A sztorid zseniális. A beállítással nem vagyok kibékülve. Ha innen, akkor a lányból kevesebb is elég lenne, a nagyiból viszont több, mert ahhoz távol vagyunk, hogy csak egy kar elég legyen. Vagy közelebb menni, és akkor a két kéz lenne a téma. te tudod, melyik érdekel, de határozottnak kellene lenni, mert a néződ te vezeted, nem maradhat válaszúton. Nagyon szeretni való a történet, vagány a nagyi! (hegyi)

Kemény vagy Gábor, de nem baj ez, bár egy pici derítés a tárgyon még nem vágta volna agyon a képet, de a feketéknél nem engedne bebukni. Ugyanakkor nem nagyon értem, miért kapunk fönn ennyi helyet, ha alul ennyire szűkek vagyunk. Lecsúszott? Annak örülök, hogy megmozgatta a fantáziád a vetített kép, zseniálisan szép lett, talán ha picit csalunk, és az árnyék függőlegesén még egy foknyit forgatunk előre, akkor egyensúlyba kerülünk - nem mindig a függőleges az, ami a tömeget helyén tartja, mert a légies árnyék és a valóság itt most kívánná ezt a "csalást". Mindent egybevetve nagyon örülök ennek a munkának, és azt mondom, hogy most találtál valamit Gábor, amivel érdemes lenne még foglalkoznod, szóval várom a továbbiakat! (hegyi)
értékelés:

Kedves Gábor, én értékelem a kreatív gondolatokat, sőt, talán ez a legfontosabb, de... És akkor most jön az őszinteség, amiről lamentáltam a rádióban picit. Egyrészt fontos lenne az, hogy a jelenléted a látszótér életében és a fotózással töltött időd minimum duplájára emeld. Az, hogy egy témában évente egyszer kapunk valamit, de más témában se sokkal sűrűbben, az azt hozza, hogy lesznek egymástól kurva messze álló cölöpök, amikre nem tudod stabilan rátenni a lábaid. Mindegy, hogy a cél az, hogy háztájiban jók legyenek a képeid, vagy kiállító művész leszel, az alap ugyanaz. Itt egy kép, én értem, hogy jó lenne, ha ezek lebegnének, de nem teszik. És ennek oka van. Egyrészt a világítás. Nincs a képen viszonyítás. MInden fekete. Ebből ha akarom, hús, ha akarom hal, ha akarom lebeghetne is, de inkább semmit nem csinál. Aztán a tárgyak. Miért paprika? Mert találtál 4 színt? Szuper, de akkor miért nem ezzel dolgozol? Miért kell még egy trüváj, hogy akkor majd mintha feldobtam volna. De nem dobtad. Nincs környezet, nem érthető. Én azt javaslom, hogy szakíts időt. Ugyanis akkor lesz eredmény. A kevés idő a helyben járásra elég maximum, és ezt nem csak neked mondom. (hegyi)

Hozzáteszem ehhez a képhez az elején rögtön, hogy Gábor a szorgalmiba tette, én tettem a barátság leckébe, mert szerintem ez egy nagyon kedves ötlet, és jónak tartom. Ráadásul valóban, ha ez a sziluett feladványra érkezik, akkor lehet, hogy ott is jól szerepelt volna. Annyit hozzátennék azért Gábor, hogy ennyi idő után már érdemes lenne a tömegelhelyezésre komolyabb hangsúlyt fektetned. Nem nagyon értem, hogy mitől fuldokolnak ezek a modellek. Olyan szinten letetted őket, ahhoz képest, hogy mekkora képmezőt alakítottál ki, hogy a felső részben most indokolatlan az tér, amit meghagytál. Feljebb kellett volna emelni őket, vagy a kamerát lejjebb mozdítani, mert maga az ég kékje így felhő nélkül annyira nem izgalmas. De a meglátás jó, nyilvánvalóan benne van az is, hogy kérdés, hogy hova állít élességet a gép, bár ha mechanikusra teszed, és a mélységélességet is kellően megnöveled, akkor még éles lett volna ez egy viszonylag rövidebb exponálásnál. Nagyjából ezek a bajok a képpel, de maga az ötlet jó, és én ezt egy 2 csillagos leckemegoldásnak gondolom. Ha megpróbálnád ezeket a problémákat kiküszöbölni, és határozottabban fogalmaznál, akkor szerintem ez leckemegoldás szinten 3 csillagot is elérhetne. Gondold meg, szerintem érdemes lenne ezzel foglalkoznod. (hegyi)
értékelés:

Gábor, ha én egyszerűen szeretnék fogalmazni, és a humoromnál is akarnék maradni, akkor annyi lenne az elemzés, hogy igen. De megpróbáljuk a dolgot komolyabban venni. Látunk itt egy enteriőrt, ami a zongora, és a kotta, és előtte van ez a gyönyörűséges neorealista avantgárd tájkép csoda, szürreális mese-valóság. De valóban van egy furcsa hatása az egésznek ettől, ugyanakkor azt mondom, hogy engem a zongora, és a kotta sem érdekel ebben a formában annyira, de az érdekes lehet, hogy mi történik a tükröződésnél. Lehet, hogy tükröződésmentes üveget kellett volna venned akkor, mert amikor te ott vagy ebben a helységben, és gyakorol a család, akkor zavar téged ez az egész, de ha már ez van, és ez itt történik, önmaga tálcán kínálja neked a lehetőséget, hogy használd azt az egész teret, mint Alice csodavilága, ott nyílik neked egy újabb helyzet. Jelenleg ez a használat nem történik meg, csak a felvázolása valaminek, de ezzel azért még lehetne dolgozni, úgyhogy én ezt most továbbgondolásra adom vissza azzal, hogy egyrészt azért ez nekem enteriőrnek egy kicsit még kevés. Másrészt pedig értem én azt Gábor, hogy te nem szereted bekalibrálni a monitort, meg az sem fontos, hogy a színek a helyükön legyenek, de most valahogy ez az egész ezzel a sárgás, fád tónusrenddel nekem eléggé erőtlen. Gondolkodjunk még ezen a munkán egy kicsit. (hegyi)

Az első, ami eszembe jutott, az az, hogy Gábornak én felajánlottam, és most újból felajánlom, hogy szívesen bekalibrálom a monitorát. Megérné! Mert úgy látom, itt a majdnem feketébe bukó sötét, mélyebb tónusoknál van probléma a monitornál valószínű, azért hagyod ennyire, szinte az értékelhetetlenségig sötétben ezt az egészet, mert így elveszti a testét az a vörös. Márpedig az ott nagyon kéne, hogy valamilyen talapzatot kapjon, és ez ott van a képben, csak az utómunkánál, vagy a konverziónál elveszett, és ez annak köszönhető, hogy nincsen jól bekalibrálva a monitor. Technikailag ezt tudom hozzátenni, egyébként a képet abszolút jónak gondolom azzal együtt, hogy talán a jobb oldalból egy nagyon keveset én lehet, hogy vágnék, akkor is meg lenne a ritmusa ennek, és akkor sikerülne középre, de egy kevés vágás lehet, hogy jót tenne, mert ott most elég üres lett az a flekk. Ettől függetlenül ez egy 3 csillagos leckemegoldás Gábor, de ahogy a rádióműsoraidnál is hosszú-hosszú időbe telt, amíg meg tudtunk győzni arról, hogy tedd meg azt, hogy a technikára nagyobb figyelmet fordítasz, itt most ugyanezt mondom, hogy tedd meg, hogy a lehetőségeket maximálisan kiaknázod. Mindenben meg lehet keresni azt a pontot, ami még finomítható, de ehhez az kell, hogy ne legyenek olyan gátak, hogy egy rosszul kalibrált monitor átver téged. (hegyi)
értékelés: