Igen, ez egy jó kérdés, hogy miért gondoljuk a felhőket zajnak. Nagyon érdekes megközelítés. Mondjuk én is városi csávó vagyok és tulajdonképpen, amikor az ember szabadtéri programot keres, akkor a felhők elég ijesztőek tudnak lenni. Szóval ezt a részét értem, ha emiatt zajnak tekinted. Nagyon szépek a struktúrák, amik a felhők által létrejönnek, csak nekem egy kicsit túl vannak beszélve, kevesebb is elég lenne, vagy pedig akkor nem kell a föld, akkor mutasd csak az eget. Zavar az a villanyoszlop, csak ki lehetett volna forogni úgy, hogy az ott annyira ne látszódjon, zavar az is, hogy ki van égve az egyik felhő. Expozíciós idő, azt ott meg lehetett volna oldani, hogy ne legyen ennyire durva, ha meg nem, akkor vágd le a francba és akkor van egy jó kép magukkal csak a felhőkkel. Gurítottál már nagyobbat is, Gábor, lássuk be. (hegyi)

Amit rögtön tudok mondani, az az, hogy a kép tetejéből egy másfél-két ujjnyit simán lehet vágni, nekem elég lenne az is, hogy ha csak két elem lenne mutatva ebből, hogy hogyan végződik a kerítés elem, akkor jobban tudnék koncentrálni erre a papírra. Egyébként nagyon erős a szociója ennek az elázott A4-es üzenetnek, maga a szöveg is tényleg annyira nem evilágról való, hogy fantasztikus atmoszférája van, még a kis ábrázolásnak is, hogy tudjuk, hogy mit kell otthon keresni, ha el akarjuk vinni, nehogy véletlenül zsebkendőt vigyünk. Maga az üzenet az abszolút rendben volna, de a vágás szerintem megfontolandó. (hegyi)

Annak nagyon örülök, hogy elkezdted ezt a sorozatot és meg is értem azt, amit írsz, hogy neked a heti egy az pont jó, el is fogadtam, úgyhogy köszöntünk, mint special guest a társaságban. Ebben most az a nehézség, hogy ez bekerül ide a szakkörbe, mert a 365-be nehezen tudnám betenni, mert ott ugye a napi képek vannak, de vállalom, hogy elemzem, ami lehet, hogy kicsit igazságtalanság a többiekkel szemben, ezt most nézzük el, ezt a heti egyet vállalom, mint elemzés. Jók ezek a formák, jók ezek a térjátékok, egy kicsit zavar, hogy dől-borul a perspektíva, de nyilvánvaló, hogy ezt egy drágább géppel - maga a gép - korrigálni lehetne, de utómunkában ezt is helyre tudod hozni a fotón is. Ezek nem olyan dolgok, amik ördögtől valóak, ezt a nagyításkor a papírnál is helyre lehetett hozni, szóval ezzel analógban is dolgoztak a mesterek, vesztünk valami minimálisat az élességből, na és, annyi baj legyen, ez az egyetlen pici bajom, mert amúgy a kép tetszik és jó ez a hangulat, hogy senki nincs még ott. (hegyi)

Érteni vélem, hogy az ajtóknál ott van, hogy sárga, kék, piros és itt van a bajom, hogy talán ott van a zöld is, csak azt már nem látom rendesen. Kicsit haladjunk előre és onnan próbáljuk ezt megfogni, hogy nem ebben a skurcban van, hanem beállunk valahová, a nagylátószög meg fogja neked ezt oldani és akkor megcsináljuk ezt a képet. Én erre kérek egy ismétlést. (hegyi)

A remény hal meg utoljára. Utómunkában ezt is a helyére kellene rántani, sokkal kisebb tónuskülönbséget fogad ez el, ott az ég, ahol kilyukad, ott az a nagy világosság az egészet elrontja. Takard le a kezeddel ott azt a foltot. Én értem, hogy miért akartad oda azt, vagy miért hagytad benne, de mégsem. Vágni kellett volna, hogy ugye a remény szerint elvonul onnan az a lyuk és mindent elönt a sötétség vagy várni kellett volna erre vagy korábban fotózni. Lényeg a lényeg, hogy az ott ne legyen. Vagy akkor fordítsam úgy a kamerát, hogy azt ott kitakarjam, mert most az egész ettől nem érzékelhető jól, mert folyamatosan azt nézem, de az meg nem érdekes ott. (hegyi)

Ez egy szép panoráma és ahogyan látom, nagyobb méretben is megtekinthető és örülök annak, hogy kapunk egy ilyen beszámolót, hogy a helyi kiskocsmától a templomig milyen úton szoktál járni, gondolom, hogy ebben benne van az egésznek a szakralitása is, a beilleszkedés és a helykeresés és mindenféleképpen azt gondolom, hogy ez egy jó munka, az időpontot is jól választottad meg, nagyon szépek a fényeid, úgyhogy köszönöm, Gábor, ez abszolút rendben van. (hegyi)

Gerlei keveset szól, túl keveset, ezért nehéz bármiféle folyamatról beszélni nála, mivel hogy nincsenek képek, tehát nincs, amiket képzeletben összekössünk, hogy most akkor merre is halad a szekér, és azt kell mondjam, hogy akármennyire elfoglalt is az ember, ha egyszer a jósiten gépet adott a kezébe és azt képes célra is tartani, márpedig gg képes, akkor kutya kötelessége melózni vele. Gábor, ezt vedd komolyan, értek én mindent, az élet nem könnyű, de fényképezz. Ugyanis ez egy végre szinte hibátlan sorozat. Van eleje, vége, poén, és mindez ráadásul még meg is van szerkesztve, egyesével és összességében is, és végre nem ugrálnak az álló és fekvő képek oktalan váltásokban, szóval ha valamibe bele kell kössek, márpedig bele fogok, akkor az a zöld szájformás póznás kép, ami a leggyengébb láncszem és nem sok oka van a sorba kerülni, simán kihagynám. De így is jó sor, még azzal a képpel együtt is, szóval Gábor szégyelld össze magad, ha nem fotózol. (hegyi)