szereplő, csak azt érezzük, hogy amint azt a Quimby megénekelte, most múlik pontosan. Jó ez, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Naplemente

Először lefényképeztem a tavat. Majd ahogy hátrébb léptem, és a falevelek keretet adtak a képnek, az árnyékokkal egy szívet formáztak, megtetszett mint kompozíció.

A szív formázás nem annyira van meg, de az, hogy hátrébb léptél, döntő fontosságú. Ugyanis ettől lett kép abból, amit ott láttál, mert kell az a levél keretezés. Főleg, hogy nem csak a forma van meg, de van színe is, tónusa is a leveleknek, ez a mélyvörös baromi jó. Egy ujjnyit balról vágnék. Ugyanis az ott már nem ad hozzá, viszont ott elvesznek a tónusok, szóval ha vágod, egységbe kerül minden. (hegyi)
értékelés:

Profil kép

Örülök annak, hogy nem a szokásos gyerekportrét kapjuk, a röhögőst, az evőst, vagy a csak úgy letottyantottat. Jó, hogy ez a beállítás abban is segít, hogy céltudatosságot képes kölcsönözni annak, hogy a gyerek mit akar, merre figyel, elhatározást látunk, tartást. A tónusok is szépek - a bőrszínben van némi kékes, én lehet, ezt korrigálnám, és talán fenn is és lenn is lehetne vágni, ez közel négyzetesben még erősebb és dinamikusabb lenne. (hegyi)
értékelés:

Rainbow sky

Lassan talán kimondhatom, hogy van egy rád jellemző színvilág, ami a képeid egy részén visszaköszön és ez jó. Nyilván ebben tudatos utómunka van, de ez nem baj, ha azt esztétikusan használod. Talán egy kicsit ez a kép összességében lehetne világosabb, de az a tűz, amit beleláttál, benne van, szóval hajrá, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Faház

Nem tudom, direkt így nevelték-e ezt a két fát de inspiráló :)

Néztem ki bután a fejemből, faház, faház, oké, de hol van - aztán jé, hát persze! Jó ez, tetszik, szépen dolgozol a tónusokkal, emiatt is sikerült az, hogy ne elsőre ugorjon be a megoldás, mert annyira jók az ágak, hogy azzal voltam elfoglalva, nem az összképpel. Én lehet, hogy lentről vágnék, hogy feszesebb legyen a kompozíció. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:

Jégvirág

Csodálatos, hogyan fürdőzik a pampafű az évszakokban. Minden nap vonzza a tekintetem. Nehéz átadni képen, mint amit látok/érzek, de megpbáltam. Makro lencsével valószínű, hogy élesebb lett volna, de az még sajnos nincsen.

Ez szép lett, nekem is van pampafüvem, de ilyennek sose láttam, nyilván ez amiatt is van, hogy talán az enyém védettebb helyen van, így nem éri ennyi eső vagy mi. Nagyon jó formákat láttál meg, szépen is komponáltad, erős a dinamikája is. Hogy kell-e a kékítés, ebben nem vagyok biztos, én szeretem, ha a fekete-fehér nincs módosítva. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

A csuklyás

Mai portrézás eredménye. Természetes fénynél készült a kép.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy ez egy esztétikus kép, szép megoldás, jó formák, sőt, ha a korszellem divatját nézzük, akkor amit látunk, teljesíti a férfiideál kritériumait is. Kellően karakteres, a ruha ad hozzá valami titokzatosságot is, filmes hangulatnak is mondhatnám, amit látok. Szóval ez a része oké. Amivel kéréseim vannak, az a technika. Írod, természetes fénynél készült a kép. Azt, hogy ennek mi az oka, hogy azért így, mert nem volt kéznél lámpa, vagy mert egy pillanatot rögzítettél és tartottál tőle, hogy ha a világítással macerálsz, akkor elszáll a madár, nem tudom. A tónusok rendben vannak. Viszont ahogy érzem, a zaj ellene dolgozik a bőr struktúrájának. Nyilván akár ha állványon is van a gép, 30-adnál lejjebb nem lehet menni, mert a modell nem biztos, hogy tartani tudja magát, márpedig a bemozdulás is elmossa a testszövet érzékelhetőségét. A blendével se lehet akármekkorát nyitni, mert ez az a helyzet, ahol kell a mélységélesség. Marad az ISO, ha a fény kevés, ott lehet nyerni, de ennek ára meg a zajosodás. A másik, ami miatt ez problémás nekem, hogy így nincs meg a kellő különbség a pulcsi szövetéből adódó zajosság és a test között, márpedig kéne. Az oké, hogy ha nincs óriási stáb, ruhás például, akkor azzal kell beérni, ami kéznél van, ez a pulcsi ilyen. Némileg akár retussal korrigálnám az éleken megjelenő belső anyag csíkjait, amik kilátszanak, főleg arcnál. Hát, ez jut eszembe, szóval a természetes fény akkor előny, ha van belőle elég sok. (hegyi)
értékelés:

kilátás

Nem csodálom, hogy Ádámnak ez a kép lett a hónap képe, szép munka. Az éles, hegyes, kemény vonalakat szépen oldod fel azzal, hogy ennyire finom tónusokat használsz, miközben nem megy át szépelgésbe, megvannak a sötétek is, ott, ahol kell. Az is jó, hogy elbillen a valóság, hogy semmi se marad meg annak, ami, függőlegesnek, vízszintesnek, és azzal, hogy a nézőpont úgymond hanyatt esik, ez egy forgás, szédülés érzetet is hozzáad, szóval több irányt mixeltél össze, és eból egy szép végeredmény született. Csaba, várom a fotóid, kérlek. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Azért válásztottam ezt a hónap képének, mert mindig lenyűgözött, hogyha megállunk a saját életünkben, és egy más nézőpontból tekintünk valamire, akkor máris megláthatjuk benne a geometriát, esztétikát, és akár adott esetben az absztrakt mivoltát. Letisztult, egyszerű, és nagyon tetszik maga az expozíció is, talán a vízszintre személy szerint én odafigyeltem volna, de ez legyen a legnagyobb probléma. (Csontos Ádám)

Elmúlás

Demeter szerette az elmúlást elszáradó, pusztuló olykor akár halott növényekkel ábrázolni. De sose keverte a kettőt. Az elszáradt, de még színes növény nem bírja a bebarnult, halott dolgot maga mellett. Nem ugyanaz a kvalitás, nem ugyanaz az esztétika. És én a mélységélességet se venném ennyire kicsire. (hegyi)
értékelés: