Thomas 1922
Egy pizzázót láthatunk a saját szemszögünkből, mely szerint nem csupán hangulatos de a pizzájuk is nyam-nyam.

Köszönjük, hogy nincsenek keretek közé szorítva a mesei elemek, ha lehetett volna, jó lett volna a mosogató pincér bácsira még várni, hogy előbbre jöjjön, akkor kompozícióban kiegyensúlyozná a most üresebb előteret, de a hangulat jó, az érzés jó, a megfigyelés jó. (szőke)
értékelés:

Kanalasgémek
tavasz - madárvonulás

Mihail Kalatozov egyik filmjéből látunk egy részt, nagyon szép kép önmagában, de hol vagy ebben te? Jó a ritmus, minden rendben, csak... (szőke)
értékelés:

Tavaszi csúfolódó

A Nibelung-ének és a finn eposz lápvilágból előtörő nimfa érzékiségét felénk csillantó tavasz üzenetét kapjuk, de a fények kopognak, és a kék szőrből lehetne többet is látni. (szőke)
értékelés:

Köszönjük a javítást, így jobb, a fényekre legközelebb kell figyelned majd.

Simogatást az öregnek!
Ha ételre vágyott, másképp nézett. Hát lefényképeztem.

Erről nincs mit vizátni, annyira ütős, annyira meseszerű és drámai, sok benne az érzelem és nagyon jó, hogy ez a fontos és nem az, hogy ez a háziállat leckét akarja teljesíteni, mert ezek az érzelmek azok, amik miatt a leckéket feladjuk. És épp emiatt mindegy, hogy vágódik a cica füle és lába, mert nem anatómia, hanem érzés, szeretet. (szőke)
értékelés:

Kritikus tömeg
Életjel.

Integetnek neked, ez jó, de azért ennél lehetne ez személyesebb is, tavaszra ez nem elég erős, mozgásra inkább, át is tettük oda. (szőke)
értékelés:

Melós
Figyelek én...

Szeretjük, mert így, ahogy dolgozik, ahogy mutatja magát az alkotó, személyes és őszinte, de annyit kérünk, hogy azt a fene élességet, azt állítsuk be oda, ahova kell, mert most a szerszám nyele az éles, ami a legkevésbé fontos. Ha a fűrész lenne éles vagy a fej, mindkettő mást mutathatna és más irányba vihetne bennünket, nagyon fontos, hogy az élesség éppúgy eszköz a hangsúlyok megtalálására, mint a fények vagy a formák játéka. (szőke)
értékelés:

Érezhető ebben a képben is egy cseh íz, személyes és jó üzenet, a cím direktsége és ismertsége nem biztos, hogy jól kapcsolódik a képhez. (szőke)
értékelés:

Önarckép buszon
Kicsit furcsa a színe, de hajnali. Eltartós technika...

Nagyon szeretjük ezt a képet, a szubjektív idealisták csapatát erősíti, áldozatos, sebezhető és őszinte, nagyon jól átad egy hangulatot, bár egy útiképet látunk, de mégis üzenet, a Sztivüny világ, amiben van valami ártatlan, esendő öröm. (szőke)
értékelés:

Hódolat J. Pollocknak

Ez az úgynevezett fényfestés, hosszú expozícióval. Annyit hozzáfűzésként, hogy Pollock akciófestő és jazz zenére festett, egy új stílust indított el, nyilván erre utal a cím és ez egy jó gesztusfotó. Jók az aranyak, azt nem tudjuk megítélni, hogy vajon ő lobogtatta ezt a tüzet vagy mást kért meg rá, de ha még szeretne ezzel a kérdéssel foglalkozni, azt tudjuk javasolni, hogy a ritmusokban, a mozgásokban, a sebességben és a távolságban játszva lehet a vonalak vastagságát, tempóját variálni, ezáltal a színüket is, mert most egy picit, ha zenei hasonlatot hozhatunk, minden hang fortissimoban szól, azonos ütemben. (szőke)
értékelés:

Le Fabuleux destin de Saci Török
Erről a képről mindig ez jut eszembe:)

Azt nem mindig értjük, miért adtok ilyen címeket, és érzésünk szerint ez a kép nem a te munkád, hanem rólad készítették. Kérünk, ismételd meg ezt a leckét úgy, hogy magad készíted a fotót. (szőke)

Szivárlány, a szűzkézzel
Tudom, hogy a tükrös trükkös képek elcsépeltek, de szerintem ez nem rossz.

