Feladatmegoldás

A kérdést magadnak kell megadnod, hogy mi az, amit el akarsz mondani. Ez fogja azt kihozni, hogy mennyi fény kell, hogyan legyen ez ábrázolva. Nem fordítva. Én most nem tudom, mire megy ki a fuvar, mert nagyon sematikus így a fény. És a váza nagyon konkurál. (hegyi)

Az jó, hogy a verset is megadod, mert így tudok arról beszélni, mi az illusztráció lényege nekem. Valamit ki kell halászni, valamit, ami képnyelven is elmondható, ez az alap. De nem a legközhelyesebb részét, mert az giccsbe fog vinni. Az elmúlásra nem lehet így reflektálni, ahhoz képileg kell elvontabban fogalmazni, nem ilyen direkten ábrázolt tárgyakkal. Lehet a szivarfüst és egy nárcisz - nem rózsa! - és az adhat elég jó támaszt a versnek, de ez egyéni, kinek mi. Ami a képet illeti, így ez nem tud nekem működni, mert bár a rózsák szépen halnak meg, de a csipketerítő gáz. (hegyi)

Érdemes beszerezni akár egy jobb zseblámpát, mert akkor a bogyókra alulról tudsz adni fényt és máris kiemeled, nem olyan szomorú az egész. Szerethető kép, kicsit szűkek vagyunk oldalra, pontosabban kellett volna talán kicsit fordulni a kamerával, hogy jobban szemből kapd a bogyókat, és talán nem kéne ennyire kis mélységélesség, hogy természetesebb legyen a végeredmény. (hegyi)
értékelés:

Te, ez is tetszik, nagyon jó világa van, érzed ezt jól, hogy mikor és mi működik, a csillár kifejezetten zseniális. Én vállalom a fejvesztést, ritkán teszek ilyet, de átteszem ezt leckébe, mert megérdemel 3 csillagot, és várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a kutya portré, a környezet is jó hozzá. De nagyon erősre sikerült a sötétítés fenn, ez így túl sok, nagyon lebukik az utómunka. Ebben arra kell törekedni, hogy a nézőnek ne legyen egyértelmű egyből, hogy azért avatkoztál be, mert fenn kilukadt a tér. Szóval javaslom, ezt finomabban próbáld megoldani, ne csak egy egyszerű átmenetességgel, amit generálisan ráteszel. (hegyi)
értékelés:

Próbálok segíteni, hogyan és mitől működhet egy koncepcionális sorozat. Írod, hogy nem akarod keresni, hanem találjanak a tárgyak rád. Ez majd később lehet így, de az elején biztosan nem. Ha megvan egy ötlet, mi érdekel, akkor körbe kell venned magad a tárgyakkal, kell vagy 10-15 ahhoz, hogy az ne vegye el a kedved, hogy várod, hogy jöjjenek, de a francnak se jönnek. Mert ez úgy működik, hogy amikor már benne vagy, a folyamat az, ami felnyitja a szemed és behúzza a tárgyakat, maguktól ez nem megy, ehhez a te szemed és ráhangolódásod kell. Másrészt azért is kell, hogy legyen pár összegyűjtve mindennek előtte, mert az segít abban is, hogy megadja azt a formát, hogy miképp mutatod meg ezeket, kiragadva egy steril helyzetbe, mint most, vagy kreálva valami szitut, elbújtatva több tárgy közé, hogy az egészed fogod meg, vagy csak részlettel dolgozol. Ha ez is megvan, akkor meg bele kell fogni és nem ereszteni, amíg nem érzed, hogy kész - ugyanis ha nincs egy ostorral a kezében csattogtató "főnök", azaz ha a magunk inspirációjára, szorgalmára vagyunk hagyva, akkor könnyen elengedünk valamit, és lehet, kár érte. én javaslom, hogy folytasd, mert az ötlet alapjában nem rossz, a hogyant meg ha van több tárgy, kiforogja. Így önmagában most erre nem adok csillagot, mert egy képből egy lehetséges koncepció nem ítélhető meg. (hegyi)

Trükkös, jó megoldás, kell nézegetni, hogy megfejtse az ember, ez jó. Nekem kicsit szűk globálisan, de elfogadom ilyennek is persze, ez egyéni, ki mennyire szereti a levegősséget. Az lenne János a fontos, hogy egy-egy dologba most már ne csak belecsipegess, hanem ha van egy koncepciód, ami izgat, akkor azt járd jól körül, melózz vele még, szülessenek képek, mert azt hiszem, lassan eljön az idő, hogy ebbe energiákat fektess, többet, mint eddig. (hegyi)
értékelés: