Szorgalmi

Egy jól megoldott trükkfelvétel tanulmányt látunk, hogy ez a zoom használatával vagy elektronikus úton készült, a végeredmény szempontjából mindegy. Annyi hozzáfűzésünk van, hogy az ősz lecke feladata, a cím és a kép most nem találkozik, hiszen a cím a repülésről szól, a kép a zuhanást mutatja vagy valami robbanásszerű állapotot, miközben a színek akarnának az őszre utalni, de az ősz nem ennyire dinamikus, hiszen épp az álomra, a télre, az elmúlásra készülődő helyzet, amit ez a kép épp fordítva szeretne dinamizálni. Ezen felül azt is érezzükEzt a munkát tehát mint technikai játékot áttennénk a szorgalmiba és Ferit kérjük, hogy ismételje az ősz leckét. (szőke-hegyi)
értékelés:

Nagyon jó ötletet talált magának Feri ezzel a képpel, mint egy modern veszternfilm, a főhős szembeszáll a gépszörnnyel, tehát a történet jó. A képi megoldásnál tennénk néhány javaslatot átgondolásra, ami a későbbiekben erősítheti az üzenetet. A kép egy fekvő formátumú kompozíció, ami láthatóan jobbra dől, de ezt a dőlést nem húzza vissza egyetlen képelem sem, vagyis a dőlés dinamikai játéka nincs kihasználva. Ha a főhős picit oldalra billen, épp annyira, hogy ne essen le a sínről, tudjuk, hogy ez nehéz instrukció, főleg, ha az a vonat szemben halad vele, sok időnk nincs a képet elkészíteni, de érdemes volna ezzel a formai balansszal élni, mivel így most a kép horizont dőlése nem indokolt. A másik, hogy Feri a talp leckére küldte ezt a képet, amit akkor tudnánk maradéktalanul elfogadni, ha a kamera nézőpontja a sín magasságában lenne. Nem egyszer előfordul a beküldött munkáknál, hogy a nézőpontnál az úgynevezett béka perspektíva lenne a megoldás, de mintha nem akarnátok lekucorodni, letérdelni vagy guggolni. Nem szabad félteni a ruhát, hogy koszos lesz, a kép érdekében a fotósnak néha lehetetlen helyzetből kell dolgoznia. Ez a munka ezek miatt egy disznós, ha Feri egyetért, érdemes lenne már csak az illusztrálás és gyakorlás miatt is megismételni ezt a felvételt. (szőke-hegyi)
értékelés:

Bobák Csabának

Itt a Csaba képére ez egy egyfajta válasz, megfigyelés-párhuzam, és ez egy nagyon jó megfigyelés, de azt mondom, hogy ezeknél a helyzeteknél onnan izgalmas a dolog, hogy ha megfigyeljük, hogy a fatörzs mintha szeme, orra lenne, mintha énekelne, akkor annyit tegyünk meg, hogy odamegyünk és azt a fűkalászt elvesszük a szája elől, egy kicsit rendezzük a környezetét, tehát, hogy elkezdjen élni, működni ez a természeti forma. Megtalálni nem elég, a kompozícióban nem áll elő a természetben az a forma, ami az exponálásnál kell, tehát ezekben a helyzetekben a fotós veszi a bátorságot és úgymond takarít egy kicsit. Egy disznó a kommunikációs helyzetért és a megfigyelésért megvan, de érdemes lenne ezeket az elmondottakat beépíteni a következő komponálásba. (hegyi)
értékelés:

Hát a kézműves szakkörünk nagyon erős, úgyhogy a citromdisznóval az András kinyitotta a palackot és előjött a szellem. Talán itt nem ártott volna, ha... a tüskék vágva vannak, a világítás is kicsit lapos, azaz itt fényekkel lehetne izgalmasabbá tenni ezt a kis sünit, ha már létrehoztuk megér annyit, hogy foglalkozzunk vele, hogy a világítás és a kompozíció is helyrekerüljön. Ismétlést kérhetek? (hegyi)

Egy Goldstar tévét látunk, a nagyszüleimnek volt ilyenje, hát, ez még nem a távirányítós darab, volt négy csatornája tán, de még ez is sok volt, mert két adót tudott fogni, de ha megpróbálok eltávolodni a tévétől, hogy milyen emlékeket hoz ez bennem elő, akkor ott lenne izgalmas, ami a képernyőn tükröződik, látunk is ott valami kerítést, ha lehetne, és közelebb mentem volna, és a tükröződésben kerestem volna valamit, ami ezt a történetet elindítja. (hegyi)

Akár a házi kedvencbe is kerülhetett volna ez a kép, szépen van még világítva is, ez a kis egérke, egy picit talán személytelen. Letettük oda, néz felénk szegényke, de nincs meg az a személyes kapcsolat, ami az alkotó és közte létrejöhetne. Et hiányolom ebből. (hegyi)