Parasztház

Szigliget, Kamonkői úti házikó. A struktúra és a minimalista összkép, ami miatt muszáj volt elkészülnie, remélhetőleg vissza ad némi érzést.

Üdv János újra a téren, remélem elkezded magad aktivizálni és lejössz az instagramos lájkvadászatról, erről is szól a legutóbbi filmem. A képről azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon jó ritmus, kedvelem, fenn bal sarokban van egy kis kuszaság, amit vagy retussal kell megoldani, vagy levágni. Ha megnézed úgy, hogy a hátsó ház ablakzsalugáterének tetejénél vágod, egyből világos lesz a ritmusképlet. Igazából az lenne a még jobb, ha amit fenn vágsz, lenn megkapnánk kerítésből. (hegyi)
értékelés:

Mindjárt adom!

Jók a tónusok, érződik a napsütés, és nagyon izgalmas az, ahogy a térrel bánsz, hogy a másik szereplő helyzete az egésznek egy fura dimenziót ad. Egy dolog viszont van, amire oda kell figyelj, ez már többször szóba került, és ez a képhatár, hogy mi hogy fut ki, hogy a formák hogyan záródnak. Jobb oldalon ha a betonoszlopnál vágsz, lezáródik a kép, így most ott egy másik ablak nyílik, s ez elviszi a figyelmet. És Ferikém, a szorgalmira nincs csillag, de miért szorgalmi ez? (hegyi)

A megfigyelés fontos, jó, a színek is, technikailag rendben van a kép, de egy dolgot nem értek, ez pedig a téma elhelyezése. Most fenn a zöldből sokat adsz, betetted a horrort középre, de a fenti térre nincs ilyen mértékben szükség, viszont jó lenne, ha a sárga rész teljes kör lehetne. Ez csak annyi, hogy lejjebb billented a kamerát. Tudom, idő megszokni azt, hogy a komponálásnál nem kell a fő témát minden esetben középre szervezni, portréknál szokás ezt a hibát legtöbbször elkövetni, hogy van egy mellkép, és a fej van középen, fenn meg nagy üres tér. A néző akkor is megtalálja, mi a fontos, ha nincs centrálisra szerkesztve, a formák fontosak. (hegyi)
értékelés:

A mai adás az állványokról szól, és a Studió Eszközök felajánlásából egy kettő az egyben állványt tesztelünk, aminek az egyik lába lecsavarható és így monopodként is alkalmazható.

Ha szeretnéd megnyerni ezt az állványt, nem kell mást tenned, mint beiratkozni a Látszótérre, ha még nem vagy tag, és az itt megosztott videó alá annyit kell írnod kommentben, hogy szeretnéd ezt az állványt. Egy hét múlva sorsolom ki a nyertest.

Frissítés! A Látszótér vezetősége is beszáll az adományozásba, tehát nem egy, hanem két állvány kerül kisorsolásra, két nyertes lesz!

Az új tagoknak pedig egy kis üzenet, hogy az állványsorsjáték mellett érdemes és érdekes lehet bekapcsolódni az itteni közös munkába, nézzetek szét és készítsétek el az első, bemutatkozó önkép leckét, aztán a többit is. :)

Kelenföld

Én ezt a képet így szeretem, ahogy van. Végre érzem azt, hogy olyan képet kapok tőled, amire figyeltél, ahol benne van az építész rajongása, a mértan, a tömegelhelyezés, minden, és még érzelmeket is tudsz vele sugározni. Olvastam János kommentjét, igen, lehetne kontrasztosabb is akár, de nekem akkor elvinné nagyon a geometriába, és a líra, a mese lehet, hogy úgy elveszne. Szóval szuper, nem tudok mit belekötni. Ez is ritka. (hegyi)
értékelés:

A doboz arca

Éppen a barátommal jártuk Budapest utcáit, és amikor megpillantottam ezt a dobozt, mindketten egyszerre szólaltunk meg, hogy erről kell egy kép. Próbáltam a maximumot kihozni a képből, sok embernek tetszik, kíváncsi vagyok nektek mi a véleményetek.

Ez egy nagyon jó megfigyelés, értékelem, hogy nyitott szemmel jársz az utcán és még ahhoz is van energiád, hogy a képet is megcsináld, ez nem mindenkinél evidens, hogy megtegye, szóval ez külön megér egy csillagot. A kompozíció is jó, egyensúlyban van, a formák is, szóval szinte minden rendben van, kivéve az utómunkát. Egy ilyen esetben nyilván ott a helyszínen nem lehet sokat molyolni, nincs lámpa, derítőlap, szóval ami ott nem adott, azt utómunkával kell kijavítani. A fő motívum most sötétben van, ezt ki kell emelni, a többit kicsit visszavenni és a szürkés fátylat levenni. Mutatom, hogy kábé mire gondolok, csak vázlat szinten, mert a kijelölésnél én se voltam perfekt, lett kis udvara, de remélem érteni így is. (hegyi)
értékelés:
danyirobert_1704821jav.jpg

Az ötödik golyó

Ez egy kiváló meglátás, csak fenn a dolog nincs letisztázva, mint az előzőeknél, itt is kéne figyelni, ahogy a lenti határnál megtetted, hogy fenn se legyen félbehagyott forma. A fickó feje felett van egy fekete vonal, egy ablakkeret. Ott a vágási pont, ha ott vágsz, feszes és rendezett a kép. (hegyi)
értékelés:

Kilátás, lámpákkal

Feri, most haragszom kicsit. Ha csak annyit teszel, hogy a képhatárhoz méred a függőlegeseket, akkor is látni, hogy el van fordulva a kép. Oké, nem sok az a fél-egy fok, de ilyen mértani ügyeknél ez ront a képen, olyan, mintha nem fejezted volna be. Ahogy az előzőnél, itt is igaz, még fokozottabban, hogy ügyelni kell, mi marad a képhatáron formaként, befejeződnek-e vagy félbemaradnak-e területek. És ha vársz, az az ember tovább gyalogol, és nem kerül összeköttetésbe ilyen módon a lámpával. (hegyi)
értékelés:

A csarnok lámpái

Kiss szerkesztési dolgokra szeretném felhívni a figyelmed, ez nem csak erre a képre igaz, hanem általános ügy, hogy sokszor elfelejtjük a képhatárokat ellenőrizni, hogy milyen formák maradnak le vagy vágódnak el, és ezáltal milyen új elemek jönnek akaratlanul is létre. A fenti képhatárnál az ablak keretei vágódnak, ilyenkor ha nem futnak a vonalak párhuzamosan a tetővel, akkor érdemes vágni úgy, hogy egyik osztásból se maradjon benn ilyen kis tüske háromszög. Ugyanez igaz most lenn is. Ezek nyugtalanná, befejezetlenné teszik a képet - abból kell kiindulni, hogy ha ezt vázlatként lerajzolnád, belerajzolnád-e oda azokat a vonalakat vagy sem, és ha nem, akkor a képre se kellenek. A másik, hogy ahogy emlékszem, van ott egy lépcsősor, onnan készülhetett ez a kép, ha egy-két lépcsőnyivel lejjebb vagy, a lámpák és az autók különválhattak volna talán. De ezek nem olyan problémák, amik annyira jelentősek lennének, hogy ne értékelném azt, hogy maga a meglátás mennyire jó. (hegyi)
értékelés:

Úszóház

Alapvetően egy kellemes hangulatú, humoros, jól megfogott képet látok, ami bennem kérdésként felmerül, az mind pici dolog, jószerivel ízlésbeli különbségeken alapul. Magyarán a kép így is jó, ahogy van, én szubjektíve kevéssé lágyítottam volna a tónusokat és több előteret hagynék, mert akkor jobban érvényesül a csiga és környezeti kontextusba is kerül. Szóval jó ez, ügyes dolog, mert a hétköznapit, az egyszerű kis minden nap látható csigát mutatja meg más, szokatlan környezetben. (hegyi)
értékelés:

Esti csend

Szigliget, elcsendesedett a sétány...

Jánosom, annyira megszoktam tőled a maximalizmust, hogy lehet, hogy már olyan elvárást mondok, ami az én hülyeségem, nem is dumálnám túl, mert csináltam erről egy saját verziót. A kép persze így is jó, ahogy küldted, csak valahogy ha lehet még jobb, miért ne? De megvan a három csillag, persze, mert a meglátás kiváló. (hegyi)
értékelés:

Lámpák és lépcsők

Ez egy nagyon jól megfogott enteriőr, egészen finom és jó egyensúlyú, ahogy a teret és az abban lévő térelemeket, tárgyakat ábrázolod. Ha ennyi lenne, három csillag. De vannak emberek a képen, és ha már vannak, ami kikerülhető lett volna, ha hosszút exponálsz állványról, szóval ha vannak emberek, akkor több türelem kell kivárni a megfelelő pillanatot, avagy instruálni kell, vagy megkérni ismerőst, családot, havert, hogy segítsen. Ugyanis a bordó pulcsis pasi fején a lámpa, ketten a sötétben oldalt beszélgetnek, ezek így zajok, képhibák, megzavarják a tér rendjét. Ha ember, akkor az jöjjön le a lépcsőn, ott kell akkor kompozícióba rakni, valahová a felső ív aljára a pihenő fölé pár lépcsővel, de akár a pihenőhöz, mert ott akkor az ember mint arányító térelem szerepel, ami szintén jó irány lehet, hogy érzékelhessük, mi mekkora. (hegyi)
értékelés: