Ferivel és Károllyal éppen megütközünk a mán.
A teljesség kedvéért
Ha már leckébe került, nos, akkor elemzem is, de sokat nem fogok tudni mondani. Ugyanis ez bár elsőre viccesnek ható pillanat, de épp ettől lesz amatőr a megközelítése, mert az efféle vicc nem időtálló. Vagy ritkán az. Feri itt mint egy mamabagoly olyan, megütközést nem érzek, csak egy kiragadott pillanatot. A portré nem ez, ott ritkán jó a hirtelen ötletből elkövetett kattintás, márcsak azért is, mert egy ember gesztusrendszerét idő feltérképezni és utána ezt tudva akkor exponálni, amikor az neki is jó és nekem is és ki is fejez valamit, ami rá jellemző. Ez itt most olyasmi, amit amúgy a sajtóban sajnos sokszor alkalmaznak, hogy egy megfagyasztott pillanatot mutatnak és abból vonnak le következtetéseket. (hegyi)
Önportré
Köszönöm az értékelést! Jó az észrevétel, valóba a lámpára figyelem az utómunka során, próbáltam a lámpa kiégését és bukást megoldani. Az önportrém tónuskorrekcióját a csatolt képen elvégeztem. Nem számítottam ilyen mértékű javulásra, egymás mellé téve a két képet nem is értem, hogy hogy nem tűnt fel a szürkeség. Köszönöm a jó tanácsot!
Örülök, hogy dolgoztál vele és átjön neked is a változás. Minden mást leírtam az előző elemzésben, várom a munkáid, és mivel törődtél a képpel, jön még egy ajándék csillag hozzá. Folytasd kérlek! (hegyi)
értékelés:
#30 Informálódj, válassz, szavazz
Két héten belül választás. Azon négyévenkénti egyszeri alkalmak egyike, amikor a véleményednek értéke, súlya van. A videóban amellett érvelek, hogy ne hagyd ki ezt a lehetőséget. A film végén pedig beharangozom a következő adást.
Polin 3.0
Kaptunk ebből már, érződik a szerelem. Az első a kép, a második nem áll össze úgy, ahogy az első igen. Szóval az elsőre mondom, hogy ez így jó, ahogy van, kis piszok alul az a fekete háromszög, azt ki kell javítani, de egyébként jó ez a ritmus, mintha zongorabillentyűk lennének a fényben. Az első kapja a 3 csillagot. (hegyi)
értékelés:
Felületek
Tavaly nyáron elkezdtem a lofoteni "felületekkel" foglalkozni.
Van itt jó sok kép, ezek közül van, ami önmagában is elég jó és érdekes, megáll, van, ami sorba rendezhető és van, ami kilóg. Az első így nem elég érdekes, ki kell választani, ami ebből érdekel téged és azt megcsinálni, mert sok kötél van, de egyik elég lenne. HA egy lenne, izgalmas lenne. A második nem elég képnek. A harmadik se elég egyedi. A 4. 5. 6. jó lehet egy sorban, önállóként nem áll meg. A 7-es izgalmas, de kilóg a sorból. Ez igaz a 8-ra 9-esre is. Ez egy másik sztori. A 10-es megint új sztori. Jó, ha van még ilyesmi. A 11 része lehet egy sornak, de nem nagyon egyedi. A 123-est így nem tudom megítélni monitoron, lehet jó is, de lehet semmi is.
Szóval az van, hogy ez legalább 3 féle tartalom. Egyben semmiképp nem megy. Én a kövek mellett tenném le a voksom meg a kis nünükék mellett, a többi nem nagyon izgalmas. Az első lehet önálló, ha átgondolod és ismétled, a 4, 5, 6 egy sor, a 7. 8 9 is. De nem egyben. Viszont az jó, hogy ilyesmire figyelsz, kellenek képek, össze fog ez állni, ha türelmes vagy. (hegyi)
Békét igért, gyászt hozott
Bemutatkozó képem rövidke fotós tevékenységem legnehezebb feladata volt. Jelenleg úgy tekintek a képre, mint egy kiinduló pontra. Folyamatos megdöbbentő felismerések kísérték az alkotás folyamatát. Mit keresek én a túloldalon? Persze értem én és máris sokat tanultam. Legközelebb ha a barátnőmet portrézom biztosan nem leszek olyan szigorú mint régen. Én még soha nem láttam az arcom ilyen részletesen. Célom volt, hogy legyen érzelem a képen de nem vagyok biztos abban, hogy nem estem át a ló túloldalára. Hiába nem éreztem művinek az alkotás alatt a témát valahogy visszanézve nem tudom megítélni, hogy jól választottam-e. Engem felzaklat a kép ezért még nehezebb objektívnek maradnom. Igazából most semmiben nem vagyok biztos. Most szeretném egy kicsit ezt a témát egy időre félre tenni és néhány napig rá sem nézni a képre. Utómunka : színkorrekció. 105-ös fixel készült a nappalinkban. Miért készült ? Hát ... talán csak ,hogy képes vagyok-e rá.
Köszöntünk a Látszótéren, és elnézést, hogy eddig húzódott az elemzés. Egy nagyon fontos üzenetet adsz át itt nekünk. Nem könnyű dolog a könnyeket előcsalni, és még nehezebb azt megmutatni másoknak. Nyilván ezt elő lehet állítani vöröshagymával is, de ez csak technikai kérdés. A valódi kérdés az, hogy a gesztus hiteles lesz-e. Ebben ez a kép egészen jól teljesít. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy bár a valóságban könnyen előfordul az, hogy az ember megrendült helyzetében befelé fordul, elmereng, de egy rögzített képnél Igenis szerepe van a tekintetnek. Magyarán még erősebb lenne a kép, ha a kamerába, és a kamerán keresztül a szemünkbe néznél. Kevesebb félreérthetőség lenne a képen. Várom a folytatást a többi munkádat. (hegyi)
értékelés:
NDK
Két képet is kapunk, a szituáció hasonló, ahogy a cím is mondja, itt egy retro történetet látunk. Az ilyen tárgyak egy képen való szerepeltetése esetén az a kérdés, mit mivel rakunk össze. A fényképezőgép és a kisautó még hagyján, de hogy kerül oda a hajszárító? Az nem működik, hogy tetszőleges tárgyakat viszonylag mértani rendbe állítunk. Azt gondolom, hogy ha megvannak ezek a tárgyak még neked, próbálj úgy dolgozni velük, hogy csak egy egy tárgyra fókuszálsz, egy tárgy a főszereplő, és a környezetét megpróbálod történetmesélés módján elképzelni. Ismétlést kérek ha lehet. (hegyi)
Eger Rally 2018
A sportfotózás komoly feladat. Egyrészt ismerni kell azt a sportágat, amit fényképezni akarunk. Meg kell találni, tudni kell, hol vannak a dinamika pontjai, másrészt gyors reakcióidővel kell rendelkezni. Egy adott szituációt előre fel kell mérni. Itt például a környezetet látva nem tudom eldönteni, nem világos, hogy ez valóban egy versenyhelyzet, vagy csak valaki vagánykodik a lakótelepen. A másik kérdés az expozíciós idő. Ha nagyon rövidet választasz, akkor megfagy az egész, elvész a mozgás dinamikája. Ennek a képnek zavaros a háttere, a környezete, nincs dinamikája. (hegyi)
Teres Találkozó 2018/1
2018. március 23-án este 7-től ismét, újra, végre Látszótér találkozó az Építészpincében. Mindenkit várunk, szakköröst, rádióst, fotóst, youtube csatornást, fiatalt, öreget, most beiratkozottat vagy régi motorost egyaránt. Alvó ügynököknek is ébresztő, ott a helyed. Pész, láv, juniti. Ráadásul Gabrielláék is hazajönnek meglátogatni minket! Jelentkezni itt lehet és kell a kommentnél, elég, ha annyit írsz: jövök. De azt mihamarabb, mert a létszámot le kell adjam a főnöknek. Enni, inni, beszélgetni lehet. A cím: Budapest, VIII. kerület, Ötpacsirta utca 2. (Kálvin tértől a Múzeum utcán befelé)
Rakparti anziksz
Én ezt egy nagyon izgalmas képnek látom, elhiszem, hogy ez a rakparton készült, de készülhetett volna bárhol máshol is a világban, És ez jó. Miért jó? Mert megvan az általános érvényű üzenete is, ami kultúrákon átível, azaz mindenki számára érthető, de megvan benne az egyediség is, ami megkülönbözteti más képektől. Nem voltam ott a helyszínen, ezért nem tudom megmondani, hogy milyen lett volna akkor, ha egy kicsit jobban szemből fényképezel. (hegyi)
értékelés:
Ipolyság - egy tavaszi reggelen
A fényviszonyok tetszenek, De azt te is látod, hogy ami így kialakul, az a körív részlet az tulajdonképpen meghatározza azt is, hogy hol kéne húzódni a képhatároknak. Balra van egy nyílt rész, ami nem fontos, és az ég elég sematikus ahhoz, hogy abból is nyugodtan le lehetne hagyni jócskán. Én nem mondom azt, hogy könnyű tájképet fényképezni, legalábbis jó tájképet, olyat, ami elég izgalmas és egyedi. Az nem elég hozzá, hogy az ember szerelmes legyen egy helybe, vagy a szülőföldjén legyen. (hegyi)
Tiszapart
A képen a Tisza áradásának levonultával a kimosott hordalék érdekes formákat hagyott maga után az ártérben. Egy ilyen krikszkraksz megörökítésével próbálkoztam. A fénykép jobb híján telefonnal készült. Az utólagos vágást és némi plusz kontraszt hozzáadását is a telefonos alkalmazással (Snapseed) végeztem. Az átméretezés PhotoShoppal történt.
Ez valóban egy absztrakt kép, de nem tudom eldönteni, hogy a zajosságából mennyi az, ami a homok struktúrájához tartozik, és mennyi az, ami a képfeldolgozásnál keletkezett. Ilyen esetben, mint például itt, vagy egy tengerparton, mindig kell keresni valami egyedit, valami olyan szituációt, ami magával ragadja a nézőt, ami a tekintetét vonzza. Ha közhelyesen fogalmaznék, akkor azt mondanám, ez lehet egy lábnyom is, de persze ennél kreatívabb megoldások is szóba jöhetnek. Viszont amit most látok, abban annyira sok a zaj, hogy hasonlatos ahhoz a képhez, amit adás szünetben látunk a TV-n. A krikszkraksz az nem adja ki, ha a környezet ennyire zajos, a káoszból ki kéne valami határozottabbnak jönnie. (hegyi)
Tájkép - tavasszal
Ez egy szép falusi tájkép, tulajdonképpen hordozza mindazt az élményt, amit egy ilyen képnek hordoznia kell, de a helyzet az, hogy engem egy picit zavar, ami az előtérben történik. A háttérben ott a templom, ott vannak a nagy fenyőfák, ott van minden. Az égen még madarak is vannak. Ez rendben van. De a képnek legalább az egynegyede igazán nem tartalmaz fontos információt. Ráadásul ez a kép előtere. Szóval, azt kell mondanom Feri, hogy lehet, hogy ez a nézőpont nem jó, lehet hogy maga a helyszín, de ez a kép így most több zavaros információt hordoz. (hegyi)
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…