Ezekből a játékokból is láttunk már, az alkotó utal is erre, nem rossz, nem rossz, de a portré arc nélküli leckére akkor fenn le lehet vágni a szemet és most a tükör íve félúton van, mert vagy le kellene hagyni, vagy jobban lehetne hangsúlyozni azt, ami az ív és a kar közötti párhuzam. (szőke)
értékelés:

Szoszimó
teknős papú

Hát a szoszimót inkább szociónak értelmeznénk, merthogy nagyon sok mindent megtudhatunk az alkotóról, a kézről és azt is látjuk, hogy szakavatott kéz farajga az emberkét, kicsit a világítás van túl laposra véve, ettől natúr, és nem plasztikus a forma. (szőke)
értékelés:

Reggel nálunk
Hát így élünk mi. Ha eljöttök hozzánk reggelire, ezt láthatjátok. A nap besüt a bögretaróra, amit én csináltam. Ott ülünk az asztalnál és reggelizünk. Persze néhány bögrét visszaakasztottam a kép kedvéért. Előtérben egy estiskola lámpa lóg, bár ez nem zöld és nincs is felkapcsolva, úgyhogy lehet, hogy reggeliskola lámpa. A hőmérőn ebből a szögből nem látszik, hogy már ilyen kora reggel tizenkét fok van, de az ablak előtt a meggyfán látni, hogy itt a tavasz.

Nagyon izgi lenne a kép - mert ez egy ilyen szocio, erre nem tudjuk azt mondani, hogy Kandinszkij stílusában készült Hundertwasser munka - ha valahogy ott fölül látnánk, valamivel deríteni kéne vagy fényt becsalni, mert annyira izgalmasak ezek a formák, privát helyzetek, de jó lenne ezt látni, mert a kis szekrény fölső részéből, amiben a köcsögök vannak, ha kiguvvad a szemem, akkor se látok többet. Mivel itt laksz, gondolom megoldható, hogy megismételd ezt a képet, akár újra fényelve is, sejtve azt, hogy reggelente hasonlóan van a fény, csináld ezt meg úgy, hogy a mesét érezni tudjuk, mert van mese, de most nem látjuk. Úgy létrejöhetne egy térjáték, így most nem jut el az infó hozzánk. A lámpa például égve maradhat, vagy más megoldást találhatsz, hogy ne legyen ekkora a kontraszt. Ezért lesz erre disznó, ha foglalkozol még vele. (szőke)

Werkfotó
mi az: itt 2 ott 3 (dimenziószakadás)

Hála a jóistennek, hogy a kép jó, nagyon nagy bajban lennénk, ha azt kéne értelmezni, amit az alkotó hozzá írt. A kis belógó lábacska eleve már mozgásra készteti a képet, a színek se nyugalmasak, ez a neonzöld szivacs, és ez a nem barátságos sárga rostélyszerű műanyag szőnyeg és a kis zokni ugyanabba a vibráló világba hozza az egészet, ráadásul ez a szőnyeg a szövetmintázattal, amin az árnyék megjelenik, nekünk Zsolttal függetlenül egymástól is a 80-as évek közepéről a Commodore 64 videojátékait jelzi, ahol le lehetett lőni az egyik harcos űrhajót a másikkal, egész kezdetleges síkra redukált mozgásokkal, a legóban is hasonló formák jelennek meg, szóval jó ennek a térbeli játéka, és a síkon megjelenő számnítógépszerű árnyékok. (szőke)
értékelés:

Én-kép
Tényleg nagyon nehéz önarcképet készíteni, nagyon sokadik rosta után választottam ezt a képet. Még ezzel sem vagyok megelégedve, talán a hiúság, talán a hozzá nem értésem miatt.

Esetleg még azt tudnám elképzelni, hogy a lámpafény még közelebb van a fejhez, és talán azt még, hogy a falhiba zavaró picit. A másik, hogy ha egy füzetlapot magad elé tartasz, az egy pici derítést tudna adni ahhoz, hogy a szád és az arcod jobban látszódjon, ennyi minimális derítés segítene. Nagyon jó az irány, foglalkozz még ezzel a dologgal. (szőke)
értékelés: