Összekapaszkodva

"Vigasztald meg a gyermeked -
nem fák ezek, csak emberek,"
József Attila

A helyszín kiválasztása jó, szép az, ami a háttérben a fényben lévő fákkal és azok fénytani áttöréseivel történik, de az előtér ehhez képest túlságosan be van bukva. Ez orvosolható lenne az utómunkával. Jobbról azt a fatörzset lehagynám. (hegyi)
értékelés:

52/13 Ősz a hegyen

Hmm, nem értem. Az ősz még csak valahogy, de amúgy ami maradt a képből, az nem értelmezhető nekem. Egy pocsolya valami susnyásban. Jó, de miért lett lefotózva? Most a horizontról nem is beszélek, mert bár indokolatlan a ferdesége, de ha egyenes lenne, a kép akkor sem lenne indokolt. Ha jól érzem, ez tipikusan annak az esete, hogy ami a kamerán kívül történt, az magyarázhatná a képet, ha a képben lenne, tehát a te fejedben ez kép, mert van előzménye, de mi ezt nem látjuk. (hegyi)

52/13 Ősz a falon

Hiány az utómunka, mert a kép maga szép lehetne, ha dolgozol vele. Valahogy abba a kemény fejedbe szeretném beleverni, hogy a kép azzal korántsincs kész, hogy elkattant a gép. Párnatorzítás van, ami az objektívből adódik, de ezt szoftveresen lehet korrigálni. A perspektíva is kihúzható lenne, és a hanyattdőlés is, főleg, ha tudjuk, hogy ez lesz, akkor exponálásnál ráhagyunk, hogy legyen miből vágni. Nem ördögi dolog ez, viszont sokat dob egy képen, ha meg van csinálva készre. Szóval megint az van, hogy a megfigyelés szuperjó, de a kivitelezés félúton abbamarad. Adj erre magadnak időt, mivel van szemed hozzá, megérné. (hegyi)

52/12 Munka

lásd még: http://latszoter.hu/szakkor/film és http://latszoter.hu/szakkor/casanova
megint jókor voltam jó helyen.

A megfigyelés jó, humoros, tetszik. De az, hogy nincs kiegyenesítve, hogy a függőlegesek ennyire hanyag módon vannak odavetve, miközben a kép tele van támponttal arra, hogy mi merre hány méter, szóval nem értem, tényleg, ezt azért lehet látni, hogy bajos, szerintem. És még akár utómunkában is korrigálható lenne, mert van fenn és lenn annyi, amibe belefér a veszteség. Gáborom, ezt azért illik megcsinálni. (hegyi)

52/12 Munka

Nyilván a privacy miatt nincs a képernyőkön semmi, gondolom én, mert különben persze jobb lenne, ha lenne, hiszen akkor a kinn munka, benn munka jobban érvényesülne, de az ötlet így is remek. A kompozíció trehány, itt-ott belógnak formák, szóval azzal még lett volna mit szöszölni. (hegyi)

52/11 torzó

Megúszóskép. Gondolom senki nem gondolta, hogy akt torzót küldök.

Épített környezetnek elmegy a kép kis szódával, hiszen épp valami épül, bár a környezet hiánya miatt arra kéne fókuszálnom, amit az épületből látok, de az meg nem egyedi, akármi lehetne akárhol, szóval esztétikailag nem érzem, hogy megfogna, vagy hogy kapna valami plusz sztorit a dolog. A hetire persze áttételesen lehet torzó, de tudod mit? Nem. Mert az épület, amikor épül, nem torző, nem valami eleve félbehagyott, vagy akármi okból félbemaradt dolog, tehát még ha áttételes megfejtés, ami lehetne, akkor sem így és ez. Nekem. (hegyi)

52/10 - egyhelyben

A feladat értelmében ez most nem nagyon érthető, hogy mi a lényeg. A lényeg az, hogy van egy fa, tehát a természet, a lényeg az, hogy ennek árnyéka van, tehát a pihenés, a lényeg az úton levés, és ez a kis út akar erre utalni, tehát ezzel nem vagyok teljesen tisztában és ezért nem tudom eldönteni, hogy mi az, amiért ezt fényképezted. Ezt úgy értsd, hogy nagyon attraktív ez a fa, az időpont, amikor ezt fényképezed az annyira nem optimális, ezzel azért vártam volna, hogy egy kicsit több fény legyen, nagyon be van bukva ez az egész, gyönyörű lenne, ha egy kicsit lejjebbről lenne megfotózva, gondolom, az ágai nagyon szépen mutatnának, most pont a jellegét veszti el, nem nagyon tudom, hogy mi a magyarázat, úgyhogy várnék tőled erre valamit. (hegyi)

52/10 - úton

Azon erősen elgondolkodtam, hogy mit vihetsz a kezedben, mire leesett, hogy az a fényképezőgép lehet. Kicsit sötétek is vagyunk, kicsit kontrasztszegények, de ettől függetlenül az a játékosság, ami ebben a figurában megvan, az létrejön a vándorbottal, a tarisznyával, van meséje, de a kivitelezés a tőled megszokott minőség alatt van. Kontrasztosabbá tenném az egészet, de ha ez egy első lecke, akkor erre azt mondom, hogy megadom a kettő csillagot. (hegyi)
értékelés:

Kedd, Szerda, csütörtök., Kedd, Szerda, csütörtök., Kedd, Szerda, csütörtök.

Utánlövés az azonosítók feladványhoz. A három kép három egymás utáni nap készült, eddig tartott a tábla felfrissítése.

Ahogy látom, itt egy olyan munkavégzést mutatsz be nekünk, hogy hogyan készül egy ilyen utcanévtábla, hogyan újítják fel, ennek a metódusait mutatja be ez a sorozat, ilyen értelemben ez nagyjából működik is, abban viszont nem vagyok biztos, hogy a középső kép az annyira értelmezhető. Nekem még hiányzik ebből a sorozatból egy kép, mégpedig az a kép, ami a felújítás előtti állapotot mutatja, tehát itt most már benne vagyunk a közepében, már a bácsi lefestette ezzel az ezüst színű alapozóval, szóval maga az izgalmas, ahogyan ezt megmutatod, de nincs teljes képsorunk, hiányzik a hétfő. Ahogy írod, ez három nap munkáját mutatja, ahogyan a festék száradási idejét ismeri az ember, kell is ennek ennyi, de most én ehhez hozzátenném azt a meglátásomat, hogy ebből kimaradtak lépcsőfokok, még akkor is, hogyha te ezzel felrúgod azt, hogy napi egy képet készítesz, lehet, hogy a téma esetleg megérte volna. Meg valahogy a technikával is van némi problémám, gondolom, telefonnal csináltad, hát, ettől egy kicsit fátyolos az egész. Én most azt mondom, hogy az ötlet maga kap egy csillagot és a kivitelezés meg az, hogy hiányos, attól nem tudom ezt most igazán a szívembe zárni. (hegyi)
értékelés:

52/09 - Bújócska

kilencvennyol, kilencvenkilenc, száz, aki bújt, aki nem...

Tulajdonképpen a feladat érthető volt, és tulajdonképpen erre ez a megoldás is valamennyire értelmezhető, hiszen amikor bújócskáztunk, akkor általában egy fának a törzséhez tettük oda a fejünket, a kevésbé stréberek lazán, akik nagyon jól akartak szerepelni, azok a kezükkel is eltakarták a kilátást. Persze ez a képen nincs rajta. Ez is az egyik bajom, hogy közel megyünk a fához, a fának a törzséhez, de nem látom, nem érzem, ha nem tudnám, hogy mi a kifejezett lecke, akkor nem nagyon tudnám értelmezni, márpedig anélkül is kéne tudnia a képnek ezt közölni. Nekem ez most hiányzik a képről, hogy értelmezhető legyen, hogy a bújócskának melyik részéről beszélünk, duma nélkül is. Hogy ezt úgy oldod meg, hogy megkérsz valakit, hogy álljon oda vagy úgy oldod meg, hogy árnyékot vetsz a fa törzsére, ezt nem tudom, több megoldás is létezik, de azt neked kell megkeresned, mert ez a te ötleted. (hegyi)

52/08 - Azonosítók - az utca

Egy átlagos ucasarki névtábla

Ennél a képnél azt veszem észre, hogy mindazonáltal, hogy tényleg van egy kékes behatása a falnak, de most elvitt téged és gyanítom, hogy az a kő ennyire nem kék, hanem kapott az egész egy ilyen kék löketet, és ha ez egy picit visszább van hozva, akkor a kő természetesebb, és megmarad egy arányrendszer, nem lesz az egészen ez a kék fátyol, és ez is lehet az oka annak, hogy túl van szaturálva a kép. A másik dolog, amit észrevettem, hogy a kép felső részére nincs igazán szükségem, az a fekete sáv, ami ott van, nem is értem, hogy minek hagytad benne, az biztos, hogy én ott vágnék. És egy picit sötétek is vagyunk. (hegyi)

52/08 - Azonosítók - a ház

Errefele ritka a házszám.

Azt írja Gábor a leiratban, hogy a kép jelentősége abban rejlik, hogy nincsenek házszámok arrafelé és tényleg keresem és nincs, de nekem most megint az a kérdés, hogy vajon jó helyet választott-e a fotós magának ahhoz, hogy ezt a képet elkészítse? Hasonló a problémám, mint amikor lefényképezted azt a két cigarettázós szobrot ott a kocsma előtt, hogy a kép egyik oldalán van információ, a másik oldalán lényegesen kevesebb, és ettől az egész kép felborul. Ráadásul itt is ugyanaz az oldal kap több súlyt, mint annál a képnél, a kép bal oldala az, ami lényegesen erősebb, a jobb oldala ehhez képest kevésbé fontos. Na most ez nagyon egyszerűen megoldható, ha te pont ezt a két ajtót akarod lefényképezni, mert át kell menni a másik oldalra, vagy inkább szemből fotózni, és akkor sokkal jobban ki is jön a két ajtó közötti különbség. Innen oldalról fotózva ez még jobban rá, hogy a kettő között tömegében, díszítettségében, formáiban mekkora nagy differencia van. Erre szerintem érdemes odafigyelni. (hegyi)

52/07 Víz

A Liffey vize. Apálykor a tenger felé folyik, dagálykor meg vissza. És fókát láttam benne. Egy francos fókát.

Az a baj Gábor, hogy nem tudok megint elmenni amellett, hogy slendrián vagy a vízszinteseket illetően. És ezt azért sajnálom, mert ez nálad úgy tűnik, hogy egy fontos lépésnek a kihagyása. Elfogadom azt, hogy exponáláskor ezt nem tudod kézben tartani, bár a fényképezőgépek nagy részénél be lehet kapcsolni segítségként egy rácsvonalat, de bevallom, engem is zavar ez a rácsozás exponáláskor. Ha nem megy, hogy az exponálás idején küszöböld ki a dőléseket, vagy elfordulásokat, akkor ezt az utómunkánál meg kell tenni. Nyilván ez már veszteséggel fog járni, mert az elforgatás ebben az esetben levág a képből, de akár mondjuk ennél a képnél ez nem okozna problémát, mert nem nagyon sokról van szó, ez itt fél fok, vagy hét tized fok, amit el kellene forgatni, de e nélkül engem ez zavar. Nem nekem kell, hogy megdelelj, de ezt a többi néződ is érezni fogja, ha nem is tudja megmondani, hogy mi a baja. A képszerkesztőben bekapcsolhatóak segítő vonalak, le lehet kontrollálni. Itt a híd két oldalát kell megnézd, akkor az ár kiadja a vízszintest. Nem egy ördöngősség. A kép úgy nincs kész, ahogy lefotóztad, ezt szeretném a fejedbe verni. A másik problémám szintén az utómunkával kapcsolatos. Érthető és elfogadható, hogy nagy a tónuskülönbség a felhők és a vízfelszín között. Ezt a kettőt közelebb kell egymáshoz hozni. Nagyon nem a HDR-re gondolok, nem szeretem a HDR-t. Arra gondolok, hogy valamennyit világosítani kell azon a folton, ami a vízfelszín, és ha nem is sötétíteni, de valamennyit kontrasztosítani kell, kicsit hátrébb kell vinni azt, ami az égen történik. E nélkül ez a kép egy nyers kép marad. A másik kérdés a képarányé. Nincs indoka annak, hogy ez miért ilyen képarányban készült el. Próbál meg megmaradni a 3:2 képaránynál. Jót fog tenni a komponálásodnak, mert itt most valahol a kettő között vagyunk, nincs eldöntve az, hogy milyen fontossági sorrendet állítottál be, hogy mi a fontosabb, vagy az ég vagy a víz, márpedig ezt a döntést nem bízhatod a néződre. Ez ugyanis szintén ahhoz tartozik hozzá, hogy mikor van egy kép kész. Akkor van kész, ha ezeket a kérdéseket magadban már lerendezted. Ha ezeket kienged a kezedből, akkor az bizonytalanságérzetet kelt. Azt nem mondom, hogy ismételd meg, mert valószínű, hogy ez az időjárási helyzet már nem áll elő most, de érdemes erre figyelni. Annál is inkább, mert ha megnézed a kép jobb szélét, ott valami fekete csík is belóg. Ezekre figyelj oda Gábor, legyél igényes. (hegyi)

52/06 - álom

Annyit tudnék hozzátenni, hogy én nem szoktam álmodni. Soha.

Gábor, a heti egy az abban a tekintetben nehezebb, hogy a többieknek ott van lehetőségként az, hogy ezt a dolgot újragondolják, ismételjék, javítsák, míg ezzel szemben tőled egy képet kapunk. Ha az az egy kép telitalálat, akkor rendben van. Itt most maga a leirat talán magyaráz valamennyit, mert Gábor azt állítja, hogy ő nem szokott soha álmodni, ami így ebben a formában nem igaz, mert minden ember álmodik, csak vagy abban a periódusban ébred, hogy visszaemlékszik rá, vagy nem. Baj is lenne, ha nem álmodnál, mert abba szép lassan bele is lehet ám őrülni. De talán ebből is adódik a racionalitáshoz való ragaszkodás is, hogy mintha az álommal kapcsolatban nem lennének vizuális gondolataid. És most készült valami, aminek érdekesen visszhangzik a formai rendje, de azért azt is tegyük hozzá, hogy az most nyitott kérdés maradt, hogy azt akartad megmutatni, hogy azt szoktam álmodni, hogy vízbe ugrok, vagy pedig maga ez a víz már egy elvonatkoztatás, és így kellene értelmezni magát a repülés élményt, vagy bármi más álomélményt, ami egyébként, még ha álom is, de a maga konkrétságában jelen van. Ha ez egy vízbeugrós élménynek akarna lenni a leképezése, akkor hiányoznak a karok, aminek az oka a fényképezőgép, gondolom nem akartad vízbe ejteni, hogyha meg elfogadjuk azt, hogy ez egy formai játék, márpedig ezek a hullámok, ezek a sugárszerű irányok erre akarnak nekem utalni, akkor lehet, hogy nem hajoltam volna ennyire ki. De mind a két esetben felmerül bennem a kérdés, hogy készen van ez a kép? Mert egyetlenegy értelmezhető vonal van rajta, aminek vízszintesnek kellene lennie és nem az, a tónus olyan fura-bágyadt, maga a víz is olyan érdekes, de nem tudni, hogy alatta vagyok vagy felette, ami jó is lehetne, de akkor meg erre kellene ráfeküdni, akkor meg azt mondom, hogy akkor ezt a víz alóli kitekintés élményt kellene fokozni. Szóval valahogyan nekem ez nem áll készként össze. Nem tudom ennél jobba megfogalmazni. (hegyi)

52/05 hátulról - Parabolák a város fölött

Three Rock Mountain tetejéről eszelős a panoráma Dublinra és környékére, de van ott pár antenna is.

Én ezt kedvelem, ez jó. Itt is a függőlegesek-vízszintesek a problematikusak, mint az minden ilyen képnél megszokott, mert azzal nem foglalkozunk eleget, de tulajdonképpen maga a fotó és amit ábrázol az zseniális. Azért azt most elmondom, hogy egy ilyen képnél ezek a piszlicsáré dolgok, amin elcsúszik, ezek hatványozottan bosszantanak, van egy majdnem jó kép és azt miért nem lehet jóra csinálni, miért csak majdnem? Nem tudom, hogy hol voltál, hogy ezt le tudd fotózni, de gyanítom vagy remélem, hogy lehetett volna egy lépést tenni, hogy ne skurcba legyen ez lefotózva és akkor már ez az egész kiadja, hogy vízszintesek-függőlegesek stimmeljenek, de ha ez ott mégsem történik meg, akkor fogod szépen és a fotószerkesztőben kijavítod, ez a dolga a fotósnak, Gábor. Tudom, hogy rúgkapálsz ettől, hogy ne kelljen hozzányúlni. Valószínű, hogy a te ideológiagyártásod a lustaságból is fakadhat, de én nem tudom ezt a lustaságot elfogadni. Az nem elég a néződnek, ha felvázolsz egy ötletet. Ez egy zseniális kép slendriánul megoldva. (hegyi)