Nehéz függetleníteni magam attól, hogy két formájában hasonló képet kaptunk. Azt gondolom, hogy a körítés jó, de akkor tud működni egy ilyen érzelmi indíttatású kép, ha a formái minél egyértelműbbek. Ez valami jármű ablaka, márpedig ha így van, akkor gondolom az a jármű mozgott. Nem mindegy, mikor exponálsz, ha a háttérre teszed az élességet. Nagy a kontraszt, tehát sziluettel dolgozunk. Most azonban két téma versenyzik, a fa és a szobor, és én értem, hogy a szobor vonzó és a helyet is azonosítja, de két dudás egy csárdában osztja a figyelmet. Gyugyu vagy Lulu, Gyugyu vagy Lulu, fa vagy szobor? Ha kevéssé rövid az expozíciós idő, akkor a bemozdulás ezt a dolgot helyrerántja, de így, hogy szinte a fa ágait is meg tudom számolni, most a kér fő dolog versenyre kelt a figyelmemért. (hegyi)

Azt hiszem, valami itt elveszett a kétdimenzióssá redukálás közben, nem csak két plusz dimenzió, hanem az a plusz infó, amit ott ezekkel EGYÜTT megláttál, viszont a redukció miatt ami maradt, az már nem hordozza, nem adja át az élményt maradéktalanul, ezért van, hogy a néző ilyenkor keres, keres, próbál, kapaszkodik, arcokat fürkész, hol a poén, de a poén az ott maradt az utcán. És még azt se tudom megmondani így innen a monitor mögül, hogy hogy lehetett volna áthozni. (hegyi)

Én kedvelem ezt az akciófotóból emelt képi konstrukciót, mindegy nekem, hogy hordós vagy hogy skucból készülve a párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, hanem a Szépművészetinél, mert hogy az eredeti alkotás szándékát megfejeli a fotós attitűd, és azon túl, hogy dokumentál is, persze, de mindezt úgy teszi, hogy egy új alkotás jön létre a figurák által, mintegy kiterjesztett értelmezési kör, és ez fontos, mert esztétikai minőségben történt meg. Timi, kérek még, tessék szeretni és küldeni a képeket. (hegyi)

Az a gondolatiság, ami foglakoztat, érdekes, fontos, tehát nem adnám fel, mert hogy azt kell megtalálni, hogy mi az a fényviszony, ahol ez érdekessé válhat, azaz el kell venni azt a primer üzenetet, ami egy műtéti területre hajaz, ezt pedig fényekkel tudod megtenni, pontosabban a fény az jó, de az árnyék kevés, túl sok a környezet fényereje, ettől lapos, szóval ezt meg lehet csinálni, ha sokkal, legalább 3-4 fényértékkel kisebb a környezet. Ez a kéz anatómiájának is jót tesz. (hegyi)

Az van, hogy abban, hogy milyen formákat párosítasz, neked kell döntést hoznod, itt több minden van összerakva, de ezek kioltják egymást. Lehetne a víz a kis levelekkel, lehetne a rönkkel, lehetne a tükröződés és a levelek, vagy a levelek és a növényszárak, szóval így most ez zavaros hatást kelt, kaotikus és ahogy a címet nézem, lehet, hogy még egy olyan értelmezési irány is van, hogy esik, de az már végképp nem tud érvényesülni. Egyszerűsíts, a kevesebb hatásosabb! (hegyi)

Móni, ha hunyorítok, tényleg repül, egészen a korlátig, aztán felkenődik a plafonra, szegény szegény Móni, de jól van, nem esett baja, pihen. Nagy mesemondó vagy Timi, csak hát sűrűbben látnám a meséid. Ugye nem hanyagolsz ennyire, hogy így kiéhezzek? (hegyi)