Erről túl sokat nem fogok beszélni, a kommentárok alatt ment a ki mit tud, hogy ez micsoda, örülök, hogy ezt feltetted kérdésnek, mert téged biztos izgatott, hogy felfedezzük-e, és meg is kaptad rá a választ. Én azt gondolom, főképp, hogy ez az absztrakt leckébe került, hogy engem nem érdekel az, hogy ez micsoda. Lehet mondani, hogy ez az, ami, meg lehet valami ellentéteset is gondolni, de az absztrakt lényege pont az, hogy nem arról kezdek el gondolkodni, hogy micsoda, hanem hagyom, hogy átfolyjon rajtam egy történet, és ez itt most megtörténik. Mert lehet akár azt mondani, hogy ez a kockás fülű nyúlnak a propellere, vagy egy torony, vagy bele lehet képzelni egy ventilátor forgását, szóval sok mindent adhat, és pontosan attól, hogy jól van exponálva a dolog, ez működik is. Azt gondolom, hogy nincs sok értelme azzal törődni, hogy hányan fényképezték már le ezt a helyet esetleg, mert ha ez így lenne, hogy ezzel törődni kellene, akkor egyrészt senki nem fotózná le mondjuk a Parlamentet, vagy az Eiffel-tornyot, másrészt pedig nem születnének olyan új meglátások, amik aztán új értelmezést is adnak akár a helynek. Mindenféleképpen azt mondom, hogy nyugodtan tessék dolgozni, nyilvánvaló, hogy azoknál a helyeknél, vagy helyzeteknél, amit már nagyon sokan lefotóztak, azoknál nehezebb újat mutatni, mert az ember szelektál az agyával, de én azt mondom, hogy ez nem értelmetlen, vagy nem felesleges. Számomra ez teljesíti a leckét, és ez egy jó, 3 csillagos leckemegoldás. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:    

Kedves Anna, ezt a képet én szeretem. Tudom, elfogultsággal fognak a többiek vádolni, hogy megint a macska, de hát, azért eléggé erős jelenléte van ennek a szereplőnek. Az utómunka nem százas, megint azt mondom, hogy közelíteni kellene a két tónusvilágot. Ami az arcnál létrejön, az önmagában egyébként jó, mert az orr is rajzos, és tulajdonképpen a szemeknél is megjelenik az értelem, tehát az egészben ott van azért valami. Ezt egy kicsit világosabbra hoznám, és minden mást, ami a macskából látszik, tehát a testét, és a tájat is mögötte ebben a csíkban meg sötétebbre venném. Azt gondolom, hogy ez egy 3 csillagos leckemegoldás. A technikát gyakorolni kell, nem születünk úgy, hogy ezt egyből tudjuk. Megmutatom, hogy én hogy csináltam volna, és beteszem a hozzászólásokhoz. Mivel nincs meg az eredeti méretű fájl, így csak egy illusztráció lesz ez a részemről, az irányt tudom vele esetleg vázolni. (hegyi)
értékelés:    

Az elgondolás jó, és egyébként a ritmus is. Azt én értem, hogy ebben az egészben a hajó, meg a kacsa hogyan szerepel. Hozzátenném, hogy van egy negyed-félfoknyi eltérésünk a vízszintestől a horizontnál, ez nem annyira jó, de ez kiküszöbölhető. Azt tudom mondani, hogy maga, a ritmus jó. Én nem csinálnám ezeket a vignettálásokat, tudom, hogy divat, de pont ettől nem jó. Lehet maszkolni. Más a maszkolás, amikor valamit körberajzolok, a határvonalat életlenítem, és utána ott elkezdek játszani a tónussal, és más az, amikor azt mondom, hogy rárakok egy effektet, körbe vignettálom, és aztán majd lesz valami. Ettől van az egésznek egy filmes hatása, én ezt értem, és itt főképp az ilyen szuper 8-as filmes hatásra gondolok (70-es évek vége), de nem lehet ezt ráhúzni mindenre. Itt nem érzem ennek annyira indokát. A színeket jól roncsolod, azzal nincs baj, de ha még ezt a vignettálós őrületet is ráteszed, attól már nekem az egész elmegy egy ilyen fecsegésbe, túl van dumálva. Hagyni kell szépen az egésznek a líráját magában dolgozni, a hajó, meg a kacsa megoldja. Tudom, hogy a giccset akartad visszavenni, hogy erősítsd egy kicsit a drámát, de nem kell. Néha hagyni kell ám azokat az érzelmeket megszólalni. Nagyjából ennyi. (hegyi)
értékelés:

A címet nem értem, amit látok, az egy mobiltelefon, egy objektív, valamilyen asztalon. Kérdezek: A tárgyfotó tulajdonképpen az objektív akar lenni? Mert ha igen, akkor valahogy ezt a tónusrendet helyre kellene rakni. Most a mobiltelefon és a mögötte lévő tér a legvilágosabb, arra elnézek, és csak akadályoz ebben a látványban ez az objektív, szívem szerint levenném onnan a fenébe, hogy hadd lássam már, hogy mi van az asztalon. Tehát, valamit ő takar, ami izgalmasabb, érdekesebb, mert a fény oda visz. Ezt meg kell fordítani. Maradjon meg a háttérnek ez a játékossága, de az a Nikon DX feliratnak csillognia kell, hatásának kell lenni. Én ezt gondolom most erről, mindazzal együtt, hogy nem nagyon értem az üzenetét ennek a dolognak, hogy most akkor mi történt. Anna, szeretném, ha ezt megismételnéd, jó? (hegyi)

Nem sokan oldják meg ezt a leckét, és ennek értem is a problematikáját, hiszen meghökkentőnek lehet nevezni ezt a leckét, mi az, hogy talp? A lecke leírásában vannak hívószavak, és nyilvánvaló, hogy ez egy kérdés, mit tudok én ezzel kezdeni, hogy tudok ezzel az egésszel azonosulni? És azt gondolom, hogy amit ebből ki lehetett hozni, azt Anna megtette, függetlenül attól, hogy most sem pontos a kép kivágása, mert a kép felső részénél nagyon beszorítva érzem a sarkát annak, aki ezt a lépést létrehozta. Ettől függetlenül mondom azt, hogy ez egy nagyon jó leckemegoldás. Olvastam a kommenteket, hogy némileg problematikát éreztek abban, hogy ez egy beállított, instruált kép, én meg azt gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy a szituáció is hozza ezt, mert hát, véletlenül az ember nem hasal le a földre. Másrészt nincs azzal semmi baj, ha a kép beállított. Az, hogy ez most mennyire sikerült jól, azt gondolom, hogy elég erős az üzenet, azzal együtt, hogy ez a kép még nagyon sok más képkivágást is elbírna. Akár úgy, hogy jobban ráközelítünk a talpra, akár úgy, hogy líraiabbra vesszük ezt a figurát, és tágabb képi értelmezést adunk, de mindezzel együtt, én ezt egy 3 csillagos leckemegoldásnak gondolom. (hegyi)
értékelés:    

Tudom, hogy az én hibám is az, hogy az utóbbi időben elmaradtak az elemzések, de most igyekszem bepótolni, ha hamarabb elemzek, akkor talán hamarabb jut el hozzád az üzenet, hogy az első három leckével foglalkozzunk. Nagyon furcsa ez a képszög, tehát szemüvegszerűen durvák az árnyékok, olyan dolgokra erősít rá, amik nem biztos, hogy célszerűek, miközben az arcból egy nagyon groteszk formát kapunk. Ha ilyen helyzetbe akarod őt hozni, én elfogadom, de ennek azért kellene lenni valamilyen indokának, hogy miért ebből a szögből próbáltad őt ábrázolni azon kívül, hogy hát, ez nagyon menő, hogy nem a közhelyes képi ábrázolást hozom. De ahhoz, hogy ez működjön, azért a közhelyeset sem ártana gyakorolni. Azt kérném, hogy ezt megint tegyük félre, és az első három leckével próbálkozzunk. (hegyi)