Én ezt kedvelem, ez jó. Itt is a függőlegesek-vízszintesek a problematikusak, mint az minden ilyen képnél megszokott, mert azzal nem foglalkozunk eleget, de tulajdonképpen maga a fotó és amit ábrázol az zseniális. Azért azt most elmondom, hogy egy ilyen képnél ezek a piszlicsáré dolgok, amin elcsúszik, ezek hatványozottan bosszantanak, van egy majdnem jó kép és azt miért nem lehet jóra csinálni, miért csak majdnem? Nem tudom, hogy hol voltál, hogy ezt le tudd fotózni, de gyanítom vagy remélem, hogy lehetett volna egy lépést tenni, hogy ne skurcba legyen ez lefotózva és akkor már ez az egész kiadja, hogy vízszintesek-függőlegesek stimmeljenek, de ha ez ott mégsem történik meg, akkor fogod szépen és a fotószerkesztőben kijavítod, ez a dolga a fotósnak, Gábor. Tudom, hogy rúgkapálsz ettől, hogy ne kelljen hozzányúlni. Valószínű, hogy a te ideológiagyártásod a lustaságból is fakadhat, de én nem tudom ezt a lustaságot elfogadni. Az nem elég a néződnek, ha felvázolsz egy ötletet. Ez egy zseniális kép slendriánul megoldva. (hegyi)

Ez az utóbbi képek közül való, amiket Demeter most a nyáron készített és inkább ilyen ismeretterjesztő jelleggel mondanék hozzá pár szót, ha már ti nem kommenteltek, ami szégyen. Demeter unokaöccse és a lánya voltak itt vendégségben és a Zsuzsin volt rajta ez a nyaklánc és Demeternek nagyon megtetszett, tényleg nagyon attraktív darab volt, és ott volt ez a friss gyümölcs. Zsuzsi kérdezte, hogy odaadjam? Demeter levettette vele, rádobta a szőlőre és elkészült a kép. Tulajdonképpen a gondolat és a megvalósítás között nem telt el kettő perc sem. Az a lenyűgöző ebben, és szerintem példaértékű, hogyha megvan a gondolat, hogy mit akarsz csinálni, vagy ha megvan az, hogy mi izgat, mint ahogyan Demetert izgatta ez a nyaklánc, ennek a ritmusa és ennek egy ellenpontot keresett, akkor már a kép is egy másodperc alatt magától van meg, szóval amikor arról beszélek, hogy érdemes előre elgondolni, hogy mit akarsz csinálni, mire megy ki a fuvar, akkor körülbelül erre gondolok. (hegyi)

Igen, ez egy érdekes feladat volt és persze félre lehet érteni vagy értelmezni, ha az ember akarja. A kompozíciódat nem értem, most minden el van rendezve oda bal oldalra, a jobb oldalon semmi nem történik, húzódik lefelé bal oldalra. Ez nekem egy rejtély, hogy hogyan lehet így komponálni. Szürkék is vagyunk egy picit - nyilvánvaló, hogy miért vagyunk szürkék, mert akartad, hogy lássuk a szobornak a struktúráját, de ha más időpontban fotózod, amennyiben ez a szobor fontos, akkor ez a probléma valószínű megoldódik. Szóval érdekes, érdekes, de ahhoz nem elég érdekes, Gábor, mert összezsúfoltál mindent, hogy ez jól tudjon működni. Ha annyival oldalt mégy, hogy ezt a két fehér figurát belekomponáld ebbe a nagy fehér semmibe, ami az épületnél van, akkor lehet, hogy működne. Mellesleg azt is meg lehetne próbálni, hogy mi van, ha emberek is vannak a képen. (hegyi)

Nem tudom, hogy mennyire jár ott nap, vagy tud-e ez csillogni, de most pont a pataksága, a csillogás az, ami nincs meg. Ha nem akarom keresni a patakot, akkor tulajdonképpen az egésznek vagy egy meseisége, de van három figuránk, ami elviszi a tekintetet. Az egyik ez a fából készült krokodil, ami áll a parton, vele szemben ott van valami mókus-madár figura, ami nézi őt meredten, ez a kettő nekem elég lenne, de a krokodil oldalán ott van még egy ilyen kígyófejű teknős kő, az már nekem sok, az már nem kellene, mert az első kettőnek a párharca az tök jól mutat. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy hülyeség, amit mondok, hiszen az csak egy kő, de mégiscsak kiadja ezt a formát, tehát annak a kettősnek a harca itt a folyócska két kis oldalán az jól kijön. A másiknál az a kérdés, honnan jön a fény, ha jól látom onnan bal felől jöhet a fény, kicsit nehéz is lett volna megoldani a takarást, hogy ott a krokodil fánál ez ne legyen probléma, de utómunkában lehet azt a krokodil fát kicsit világosítani, a tövében lévő nagy követ sötétíteni és akkor megvan az egyensúly. Csak annyira sötétíteni, mint ott annál a viaskodó farkas-mókusnál a másik oldalon lévő kő, ott annak is a térdénél van egy, tudod, látod ott azt a farkast, ugye, és ott mellette még egy madárka is ott ül. De ettől még szeretem ezt a képet, van meséje. (hegyi)

Kedvelem ezt és ez egy jó irány. Picit most laposak vagyunk, úgy értem, hogy a nézőpont laposan van. Vagy feljebb kellett volna menni a kamerával vagy még inkább alátámasztani ezt a deszkát, mert az a pacsmag, amit odatettél, talán valami lekvár lehet, áfonya vagy eper, az most kevésbé működik. Azon még elgondolkodtam, hogy kell-e egyáltalán oda a kanál? Tulajdonképpen nem rossz, hogy ott van, picit még döntöttem volna a deszkán és akkor rendben van. (hegyi)

Mi az az oszlop, mert azt nem értem megint. Érdekes, hogy rövid idő alatt ez most már a második olyan képed, amit függőlegesen valami kettévág. Volt az a mezőn a fatörzs, most itt van ez a függőleges oszlop, és engem zavar, mert azt a nyugalmas dolgot szétfeszíti, és ezzel nem is lenne baj, ha érteném, hogy miért. Ezt a miértet a képnek kellene megmondania. (hegyi)