VFTS

Máté, ez már javul, de még mindig nem hagysz elég teret a mozgáshoz. Márpedig enélkül a kép nem tud jól működni, és felmerül a nézőben, hogy jó, de miért itt, miért ez a pillanat, amit megmutatsz, mi ebben az extra? (hegyi)

Fogak

Egy ásvány és fosszilia kiállítás során készült a kép.

Az ötlet jó, hogy ahogy látom, egy lupét használsz a téma kiemeléséhez, egy gondolat csak, hogy néha a kevesebb több, most nekem túl sokan vannak ezek a fogak, így inkább szotyi, de persze, egy kiállításon nem állhatsz oda, hogy hadd rendezd át a pultot. Szóval oké, elfogadom így is, köszi. (hegyi)
értékelés:

A Rock katonái, , , , , ,

Készül már a banda. A nézőtéren pokoli a lárma. Hangfal ágyúk bevetésre készek, gitárpuskák a célpontra néznek... Füstfelhőn át felgyúlnak a fények, a Rock katonái együtt énekelnek....

Máté, próbálok segíteni, bár nem könnyű, mert a koncertfotózás szerencse kérdése is, nem könnyű meló. A lényeg, hogy a pillanatot kell figyelni, a csúcspontokat, amikor esemény van, amikor a helyzet dinamikája erős. Mindezt úgy, hogy a kimerevített pillanat ne legyen groteszk, a gesztusok, pózok ne forduljanak át viccbe. Metál zenekaroknál ez kifejezetten nehéz, mert eleve karikírozott, nagy gesztusok vannak, ami ha nem szól a zene, sokszor válik nevetségessé. Mondom sorban. Az első kép elmegy, baj, hogy a gitáros fele eltűnik a füstgépben. A másodikban az énekes léggitározása így olyan, mintha kéregetne, dinamikájában öreguras, nem jó. A harmadik képen a gitáros zöldben jó lehetne, két probléma van, az egyik az, hogy a mikrofonállvány zavaróan takar be a kézbe, a másik, hogy a fények nem jó, hogy lemaradnak jobb alul, de ha már igen, akkor lehetne a zenekar logója olvasható. A negyedik kép megint dinamikátlan, öreg papa támaszkodik, nem jó üzenet. Az ötödik, mintha próba lenne és épp kiszólna a technikusnak, hogy Pistikém, még egy kis üdítőt hozzál má' lécci. A következő nem lenne rossz, ha nem lenne ennyire szűk. Miért álló? Az utolsó kép a legrosszabb, itt szegény papa a botjával, szóval hogy mondjam, inkább szánalmas, mint erős, a tátott száj se jó. Az a helyzet, hogy lehet, hogy az lenne a segítség, ha olyan koncertre mennél, ami nem ennyire fontos neked, amibe nem vagy ennyire beleszeretve, talán akkor reálisabban találnád meg a pillanatokat. (hegyi)

Chillám az asztalon

Ezt a képet a chili termelő barátomtól kapott paprikakbol alkottam meg. A vignettalas és a túlhuzott színek az elgondolás részét képezik.

A vignettálás sok. Akkor csinálják ezt, amikor a kompozíció nem akar összeállni és ezzel húzzák egybe. A túlhúzott színekkel nincs bajom, de a színhőmérsékletet nagyon sárgába vitted, így olyan, mint amikor a rádión minden egy hullámhosszon akar szólni. Csináltam egy verziót, hogy lásd, ha kevésbé sárgás, jobban kiugrik a téma a háttérből. A tárgyak kérdésesek nekem. Maga az asztal mondjuk oké. A fonott tál is. De a méretéhez képest kevés a paprika. Dúsabbnak, a tálról szinte lefolyóbbnak kéne lennie, nem ennyire kínosan szabályosnak, mert így nem tud érvényesülni a paprika. És közelebb kell menni. Aztán ott a két befőttes üveg. Nem értem, minek. Nincsenek rendesen bevilágítva, nehéz is lenne, így meg nehezen érteni, hogy ez most akkor egy paprika csendélet akar lenni, vagy szociográfia. A csendélet lényege nem a mértan. Sőt. Komponálni kell, de kerülendő, hogy valami ennyire kiszámított legyen. Engedd el magad, szerezz még háromszor ennyi paprikát, a színekkel is dolgozz, nem csak sárga meg piros van, és rendezd úgy össze csak a tállal, hogy arról ömöljenek a paprikák, hogy bele akarjak harapni, hogy dinamika legyen. Felejtsd el, hogy mértanilag akarod elrendezni, az nem jó. Nem biztos, hogy ezt így, fentről lehet jól megoldani. Ismétlést kérek. (hegyi)

Kifutott

A hét folyamán többször vettem észre alvó embereket a bolt körül. Ez a kép nappal készült 14:35 körül. Van benne sajnálat és értetlelség a személy helyzetére nézve.

Máté, ez nem jó. Azt gondolom, hogy előbb kell magaddal tisztába jönnöd, hogy embereket ábrázolhass, és ha már ez megvan, csak utána fogj bele az utcafotóba, főleg a szocióba, Nem megspórolható folyamat ez. Bátortalan vagy azzal, hogy mögüle fotózol, és nincs benne együttérzés, mivel fentről lefelé lőttél. Most a többit nem is elemzem, mert a probléma alapvetőbb, mint sem, hogy milyen a tónusvilág vagy a kivágás. Az attitűdben kell erősödnöd. (hegyi)

A salak BMW-je

Technikai adatok: 1/125, iso 100, 75 mm és F 8.0

Máté, ez képileg nem lett megoldva, az eredménye érdektelen, nem izgat fel a látvány, semmit se mesél a helyzetről, jellegtelen a pillanat és szűk nagyon az egész. Ez az a kategória, aminél nem nagyon szoktam érteni, miért készült el a kép. (hegyi)

Az ablakból visszanéz rám

Egy autós találkozó során készült a kép.

Végre önportréval dolgozol. Ez fontos. A tükröződés is érdekes alaptéma. Azt kell tudni, hogy az autó üvege torzít, mert hajlított, ennek okán nagyobb üres terek vannak, viszont az ajtó formája miatt szinte kiküszöbölhetetlen, hogy ne legyen valami alkatrész az autóból is a képen. Márpedig, ha ez így van, akkor nyugodtan lejjebb mozdíthatod a kamerát, az égből ennyi nem kell, viszont az ajtóból jöhetne valamennyi, hogy a realitásból is legyen több a képben. (hegyi)
értékelés:

A salak királya

A Miskolci Salak Királya rally során készült a kép. ISO 200, gyutáv 75 mm, 1/125 zárseb lassú vakuszinkronnal és F 5,6 as blende.

A salak, a felvert anyag repülése, szóródása nem rossz, de a tér kevés. Ez nem négyzetes kép kéne legyen, mert a mozgás előtt és mögött is jó, ha több van, főleg, hogy ez a kavicsfelverődés ez erősebben érvényesülhessen. (hegyi)
értékelés:

Itt vagyok!

Egy megszűnt üzemegység pincéjében készült a felvétel. A portré alanyát adó hölgy egy barátom ismerőse volt. Világítás vakuval.
A technikai adatok: ISO 100, 1/125 és F 5,6. A vaku TTL ben működött 35 mm zoommal.

Máté, itt is mondom, az emberfotózás még korai neked, előbb magad legyél az alanyod, aztán tárgyak, hogy a perspektíva, komponálás menjen, és csak ha már ezekkel tisztában vagy és biztosan használod, akkor keress modelleket. Ha már bele akartad a teljes ajtót komponálni és odaállítottad a modellt, akkor menj lejjebb. Most annyira fent vagy, hogy a perspektíva is így torzul, fentről. Nem instruáltad, vagy rosszul a modelled. A póz befagyott, kihívó akar lenni, de nem működik. A has, a ruha, ezek olyan eszközök, amiket nem használunk, mert annyira közhelyes. Szóval Máté, kezdjük az elején, és legyen türelmes, hogy nem akarsz rohanni előre. (hegyi)

Fácán találkozása bulgurral

A Lillafüredi Tókert étteremben fogyasztottam el eme étket. Ezen kép főszereplője erdei gombás bulgur ágyon fekvő baconbe csavart fácán mell filék. Az étlaphoz receptet nem mellékeltek.

Az első, ami szembetűnik, a színegyensúly hibája. Gondolom nem ilyen kékes-zöldes tányérba kaptad a kaját, mert ha ilyenbe szolgálnák föl, nekem nem lenne nagyon gusztusom megenni. Ha ebből indulunk ki, akkor ezt a fehéret be kell állítani. Nem azt mondom, hogy az étteremben kezdj el fehéregyensúlyt állítani, mert akkor tényleg ki fog hűlni a kaja, ugyanakkor az biztos, hogy így, ebben a formában baj van. A másik gond az, hogy tónusban is be vagyunk bukva. Nem tudom, hogy mik lehetnek azok a darabkák amit látok, mert annyira sötétbe fordul az egész, hogy ez már nem gusztusos. Ha tényleg ennyire meg van égve, és ki van száradva, akkor visszaküldöm. Szerintem ez a kaja a valóságban finomabb lett, mint amit fotóban ebből sikerült kihoznod, és itt az a kérdés, hogy milyen indítékok vannak az emberben, amikor ilyen fotót készít. Ha te ételfotót akarsz készíteni, akkor arra jobban föl kell készülni. Ezt hívják foodporn-nak, amikor lefényképezem a reggelimet, ebédemet, vagy a vacsorámat. Ilyet szoktak az emberek az instagramon is csinálni. Igenám, de ahhoz rutin kell, hogy ad-hoc jelleggel az ember az asztalán megjelenő kaját valóban jól tudja megragadni. Nem minden étel van gusztusosan tálalva, és ha ezt egy étteremben kérted ki, akkor nem mondhatod azt a szakácsnak, hogy kevesebb szaftot rakjon alá, tehát hozott anyagból dolgozol. Nem minden étel jól lefotózható, és az indítékod valószínűleg az volt, hogy arra vártál, hogy ez nagyon extra, nagyon különleges menü lesz, és ezért örökítetted meg magadnak ezt a pillanatot. De mint közkincs, hogy mi is nézegessük, több sebből vérzik, mint amennyi erénye esetleg lehetne a képnek. (hegyi)

Virág szálak

Kártya formázás miatt a technikai adatok elvesztek.

Természetfotónak nem tudnám nevezni ezt a képet, mert a természet ezen nem jelenik meg. Pontosabban megjelenik virág, de a természetfotónak az egy fontos aspektusa, hogy a környezetből is valamit ad, nem szakítjuk ki a természetből azt a valamit, amit fényképezünk. Egy preparált állat sem lesz önmagában természetfotó, ha az íróasztalod polcán fogod lefotózni. Ettől függetlenül lehet, hogy ezek a virágok éjszaka kint voltak a kertedben, de ebben az értelemben ez nem kap jelentőséget. Ez nevezhető akár csendéletnek is, akár egy absztrakt kompozíciónak is. A színegyensúllyal van problémám, mert nagyon kékes színbe ment ez el. A csúcsfényeknél, ahol fehérnek kellene megjelenni, ott nézd meg, ellenőrizd, hogy ezek nem fehérek, hanem kékek, és ez a kékes elszíneződés az oka annak, hogy nem lesz szerethető az, amit mutatsz, mert nagyon hideg ehhez a virághoz képest is. Ez egy hideg érzetet keltő munka lett. Az elhelyezés rendben van, a kompozíció tetszik, tehát vannak erényei a képnek. (hegyi)
értékelés:

Víz eséske

Lillafüredi vízesést fotóztam. Van teljes alakos kép is, de így az alja sokkal részletesebb. 10 s, iso 100 és 20 blende.

Ezen a képen az egyetlen érdekes dolog az, ami a szikláknál történik, ahova a víz leérkezik. Azt írod, hogy van teljes alakos kép is, de így az alja sokkal részletesebb. Igen, csak ez így fekvőben nem adja, hogy mi a fene történik. Vagy azt mondom, hogy ott kell vágni a sötétbarnás folt tetejénél, tehát nagyjából fentről az egyharmadát simán le lehet vágni, és oldalról is kb ugyanennyit, hogy a központi kő-rendszer legyen csak a képen, és akkor ez szép, izgalmas lehet, és még működne is, vagy tessék megmutatni, hogy honnan esik ez a víz. Ebben az esetben a részletességből valamennyit elvesztünk, de így sem nagyon részletes ez a dolog. Az olló elég jó barát tud lenni a komponálásnál, hogy a felesleget levágd. Egy csillagot tudok adni, mert maga a mozgás szépen van megfogva, tehát valóban izgalmas dolgok jöhetnek középen létre, de mindezt ez a fajta kompozíciós lazaság elgyengíti. (hegyi)
értékelés:

Jó csapat

A rally során megismert két hölggyel készült csoport kép. Egyféle nemzetközi ismerkedés is van mögötte. Bal oldal román, jobb oldal orosz származású. ISO 100, F 4 és 1/160 a technikai adatok.

Ez ilyen vagány vagyok, és csajozok típusú kép, amin ráadásul egyszerre két csaj is van. Félreérthető a kép üzenete azonban, és erre érdemes odafigyelni, mert így ebben a formában most azt látom, hogy ezek kirándulók, akik valakinek pózolnak. Ezek a V betűt formáló ujjak eléggé kényszeredett pózok, szerintem ez gáz. Ha a leiratot is nézem, akkor amiatt is félreérthető a kép, mert akár gondolhatom azt is, hogy utána bementetek a susnyásba. Szóval érdemesebb ezeket a dolgokat megfontoltabban csinálni, nekem nem szimpatikus ez a csajnak a vállán, mint egy tulajdonon nyugtatom a kezemet beállás, nyílván van ennél rosszabb is, amikor a mellén vagy a fenekén csinálod ugyanezt. Nem természetes, álságosnak érzem ezt a beállítást, és felmerül, hogy mennyire ízléses ez az egész. Szociófotónak, utcafotónak abszolút nem nevezném. A nőkkel kapcsolatos viszonyrendszeredet ne így ábrázold. (hegyi)

Kicsi kocsi

A hétvégén tartott Miskolc Rallye-n örökítettem meg eme pillanatot. ISO 100, 1/1250 és F 5.6 a technikai adatok.

Minden egyes sportfelvételnél, nyilván, sportspecifikusan, fontos kérdés az, hogy a mozgás, vagy annak a sportnak a célja (pl. gólrúgás, sebesség) érzékeltetve legyen. Ez itt részben sikerül is, azzal, hogy a mozgást valamennyire érzékelteti a por, amit az autó fölver a salakos pályán. Azonban ez önmagában még kevés, teret is kell ehhez adni. Valószínűleg nem volt engedélyed pályára lépni, a nézők közül fényképeztél, de ez magában hordozza azt is, hogy az eredménytől mit lehet várni, innen igazán jó képek nem tudnak születni. Nem véletlen, hogy a pálya széléről szoktak fényképezni. Egyrészt a magasról készített képnél a nézőpont problematikus, másrészt az, hogy a pályából nagyon keveset adsz. Az autó előtt több térnek kellene lennie, vagy az autó mögött, ez most ilyen szempontból mindegy, de így középre betéve nincsen egy honnan-hová tartó mozgásábrázolás. Ez a kép ebben a formában nem tud több lenni, mint emlékkép. (hegyi)

A rock katonái

Milcem első koncert élménye. A kép F 5.6 os rekesszel, 1/160 s zár sebességgel és ISO 2000 el készült. Sport arénában, kordon előtt este 21 órakor. Az ablakokon már nem szűrődött be természetes fény.

Nem nagyon szoktam elolvasni a technikai adatokat, amit írtok, mert alapvetően mellékes, ha a kép jó. Itt azonban van olyan benne, amiről beszélni kell. 8-as rekesz elfért volna, a 160-ad értéket nem értem, miért kellett, elég a 30 is, persze gyakorold, hogy ki tudd tartani, de ennyire nem kell rövid záridő, és akkor az ISO lehetne kevesebb is. Mert most nagyon be van bukva minden. Ez a technika. A formai megfejtésben meg még kellett volna várni, hogy jobban beinduljanak a dolgok, most nagyon statikus az egész, így nincs meg a koncerthangulat. (hegyi)