István, ez egy nagyon jól megfigyelt és jó pillanatban lefényképezett kompozíció, jók a ritmusok, a tömegelhelyezés, szóval azon kívül, hogy jellemzője a tájnak adott időben, megtaláltad azt a formát, ahogy ezt meg kell mutatni. Egyetlen dolog, hogy talán egy hajszálnyit az óramutató járásával ellentétes irányba kellene forgatni, de tényleg csak egy picikét, mert most nem 100% egyenes a horizont, és erre még az is rásegít, hogy jobb oldalon lenn ott ez a nagy bála. (hegyi)
értékelés:    

Nagyon szépek a színek, a formák, amiket megláttál, István, csak a tömegelhelyezés esetleges. Próbáljuk meg nem a maga konkrétságával, hanem csak formai elemekkel jellemezni ezt a helyzetet: van egy vízszintes vonalunk a kép alsó részénél feketével, van jobb oldalon valami fekete foltunk, van nagyjából a kép alsó harmadában szintén egy fekete tömeg, és aztán van egy tónusátmenetes hátterünk. Most ha ezt nézzük, akkor nagyon lentre került a felhő maga. Én abból a tömegből többet adnék, amit a horizont képvisel, ahhoz, hogy ez az egész úgy tudja kifutni a maga útját, hogy legyen mihez viszonyítani. Annyira vékonyra vetted most a horizontot, annyira ledekáztad az egészet, hogy most abban nem nagyon tudok mit keresgélni, miközben fontos lenne. Ismétlés. (hegyi)

Szemek nélkül.

Hogy ezt te utómunkával érted el, hogy így megnyúlt ez a táj, hogy ilyen furcsa lett, vagy ez a valóságban ilyen, nem tudom, nem is biztos, hogy meg akarom én ezt fejteni, egy biztos, ha megfigyelés, akkor nagyon pontos és precíz, ha utómunka, akkor most jól használtad. Nagyon jó, hogy ezek a pipacsfejek a fehér virágok között vannak, ez menti meg az egészet, azon kívül, hogy nagyon jó ez a ritmus, ami itt létrejön. (hegyi)
értékelés:    

Ez egy képpár, de olyan érzésem van, mintha ez a barátságnak túl diszkrét ábrázolása lenne. Az első kép az, ami nekem leginkább tetszik azzal, hogy hozod ezt az egész élményt ezekkel a kamillákkal, de azt vegyük észre, hogy a kép jobb oldalán most olyan nyitás van, ami nagyon üres. Tehát vagy oda kellett volna valamilyen virágot erőltetni, hogy ott takarja az utat, vagy ha ez nem sikerül (bár ha letépsz egy ilyen virágocskát, akkor akár a kezeddel is belógathatod), akkor azt ott vágni kellene, mert ott az nekem nem értékelhető. A második kép inkább katalógus kép, itt is intimek vagyunk, nem akarjuk, hogy leolvassák a rendszámunkat, de nekem ebben a személyesség már kevés. Én ezt most visszaadom ismétlésre, miközben tökéletesen el tudom fogadni azt, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az ember nem tud felmutatni barátokat, vagy nem biztos, hogy olyan erősek még a személyes kapcsolati viszonyai, és akkor tárgyakkal köt szövetséget. Tehát lehet a barátom az autóm, ezt abszolút el tudom fogadni. Én azt kérném Istvántól, hogy próbálja meg ezt az egészet érzelmesebbre venni. Lehet ez ironikus is, kicsit fájdalmasabb is, tehát az ember azért nem biztos, hogy akkor fordul barátként az autójához, amikor olyan nagyon rendben mennek a dolgok, de mindenképpen jó lenne, ha már ez így alakult, akkor megtalálnád azt a helyzetet, amikor egy kép valóban az érzelmeidről tud szólni. Jók ezek a virágok, nekem ez tetszik, hogy bebújt ide az autód, és onnan kacsint ki, egyébként, ha a vészvillogót bekapcsolod, akkor nem is fognak nekimenni az úton, másrészt tényleg egy kacsintásélményt hozhat. Ismétlés. (hegyi)

István, megint azt mondom, hogy a megfejtés nem rossz, picit túlságosan dől nekem ez a horizont. Tessék megnézni a fáknak a függőlegesét, abból ki lehet számolni, hogy ez hogy is van a valóságban, attól függetlenül, hogy a táj egy dombos táj, még meg lehet találni a függőlegest benne. Ez most nem történik meg. Az elrendezést is enyhén bátortalannak találom, mert ez a képhármas a kisbokor, a nagybokor, a nagy fa kiadnának egy olyan ritmust, amivel izgalmasan lehet játszani akár a klasszikus kompozíciót tekintve, akár dekomponálni. Ha a nagyon teret is akarod mutatni, akkor egyértelműen a dekomponálás az, ami szerintem itt most megoldás lehetne. A másik dolog az, hogy itt megint az utómunka az, ami kérdéses. Itt megint van egy szürke fátyol. Hogy ez annak köszönhető elsősorban, hogy olyan időben exponáltál, amikor csak szórt fények vannak, vagy ez valamilyen utómunka probléma ezt nem tudom neked megmondani, mind a kettő lehet, de még a felhős képekből is lehet élettel teli tónusokat kicsiholni, úgyhogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ha lesz következő photoshop tábor, akkor ha van módod, oda gyere el, és akkor erről beszélünk. Ez most így egy csillag. (hegyi)
értékelés:

Röpke pillanat volt.

Ez egy nagyon jó pillanat, amit itt István meglátott, és nagyon jókor exponált, aranyos, ahogy ez a nyuszi ugrik, akár egy meseillusztráció is lehetne. Az egy másik kérdés, hogy ez a nagyon verőfényes idő mennyire hoz érzékletes felhőképet. A trükkös fotósok erre szoktak használni szendvicsnegatívot, hogy a felhőrészeket kijavítsák, de maga a kép abszolút rendben van, megvan a három csillag, tetszik ez a kép, sőt, megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: