12. Sport

Az, hogy ez performanszként működjön, be kell avatni a néződ. Nem lehet kukkolót csinálni belőle, mert nem fogja érteni. Működik az a része, hogy felfigyeljünk rá, de el is engedjük, mert egy idő után a kép maga nem ad válaszokat, nem érteni a táblát, a nézést, a padmaradványt és a helyzetet. Ha ez egy film jelenete, oké, mert előtte és utána is van valami. De a fotó keményebb műfaj a filmnél. Kevésbé lehet mellébeszélni vele, nincs mankó, nincs dialóg, zene, nincs snittek folyamata. Csak egy kocka, és ha azon belül nem értem, nem tudok mit kezdeni vele, még akkor sem, ha amúgy formailag oké. (hegyi)

István, két girbegurba láb, rosszul vágva, nem nagyon tudok mit mondani, ez így nem kép, ha érdekel a foci, csináld úgy, hogy szeressem, hogy érdekeljen engem is. (hegyi)

Az a helyzet Alexandra, hogy jól megfogod a mozgást, és azt kell, hogy mondjam, hogy ezt már tényleg nagyon érzed, hogy hogyan kell egy gyorsan száguldó autót kihozni a képre, hogy olyat láthassunk, amit ott a nagy izgalomban, vagy a nagy felfordulásban nem. De a kompozícióval vannak problémák. És azért ez sem más ám, mintha három almával, meg két körtével csinálnál egy csendéletet, vagy valakit lefotóznál, mint portrét, mert ezeknél a képeknél is elvárás az, hogy milyen esztétikai minőséget képvisel az, amit csinálsz. Ezt azért mondom, mert ennél a szintnél az a következő lépcső, hogy mondjuk bármelyik sportlap a te képedet válassza, és ne a másét. Ehhez viszont az kell, hogy határozott döntéseket hozz, legyen meg az, aminek meg kell lennie, tehát, ha ott egy befutó van, akkor az, ha egy baleset, akkor az, ha kitört a kereke, akkor az. Tehát, hogy jó pillanatokat kapjál le, szerintem, ez menni fog. De az is fontos, hogy ne csak a jó pillanat szülessen meg, hanem mindez olyan módon legyen becsomagolva, hogy az visszautasíthatatlan legyen, és azt mondja az ember, hogy ezt így, és csakis így lehetett megcsinálni, és megemelem a kalapom. Ez a kép még nem az. Azért nem, mert hiányzik róla például a felvert por, azért nem, mert nem tudom, hogy ő kicsoda, és mit csinál, és miért. Egy sorozatban még talán elfér, de ha egy képről beszélünk, akkor ebben határozottabbnak kell lenni. Ebben érzek én még problematikát, 2 csillag. Annyit még hadd tegyek hozzá Alexandra, hogy nagyon lazán vagy jelen, és ahhoz, hogy haladást érj el, ahhoz, hogy ez működjön, ahhoz igenis szükség van arra, hogy rendszeres legyél. Neked a sport a mindened, és ezt én abszolút el tudom ismerni, az autós sport nekem is fontos, és nagyon szeretem, nyilvánvalóan hozzád képest még műkedvelői szinten sem vagyok, de az fontos, hogy ha fotográfiáról beszélünk, akkor ne csak mindig a könnyebbik végét próbáljuk. Lehet, hogy az első lépéseket illetően neked ez könnyen megy, ugyanakkor a továbblépésnél fogod magadnak megnehezíteni a dolgot azzal, ha nem gyakorolsz, és ha nem vagy rendszeres. Tessék a többi leckével is haladni. Az első három leckét megnézném ám tőled újból. (hegyi)
értékelés:

Kedves Mó, én egy kicsit azt szeretném, ha az első három leckével - akármennyire is utálod -, de foglalkoznál még, mert fontosak a gesztusok, és fontosak a testkódok. Ugyanis ennél a képnél most azért kérdés, hogy ő most milyen szerepben van, hogy rúgta-e ezt a labdát, vagy éppen kivédeni akarja, merre mozog ez a labda, mert el tudom képzelni mind a két irányt, mert nem egyértelmű az utalás, legalábbis nekem nem. Ugyanakkor nem egészen a labdára néz a figuránk, ez is egy érdekes kérdést vet fel, hogy akkor ő most melyik szereplő, milyen sportot látunk, csak feltételezem, hogy focit, mert nem 100%-ig egyértelmű. Na, most ez mind-mind olyan kérdés, ami fontos. A humor kategóriába elmenne akkor, ha erősebb lenne az üzenete egy kicsit annak, hogy itt most milyen vicces helyzet történt, mert ez nekem inkább vicces. Lehet, hogy ez jellemzője ennek a sportnak, de én azért ezt nem annyira látom. Ez már a mozgásnak egy olyan fázisa, amiben már kevés a dinamika. Valószínű, hogy ő elesett, vagy túlgondolta ezt az egész mozgásfázist, és rontott valamit, miközben ott az érdekes pillanat, amikor ez megtörténik, nem utána, amikor már feleszmél, hogy hát itt hasra estem, mert annyira meg nem jellemző az arc, tehát akkor a fejjel kéne foglalkozni. Az jó, hogy rajta van a labda, azzal nincsen semmi bajom, csak valahogy most ez nekem nem olyan nagyon egyértelmű. A kompozíció jó, így 1 csillagot tudok erre adni, de az értelmezéssel van bajom. (hegyi)
értékelés:

Az a helyzet, hogy jó lenne még azt a 1-3. leckét gyűrni, másrészt, amit most látunk, ott hibádzik, hogy a víz felületén csillanó nagy felület elviszi a figyelmet a fő témáról. Tehát, ha most egész szélsőséges értéket szeretnék mondani, akkor azt mondom, hogy zavaró a két kajakozó (remélem, hogy ez kajak). Mert az, ami a háttérben történik a partról visszavert árnyékokkal és a fénnyel, az izgalmasabb, és ezt ők kettévágják. Igen ám, de ha csak annyit teszel, hogy egy takarást csinálsz a szemed és a képernyő közt az ujjaddal, akkor máris látod, hogy ha kitakartad ezt a nagy fényt, akkor máris élni kezd ez az egész. Erre nincs más megoldás, minthogy az exponálás előtt olyan helyszínt keresünk, ahol ennek a csillogásnak nincs ekkora szerepe, vagy ahol nem üti ki a főtémát. (hegyi)

Tetszik ez a lebegés, mindegy is, hogy golf, vagy más, de nagyon tetszik, főleg, hogy a vágás még emel is ezen az egészen, ettől még erősebb lesz, még hatásosabb. Egyszerű, de épp ezért működik jól. (hegyi)
értékelés:

Ennél a képnél, bár ha jól értem, sorozat része, de a kérdés az, hogy mi képviseli azt az erőt, mint a piros nadrágos kesztyűje? Nem minden a vicc, tehát nem erre gondolok, de a formai határozottság szükséges, itt is, másutt is, enélkül a kép azzal, hogy szélesre hagyva vágod, nem lesz még kompozícióban kész. És a fények: a figura elfordul a naptól, tehát árnyékban tartja magát, ami ha az írást vesszük, logikus, hiszen a fene se akarja hogy a papírról a szemébe verődjön a fény, de ettől szürkés lesz minden és elkent. (hegyi)