Az évszakokat értem, ez egy ősz végi, tél eleji kép, ezzel nincsen problémám. Azzal van inkább problémám, hogy ez egy háttér így. Ez valamilyen történetnek a háttere. Önmagában nem jelentős az, amit látok, mert ezt bármelyik kertnek a szélén lefotózom. Az a kérdés, hogy miért lett lefotózva, miért itt, és miért akkor. Valami sztori el kell induljon. Önmagában, ha csak ezt a képet veszem, mint ábrázolást, akkor azt mondom, hogy tessék odafigyelni arra, hogy ne legyenek olyan kérdések, hogy például a locsolócső mit keres ott, vagy a faágak az előtérben miért vannak benne hagyva, mert ha már struktúra, és az érdekel engem, hogy a kerítésnél hogyan száradnak a levelek, akkor ezzel foglalkozzak, és ne az ágakkal. Ha pedig a viszonyrendszer fontos, akkor azt mondom, hogy ahhoz ez kevésbé jellemző növény, nem tudom jól felismerni se, hogy ez milyen fa. Lehet, hogy ha botanikus lennék, akkor felismerném. De vannak jellegzetesebb fáink: a platán, a bükk, a levelei ezeknek jellegzetesebbek, és az is, ahogy meghal, ahogy elmegy aludni télen. Itt most ez nem történik meg. (hegyi)

Kérnék mindenkit, mondja meg merre kell több helyet hagyni az ilyen esetben?

Kedves István, azt kérdezed itt, hogy merre kell több helyet hagyni, én azt mondom, hogy ez adja magát majd akkor, ha ezt berendezed rendesen. Egyébként ebben az esetben vedd úgy, hogy ez egy szereplő, egy kis mesefigura, aki balról jobbra megy a képen, mert a füle arra áll. Nyilvánvaló, hogy nem a fülét tolja előre, nem arra megy, hanem a füle megy mögötte. Az elefánt is ezt mutatja, hogy arrafele megy, tehát amerre megy, arra hagyunk többet alap esetben, tehát ez a tradicionális beállítás. De lehet dekomponálni is, amikor megfordítod ezt a szabályt, és a feszültség növelése érdekében ott hagysz kevesebbet, amerre néz, amerre megy a modell. Ezt akkor alkalmazzuk, ha a képpel olyat szeretnénk kifejezni, ami nem a nyugalmat, hanem a feszültséget erősíti. De ezzel a képpel nem ez a problémám, hogy melyik oldalra hagyunk többet, hanem az, hogy ez egy koszos csésze, aminek le van csorbulva a füle. Ebben a tárgyszerű ábrázolásban, szétvakuzva ez egy olyan helyzet, aminél, azon kívül, hogy én most el tudtam mondani neked, hogy merre kell többet hagyni, nem sokat ér. Remélem, hogy nem ő lesz a főszereplője a sztorijaidnak, legalábbis nem ebben a formában. Lehet azt mondani, hogy az esendősége megvan ennek a kis csorba fülnek, igen, csak ez nem Herendi porceláncsésze, amit a nagymamámtól örököltem, hanem ez egy nagyipari termelésből létrehozott csésze. Lehet, hogy ehhez is megvan a személyes kötődésed, de bevallom neked, hogy elég nehéz lenne ezt a csészét úgy ábrázolni, hogy ez átjöjjön a képen, főleg nem úgy, hogy koszos. István, még mindig azt mondom, hogy mielőtt nekifognál ezeknek a kérdéseknek, az első három leckét gyakorold, ne ugráljunk tovább. Lehet, hogy azt mondod, hogy neked az nehéz, vagy unod, de jó lenne, ha az első három leckével dolgoznánk. Utána mehetünk tovább, ha annál megállapodtunk, és azt mondjuk, hogy szuper, megoldottuk az első három leckét. Jó lenne, ha azzal dolgoznánk. Ott is azt gondolom, hogy jó lenne, ha minél kevesebb sallanggal, minél kevesebb körítéssel dolgoznál. Tudjuk, hogy síelsz, már nem kérek több síelős képet. Próbáljuk meg most Mizót ábrázolni, mutasd meg, hogy ő hogy néz ki. (hegyi)

Borúra derű.

István, itt az a helyzet, hogy az elkötelezettséged példaértékű a magas hegyek, a hófödte tájak, a síelés és a téli sportok iránt, valószínű, hogy a cím a 3000 métert jelentheti, ami egészen extra, én még ilyen magasan saját lábamon nem voltam. A horizontra tessék odafigyelni, mert most nem értem, hogy az miért dől, az hiba. Talán, ha egy kicsit döntöttél volna a kamerán, akkor kevesebbet kapunk az égből, meg ez a vas traverz nem lóg ennyire erősen be, mert ez nekem most itt idegen. Jó, valahonnan jönnek azok a drótok, nyilvánvaló, hogy akkor ez is belekerül a kompozícióba, de itt most két eset lehetséges: vagy megpróbáljuk ezt minél kisebb hangsúlyúvá tenni, vagy pedig mutassuk meg, hogy ez mi akar ott lenni. Egyébként izgalmas maga a hely ezekkel a felhőkkel. Kicsit rendezetlen. (hegyi)
értékelés:

Jó a megfigyelés, szépek a fények, nagyon plasztikus az egész. Azt nem teljesen értem, hogy miért van ekkora ég hagyva, én abból legalább egy ujjnyit vágnék, méltóságteljesebb maradna a torony, úgyhogy ennyit tudok mondani, de a megfigyelés rendben van. Kettő csillagot tudok adni, mert a kompozíció egy kicsit laza. (hegyi)
értékelés:

A Mozgás leckét jól teljesíti a kép, bár nem gondolom ezt annyira eredetinek, mert sokan járunk alagútban. Ez attól lenne Szabó Istvános kép, ha a kesztyűtartónál valami megjelenne, egy figura, vagy fölteszem a lábamat, vagy valami történik, amitől személyessé válik az egész. A másik az, hogy el kell dönteni azt, hogy most vagy én mozgok a kamerával, és minden más áll, és azzal keltem a mozgás érzetét, vagy pedig az autó mozog, de valamihez képest a kamerának rögzülnie kell ebben az utóbbi esetben. Most az autó is elmozdult, van az alagútba egy befelé haladó mozgásunk, de közben a kamera oldalirányba is elmozdult, és ettől bizonytalanná válik az egész. A mozgás iránya lesz az, ami bizonytalan. István, tudom, hogy az autós világ a te világod, próbálgasd még ezt egy kicsit, hogy eldönthessük azt, hogy a sebesség érzetét akarod nekünk mutatni, vagy egy belső ritmust, ami az autón belül történik, mindegyik érvényes lehet, valamelyikre tegyük le a voksunkat. Ismétlés. (hegyi)

Szórakozásból kifakadó saját próbálkozásom.

S, mi a lényeg? A vitorla.

Az az igazság, hogy a címmel magad megadod a választ arra, hogy mi a helyzet ezzel a képpel, hogy a lényeg a fontos. Most itt nincs eldöntve, hogy mi a lényeg. Értem én, hogy valószínű ez a türelemüveg az, ami a lényeg, de ott van közben egy kapcsoló, egy hangfal, meg átlósan vannak vonalak, meg monitor, egérpad, meg valami a háttérben, szóval sok minden más, és csak egy mellékszereplő az, amit te a vitorláról beszélsz. Ha ez fontos, akkor tessék azt is megfigyelni, hogy milyen egyéb vicek-vacak van a háttérben, a csavar, a sérülés az asztalon, a kis füzet. Annak örülök, az kifejezetten jó, és jót tesz a képnek, hogy a mélységélességgel játszottál, a megvilágítás most nem annyira sikerült, és a kompozícióra tessék figyelni. Nem azt jelenti, hogy nagyon steril képet kell készíteni erről a kishajóról, mert az fontos, hogy a személyessége megmaradjon a dolognak, de nyugalmasabb hátteret és környezetet kell találni hozzá, te ismered a lakást, hogy hol van ilyen hely. Ismétlés. (hegyi)