Feladatmegoldás

Van egy pasi a neten, youtubeon megtalálod, Zebulon Dudora a zenekar neve, amúgy slam-es is, jók a szövegei, de kábé ő játszik így túl egy gesztust, mint most te itt. Ne érts félre, alapvetően van ennek humora, csak az nem derül ki, mit vétett a lámpa. Persze ilyenkor mindig kérdés, és Mészáros előző képénél is ez merül fel, hogy mi a cél, hogy át kell-e élni egy ilyen gesztust vagy sem, én amondó vagyok, hogy a humor is akkor jó, ha a valóságig precízen megélt, mert azon lehet igazán szívből nevetni. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy ez egy nem rossz portré, de igazából nem hiszem el a rácsot. El van játszva. De nincs átélve. Azéáért ha valóban bezárnának, nem így néznéd az égen a madarakat. Szóval a lényeg, hogy az ötlet jó. A kivitelezés technikája is az. De a gesztus, az olyan, amit jó lenne ismételni, úgy, hogy át is éled. (hegyi)
értékelés:

Hát, ez világítási helyzet a javából, jó a humora, hogy ilyen lámpát használsz. Amin lehetne utómunkában korrigálni, hogy a lámpán kívüli teljes képet kijelölöd és csak ott a tónusgörbét kihúzod a fehérig, hogy ne legyen ennyire szürkés a fejed, mert most a lámpa az, amihez ez be van állítva és így az oké, hogy a lámpa többé-kevésbé korrekt, de a test és fej szürke marad. Az ötlet okán lesz ez 3 csillag. Várom a folytatást, küldj képeket. (hegyi)
értékelés:

Napfény, ősz, önkép-uralmi kísérlet.

Mint egy törött üveg, vagy tükör, nagyon jó ez a fényjáték, jót tesz a kontraszt is neki, ez egy erős megfejtés. Négyzetes is jó lenne, lenn és fenn nem olyan fontos itt a tér, mintha egy átlag portré lenne, hiszen ez egy mozaikjáték, ide a formák köthetők, azok erősek, az arc ezekből áll fejben össze. Köszönet, jó lett, várom a folytatást, gyere! (hegyi)
értékelés:

Jó ez a budspenceres beállás, különben dühbe jövünk. Amit figyelj meg, az két kérdés. Az egyik a háttér. Amit az ember háttérnek akar használni, azt soha ne hajtogassa katonásan össze. A másik a fény, pontosabban az árnyék, ami a testeden van és a háttérre is átmegy. Létrejönnek olyan formák, amik nem biztos, hogy jók, elvihetik a figyelmet. Előrébb a lámpával, és máris csökken ezek erőssége. (hegyi)
értékelés:

A kép állványról készült távirányítóval és egy vakuval. Nikon D3200 50mm f7.1 1/200s ISO100

Vidám kép ez, jól megfotózva és világítva, persze az mindig kérdés ilyen képeknél, hogy oké, de valóban ennyire jó szokott lenni mindig a kedved? Na jó, ez nem kekeckedés akar lenni, igazából alig tudok belekötni a képbe, legfeljebb annyit, hogy alul nekem szűk most, jót tenne neki, ha a póló szegése körbeérne. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

Az biztos, hogy sok meló volt ezzel a képpel, hogy ebből mennyi az utómunka, mennyi a valóság, azt te tudod, ami egy picit fura, az a rezzenéstelen, izomtónusában a történésnek ellentmondó arc, már szóval ha engem löttyint valaki pofán, valószínű azért akármennyire akarom, de az arcizmaim jeleznének. De nem mondom, hogy lehetetlen, csak melós. Szóval a kivitelezés szuper, gratulálok. A tartalom az, ami nekem picit kérdéses, a miért. A geg megvan, de valami a történetből nekem hiányzik. Valószínű, hogy ez ha nem ennyire szűkre van véve a képkivágás, akár még okolhatóvá tehető is lett volna, magyarán, ha a környezet valahogy utal arra, miért ért ez az inzultus, akkor maga a gesztus nem hordozna kérdőjeleket. De összességében jó, mert épp ezek a kérdések azok, amik lényegesek, a technikán túl az, hogy mi miért történik. Várom a további munkáid, főleg önportré üzemmódban. (hegyi)
értékelés:

Zoli, ez jó, még akkor is, ha nem pértem, mi van a jobb oldalon és miért, de elfogadom, legyen, kis hiba, koszosság belefér, mert a portré része a dolognak határozott és erős. Egy fényértékkel lehetne globálisan világosabb, akkor még jobb lenne a kontraszt a fény és árnyék között, mert bár ellentmondásnak tűnik, de az árnyék is akkor jó, ha marad benne elég részlet. Kérek még önportrét, hajrá. (hegyi)
értékelés:

Canon EOS-M + EF-M 15-4mm5 f/3.5-6.3 objektiv. Teljesen sotet szobaban oldalrol megvilagitva egy 25w-os 2700k szinhomersekletu izzoval. A gep allvanyon (vasalodeszka) volt es wifi segitsegevel telefonnal osszehangolva sutottem el teljesen automata uzemmodban. A kepen semmilyen utomunka nincsen, nyers kep. Masodik onarckep keszitesi kiserletem eredmenye.

Olyan jó az, amikor valaki nem pózol, adja magát, egy kis mosoly, de a tekintet az, ami a főszereplő, és persze, értem a színhőt is, hiszen elvisz a valóságtól kicsit, épp csak annyit, ami kell. Egy dolog, hogy talán ha 2 fényértékkel világosabbak vagyunk, akkor még jobban kijössz a térből. Várom a folytatást, gyere! (hegyi)
értékelés:

Ez egy kedves, szerethető kép, nem akar túl sokat variálni, de épp ebben van azt hiszem az ereje is, én vagyok, ez vagyok, sziasztok. Remélem, folytatod itt a munkát. Várom! (hegyi)
értékelés:

Nyilván az én elmebajom, de Boticelli Vénusz születése jutott eszembe elsőre amint megláttam a képed. De akár el is lehetne ezen a vonalon indulni, alkalmas vagy rá, hogy megcsináld az ikonikus nőportrékat magaddal. Persze, melós lenne, de szerintem megérné. Ez a kép nagyon behúz, pedig alig van rajta valami, vagy mondhatom úgy, hogy eszköztelen. Talán ez az erénye is. Na, Kocek, gondold végig, mi lenne, ha belefognál. Akár modern nők, akár klasszikusok tekintetében. (hegyi)
értékelés:

Értem én a geget, nem is mondom, hogy rossz, angyal és ördög, de azért a szemed helyén ami létrejött, az elég ijesztő. Persze ez lehet cél is, elfogadom. Viszont a környezet túl lett gondolva. A csótány vagy mi, meg a virág... sok. Ha kinyitod a zongora klaviatúráját, az épp elég lett volna a laptoppal együtt, nem kéne más. (hegyi)
értékelés:

Kedvelem a képed őszinteségét, vállalását, ez jó, és a tónusok is jók. Amint látom, körvilágítást használtál, ez alapvetően nem rossz, mert nem okoz fura árnyékokat, de az is igaz, hogy a szemet eléggé kísértetiessé teszi. Ez ellen azzal lehet védekezni, hogy a lámpát amennyire engedi, hátrébb viszed, persze az expozíció értékeivel is ennek utána kell menni. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

A geg, az ötlet attól működik, hogy a hajad jó rajzokat hoz létre, és az ember nem lehet biztos abba, hogy most akkor szemből vagy hátulról lát téged. Nyilván önportréra mondhatni akár, hogy bátor dolog olyan képpel bemutatkozni, amin nincs rajta felismerhetően az arcod, de most ez bejött. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Egyik nap megfigyeltem, hogy mikor már közeledik a naplemente, a nap pont úgy süt be a lakás ablakán hogy a redőnyön átsütve rávetíti a redőny árnyékát a szekrény falára. Mikor én ezt észrevettem azonnal megragadtam a fényképezőm és csináltam magamról egy önportrét ezzel a nem mindennapos megvilágítással, íme az eredmény.

Áron, üdv a Téren, örülök, hogy a pályázat okán köztünk vagy, mert ez a kép egy igen jó és határozott dolog, nem csak amiatt, mert találtál egy izgalmas fényjátékot, persze ez is számít, de a tekintet, a tartás, a gesztus maga is erős, határozott, összeszedett, tudatos. Kifejezetten szeretem ezt a fajta attitűdöt. Szóval várnám a folytatást, a képeid, gyere - elnézést, hogy eddig késtem az elemzéssel. (hegyi)
értékelés: