Egy nagyon meleg napfényes napon betértem a képen látható templomba mert szeretek ott fotózni szeretem a sok részletet. Ez a kép 7 képből készült.
Egy nagyon meleg napfényes napon betértem a képen látható templomba mert szeretek ott fotózni szeretem a sok részletet. Ez a kép 7 képből készült.
Stefan, üdv a Téren. Picit nem értem, miért a szorgalmiba küldted, így nincs csillag, és hát az első lecke is hiányzik, az a bemutatkozás. Ez egy jó játék, hogy kiexponáld a részleteket is, van benne meló, viszont a színekkel nem tudok megbékélni. Van itt kék, van aranybarna, vörös, de ezek valahogy az egészet egy mesekönyv illusztrációjához viszik közel. Lehet, hogy kevesebb melóval megtartva valamit akár a hibának is gondolható eredeti lehetőségekből az egész közelebb lenne a valósághoz. (hegyi)
Sokat gondolkodtam, hogy is tudom egy képen megmutatni, ki vagyok én. Csináltam közeli képet is magamról, legszívesebben azt is feltöltöttem volna (bár lehet a profilképemet megmódosítom). Azonban ez a kép mutatja meg jobban a jelenlegi Koszorús Mariannát. A könyv szerintem egyértelmű a kezemben: a fotózás mellett az olvasás a másik kedvenc időtöltésem. Próbálok minél többet fotózni, és mostanában egyre jobban a fekete-fehér képek kezdenek tetszeni.
Kedves Marianna, üdv a Téren, elnézést a késésért. Kedvelem ezt a képet, nyugalmas, egyszerű, keresetlen. Van benne némi hetvenes évek érzés. Van benne némi bemozdulás, de nem zavar. Szóval hajrá, várom a folytatást (hegyi)
értékelés:
Mondom sorban. Az első a feléig érdekes, a fenti része nem. A második is majdnem így van, nem sokkal a létra felett vágható. A harmadik is kábé ugyanúgy. A negyediken az ember alig észlelhető, közelebb kell menni, vagy amit az eszköz enged optikailag, zoomolni. Az ötödik csak annak mond valamit, annak különleges, aki ott járt, aki a fotelből nézi, nem sokat érez. A vizes jó lenne, ha a rozsdás cucc nem lenne. És az utolsó is elfogadható. Higgy nekem, fekvő. (hegyi)
értékelés:
Gábor, az van, hogy üdv a téren, meg minden, de az első lecke nem véletlenül a bemutatkozó önkép. Ezt így beküldve a szorgalmiba nem értem igazán, túl van a tónus jócskán húzva, de ennél én nem látok többet. Kéne az az első lecke és onnan építkezni. (hegyi)
Nyár van. Áll a levegő, áll a munka. A hátsókertben áll ez a növendék mandulafa. Formája nekem Csontváry cédrusát idézi, csak a környezete tart minket a valóságban. Ez van. Ez is szép.
István, ejnye. ez akkor lenne szép, ha a mandula meg a ház lenne. De otthagytad a kábeleket a fán, a kötözőszalagot is, ami persze lehet, hogy kell, de akkor ha nem bírja magában addig, amíg fotózod, dobj oda egy szalmakalapot, szóval valahogy ezt a kuplerájt csökkenteni kell, hogy a fa forma minél inkább önmaga legyen. Ha lehet, ismételj, kérlek. (hegyi)
A képviselő-testületi ülés programjavaslatát lekésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján és webhelyén.
Ferikém, ez így inkább vicces cseh kisrealista mozi, mint fotó, nem nagyon érteni, mi van, a bácsi mit csinál. A leirat konkrét, de a képnek is kell tudnia mesélni. (hegyi)
A harmadik feltöltött fotóm ebben a kategóriában. Éppen madarat látott repülni az égen Pepe cica és nagyon koncentrált én meg próbáltam elkapni a pillantását.
A tekintet megvan, de minden egyéb nem oké. A vágás, a belógó növény, az egész esetlegessége. (hegyi)
A második fotóm Pepéről . A háttér itt sem az igazi, sajnos egy seprű belógott a képbe. Photoscapem van minden fotómon ezzel próbálok javítani, kicsit elmostam a háttért. Egy sima kis egyszerű Samsung masinával fotóztam portré módban.
Nos, igen, a háttér. Az van, hogy ha macska van a háznál és fotózni akarod, ki kell figyelni a helyeit és onnan amit lehet, eltakarítani. De itt jobbak a színek. (hegyi)
értékelés:
Igazi macskarajongó vagyok. Két cicánk van. Pepe egy éve lakik velünk. Hűvös, távolságtartó egyéniség, nem barátkozik mindenkivel, csak ritkán hízeleg, eljátssza a felséges urat. Ettől függetlenül imádom. Ez a fotó tegnapi napon kora este fél 8 magasságban készült, már lemenni készült a nap, jók voltak a fények. Tudom a háttér nem az igazi, de nem tudtam rávenni őfelségét, hogy máshol "pózoljon". A fotó kedvéért négykézlábra ereszkedtem,jól bele is tört a fű a nadrágomba de talán megérte. Canon D450 DSLR géppel manuális beállítással készült a fotó.
Mindenképpen megérte, hogy földre ereszkedtél, így kell, az a jó, ha az állatkával egy szinten vagyunk, az ő világában, fentről lefelé egy más viszonyrendszert mutatnál, ami hacsak valami olyan nem történik, ami indok lenne, alapvetően alávetett, függő póz. A háttér... hát igen, lehetne szerencsésebb. Türelem kell, hogy eljöjjön a pillanat, hogy a cica jó helyre üljön. Ezt előre lehet szervezni, kosárral, takaróval, a háttérbe lógatott mosott ruhával, bármivel. Nem könnyű, tudom, 4 macskánk van. És egy kicsit talán épp a késő délután miatt sárgásak a színek, ezt érdemes picit korrigálni. (hegyi)
értékelés:
Egy régi fénykép újrafeldolgozása ez a kép. Eredetileg színesben született, de úgy valamiért nekem nem működött - talán a benézett fehéregyensúly miatt - ezért pár napja újra előszedtem az archivumomból. Fekete-fehérben és picit a fényerőt visszavéve viszont megtetszett a végeredmény.
Az ötlet jó, és tetszenek a tónusaid is. De kell úgymond takarítani. A virág a főszereplő. Tehát abból a formából az a jó, ha egy van. A többi fű egy másik forma, az is jó - de nem jó, hogy a virág körül nem takarítottad ki, hogy az a levél maszat ne legyen és a virágot se döfje át fűszál. Ezekre érdemes figyelni, és ha ez megvan, akkor azt is látod, hogy kicsit ki van szorulva a főszereplő. Ha valamivel beljebb van, erősebben érvényesül. (hegyi)
értékelés:
Ez a fa egy igazi örökség az őseimtől, akik, amikor Szerencsen letelepedtek akkor ültették ezt a családi krónikák szerint ebben az évben 130 éves császárkörtefát, ami ilyenkor mutatja a legszebb alakját. A fa koronája közt látszanak, a Cukorgyár megmaradd kéményei. Szomorú mementó hogy a fa és a gyár egy idősek lennének, ha az utóbbit 2007-ben le nem bontják. Sajnos tényleg igaz, amit ükapáink verejtékes munkával felépítettek azt, mi egy tollvonással leromboljuk, mert csak ehhez értünk ez a mi píszí generációnk. :(
Elolvastam, amit írtál, értem is. De ez nem fér egy képbe így. Vagy gyár és szomorú sztori, vagy körtefa. Ezt előre el kell dönteni, ez fogja azt megmondani, merre megy a fuvar. Azaz, ha körtefa, akkor menj alá, szeresd, ne így távolról, mindenféle oda nem való részlettel, hanem úgy, hogy érezzem, hogy neked ez az örökség mindennél fontosabb. A helyszín láthatólag nem engedi meg azt, hogy egymagában tornyosuljon, mert sok minden más is van, így ahogy írtam, nem marad más, közel kell menni. (hegyi)
értékelés:
Ez tetszik, ha ebben a stílusban toltad volna az egész utazást végig, az izgalmas lenne. Tudom, az alap mobil szoftverek nem adnak expo idő változtatásra lehetőséget, de minden rendszerben vannak külső fejlesztések, érdemes olyat választani, ami több eszközt ad a kezedbe a beavatkozásra. Ez jó, szóval ennek van egy speciális hangulata, ezt kell keresni, mert az, hogy egy erdő le van fotózva, az nem több gyakorta, mint emlékkép. Ez meg valami. (hegyi)
értékelés:
Na, ez kezd sztori lenni. Az elsőnél sok a takarásban hagyott alak. De jó a korlát. A második érdekes lenne, de lejjebb kell a kamerát billenteni. A harmadik egyelőre nem kapcsolódik, nem tudni, mi van. A negyedik jó lenne, ha nem lenne bal oldalon a szereplő vágva. Az ötödik talán a legizgalmasabb, ott valami történik. A hatodik a közeli szereplővel nem jó, nagyon elviszi a figyelmet a világító kar és hát. De összességében mondom, hogy ez vagy négyzetes, vagy fekvő, de semmiképp se álló, mert az állóból pont az marad ki, hogy mi a környezet, a viszonyrendszer. Értem én, hogy a telefon alapvetően áll, és emiatt az a kényelmes. Főleg ahogy mi kirándulunk így 50 felett. De akkor is, ez van, kimarad javarészt a viszonyítás. (hegyi)
értékelés:
dél, eső után ezért a vízmosás nincs kiszáradva, telefonnal készült kép, gondoltam rá hogy a jobbról belógó indát elhajtom, de aztán láttam hogy a srác a háttérben az állához emeli a kezét és bent hagytam ha jó ha nem.
A kérdés az, hogy melyik vágás, hát nekem inkább a négyzetes, de ez akkor érdekes, ha ez egy sorozat része, és az meg is határozza, mi az irány, milyen vágás működik. Viszont a pillanat nincs meg. Az egyik az orrát törli, a másikaz az ág zavarja, a harmadik elbújik, szóval kell az az instrukció, persze nem az itt repül a kezdetű, de valamit kell kezdeni azzal, hogy emberek vannak. Ez így sztori, és ha az, akkor vagy azt lássam, hogy élvezik, vagy hogy az életükért küzdenek, vagy hogy viháncolnak, mindegy, de valami legyen. (hegyi)
továbbra is telefonnal készítve
No, ebbe meg belenyúltál, talán erősebben, mint kell, főleg az égnél. De itt van dinamika, és ez jó. Én lejjebb guggolnék, ott a lényeg, a többi csak díszlet. (hegyi)
értékelés:
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…