15. Fotóetűd

Felületek

Tavaly nyáron elkezdtem a lofoteni "felületekkel" foglalkozni.

Van itt jó sok kép, ezek közül van, ami önmagában is elég jó és érdekes, megáll, van, ami sorba rendezhető és van, ami kilóg. Az első így nem elég érdekes, ki kell választani, ami ebből érdekel téged és azt megcsinálni, mert sok kötél van, de egyik elég lenne. HA egy lenne, izgalmas lenne. A második nem elég képnek. A harmadik se elég egyedi. A 4. 5. 6. jó lehet egy sorban, önállóként nem áll meg. A 7-es izgalmas, de kilóg a sorból. Ez igaz a 8-ra 9-esre is. Ez egy másik sztori. A 10-es megint új sztori. Jó, ha van még ilyesmi. A 11 része lehet egy sornak, de nem nagyon egyedi. A 123-est így nem tudom megítélni monitoron, lehet jó is, de lehet semmi is.

Szóval az van, hogy ez legalább 3 féle tartalom. Egyben semmiképp nem megy. Én a kövek mellett tenném le a voksom meg a kis nünükék mellett, a többi nem nagyon izgalmas. Az első lehet önálló, ha átgondolod és ismétled, a 4, 5, 6 egy sor, a 7. 8 9 is. De nem egyben. Viszont az jó, hogy ilyesmire figyelsz, kellenek képek, össze fog ez állni, ha türelmes vagy. (hegyi)

Feri, sok a kép. Az elsőt fölé lőtted, a hátsó gyalogosok nem olyan fontosak, az eleje viszont így nem jó. Rádaásul ez a kép egy kivágása a hatodiknak. De rosszul vágtad. A második képből így nem tudunk meg semmit, fel kellett volna emelni a kamerát, de ez akkor jó, ha van akció is. A harmadik kép is túl sok felül és kevés alul. A negyedik jó. Az ötödik alul sok, felül is, közelebbről lenne jó. A hatodik önismétlés, nem ad a sztorihoz. A hetedik nem jó helyről van fotózva, a pasi háta mögül kellett volna. A nyolcadikat nem lehet érteni, mit akarsz mondani vele. A kilencedik jó lenne, de jobbra feleslegesen sok. A 10-es sötét, de jó lenne. Szóval az van, hogy kevesebb kép, és nincs felvezetve a sztori. Neked kell eldöntened, mit akarsz mesélni, nem nekem, te vezetsz, ez a te dolgod. (hegyi)

TartályokTartályokTartályokTartályok

Manhattan.

Gábor, amit megláttál, jó dolog, egyesével talán még oké is mind, de összességében nem működik, mert ha egy koncepciót kitalál az ember, mint ezek a tornyok, az ritkán engedi meg, hogy az álló és fekvő váltakozzon azért, mert találtál egyet, ami a több elem miatt állót kívánhat. Erre a megoldás lehet a négyzetes, az ezt a problémát kiküszöböli. Na, legyen mondjuk kettő csillag, ja és várom ám a képeid, nagyon lazában nyomod, pedig a hely, ahol élsz, adná, hogy dolgozz. Képekkel. Is. (hegyi)
értékelés:

A minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elég

Amit látok, az egy jó alapötlet, a helyszín is jó és a technika is megfelelőnek látszik. Ami a probléma a képsorral, hogy nem döntötted el előre, hogy mit akarsz mutatni, mesélni. A képsor mindig történetmesélés is. Annak van eleje, közepe, vége. Itt én tétovázást látok, azt, hogy ott a képek készítése közben hagytad alakulni a dolgokat, majd lesz valami, és mintha kiengedted volna a gyeplőt a kezeid közül, hagytad volna, hogy a modelljeid csináljanak, amit akarnak. A jövőre nézvést mondom, hogy ezt a fotósnak mindig meg kell tartania, hogy a szitu az az ő dolga, neki kell irányítani, ő a főnök, minden és mindenki más őt kell szolgálja, mert rajta keresztül ez a nézőt fogja segíteni. Amit el kellett volna dönteni és tartani magad hozzá, hogy ez most egy véletlennek ható sorozat akar lenni, mintha turizókat kaptál volna rajta, vagy a szeméttel akarod a modelljeid, mint egy divatfotó, helyzetbe hozni. Most ez vegyesen van jelen, az első kép lehetne sztorimesélés kezdete, még a második is, de akkor a harmadik nem jó azzal, hogy belenéz a kamerába a modell. A babakocsi lehetne az a motívum, ami végigkísér, de elvesztjük, már más jön, fényképek, aztán más lomok, és a vége teljesen indokolatlan lábakat mutat. És mi a sztori vége? Meglett az a babakocsi? Elvitték? Mást vittek el? Mire megy ki a fuvar? Ha meg modellek punk környezetben, akkor az a szembenézős lehetne az alap, de akkor a többinek is efelé kéne mutatnia, más ruhákkal is, szóval bármi lehet, csak ezt neked előre el kell dönteni. Majd ezzel kéne kezdeni valamit, ismétlés, vagy keresni más helyzetet, érdemes lenne ha már érdekel a sorozat, újból belemenned. (hegyi)

TémakeresésTémakeresésTémakeresésTémakeresés

Mindegyik kép szinte jó kiindulási alap, megfigyelés, tanulmány. Azt kérem, hogy mint Zártosztály tag, az elsővel és a harmadikkal kezdj el ott dolgozni. Jó, ahogy a hanghatást illusztrálják ezek a göböcsök, nem tudom, ez mi lehet, valami csomagolóanyag vagy mi, de mindegy, jól mutat. Nem tudom, mekkora ez a tükör, mennyire nagy, mennyit enged, mert ott van hiányérzetem, hogy nagyon le vannak határolva a képek, mind túl korán ér véget, ezért hiányzik a képről a - nincs jobb szavam - nagyvonalúság. A tér adta levegő. Szóval a privát szobádban kezdjünk el dolgozni, beszéljünk erről. Még valami. Etűdnek nem etűd. Az etűdnek minden duma nélkül kell tudnia hozni egy történetet. A sima sorozathoz lehet leirat, riport, ott lehet szövegre támaszkodni, de az etűdnél minden képelemnek a képeket egymásra kell épülnie. (hegyi)
értékelés:

Mazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitárMazsi, Demeter, a pulóver, meg a gitár

Mazsi eljött hozzánk, neki ajándékozta Demeternek a kardigánját, majd gitározott nekünk. Jó délelőtt volt.

Keleti Éva ünnepléseKeleti Éva ünnepléseKeleti Éva ünnepléseKeleti Éva ünnepléseKeleti Éva ünneplése

Keleti Éva fotográfus Kossuth-díját ünnepeltük. A csoportképen balról jobbra és fentről lefelé Kincses Károly, Pápai Adél Zoé, Török József, Hupján Attila, Mandur László, Keleti Éva, Balla Demeter, Gáti György és Szarka Klára láthatóak. Demeter ajándéka Antal Balázs keramikus Pollente sorozatának egyik darabja.

Töredékek - Balla Demeter kiállításánTöredékek - Balla Demeter kiállításánTöredékek - Balla Demeter kiállításánTöredékek - Balla Demeter kiállításánTöredékek - Balla Demeter kiállításánTöredékek - Balla Demeter kiállításán

Balla Demeter művészi érzékenységű portréi, fotólenyomatai a magyar kultúra elmúlt évtizedeinek egyik legautentikusabb darabjai. Páratlan életművének egy szeletéből januárban nyílt kiállítás a Balassi Intézetben. Nem egyszerű arcképcsarnokban járunk. A kiállítás kurátora Kincses Károly fotómuzeológus, akinek rendezésében Balla Demeter csendéleteivel sugallott érzések mély, és emberi rezdülései ölelik a képeken ábrázolt művészeinket. A kiállítás 2017. március 22-ig ingyenesen megtekinthető minden nap 10-18 óra között. Művészeteket kedvelő, kultúránkat kedvelő barátaim, akik nem láttátok még e kiállítást, még megtehetitek!

Köszönöm a képes beszámolót Demeter kiállításáról, örülök, hogy el tudtál menni! Nagyon tetszik az az összeállítás, amit csináltál, főleg az utolsó előtti kép. (hegyi)
értékelés:

Demeter és Mazsi találkozásaDemeter és Mazsi találkozásaDemeter és Mazsi találkozásaDemeter és Mazsi találkozása

Ma vendégünk volt Rostás Mazsi Mihály a Romengo vezetője, Móni finom sütijével, jó zenével, beszélgetéssel.

moolight challengemoolight challengemoolight challenge

25 km, éjszaka. Több mint 700 résztvevő.

Nehéz dilemma, hogy amikor benne vagyunk egy szituációban, mint ez, akkor örüljünk a létezésnek és hogy kibírjuk, meg persze a társaság is, minden, vagy fotózzunk is, azaz dokumentáljunk. A kettő között laknak az emlékképek. Ugyanis ez a sztori tök izgalmas lehet, és ebből kapunk is ízelítőt, az első kép nagyon ígéretes, de a történet nincs végigmesélve és nincs dinamizálva. Nincs igazán eleje, mert nem indulunk el valahonnan és nincs vége, nem érkezünk meg sehova, közben nem ismerünk meg arcokat, nincs léptékváltás és így az egész nagyon távol marad, a nézőnek meg az irigység jut, hogy de jó lett volna látni, ott lenni, de igazán ez se tud annyira erős lenni, mert hogy nem tudjuk mit és hol, kikkel és hogyan. Ez melós, én tudom. De ez az etűd lényege. Csak annyiban más a riporthoz képest, hogy líraibb, több elrugaszkodott megoldást enged meg és több asszociációt, kevéssé kell tényszerűnek maradni, de sztori az kell. (hegyi)
értékelés:

Ai Weiwei temploma Ai Weiwei temploma Ai Weiwei temploma

Ai Weiwei Bécsben, a 21er Hausban állította ki egy Ming dinasztia korában élt teakereskedő csakád templomát. Az előtérben letört edényfülek és darabok láthatóak, majd a templom, és annak teteje.

A vágy és a végA vágy és a végA vágy és a vég

Ez egy háromképes összeállítás egy eléggé furcsa szoborról, de megvallom neked, az első két kép nekem nem megoldott. Az első kép azért nem, mert az izgalmas lenne, hogy ez a madárkarom a mellbimbóba akar éppen belecsípni, de még meg kellett volna azt találni, hogy ebből a karból többet lássunk, hogy itt van valami harc is. De az erotikája meglehetne ennek, nem nagyon jó helyen vagy a géppel egyelőre. A második kép nekem felejthető, nem fontos. A harmadik kép az, ami szuper jó lenne, ha egy lépéssel közelebb mégy. Tehát ehhez a szoborhoz semmi szükség nincs ehhez a műkő alapzatra, hogy én ezt értelmezni tudjam. Főképp ezeknek a kőformáira, ahova le lehet esetleg ülni. Meg a bácsira sincs szükségem, meg a háttérben lévő talán közvilágítási lámpára, vagy nem tudom, mi lehet az a falanszter-megoldás ott. De a lényeg, hogy lényegesen kevesebb kéne ennek az aljából, és akkor úgymond közelebb menve már jobban ki tudom bogozni a részleteit ennek a szobornak. A másik, hogy arra is figyelni kell, hogy mi van a háttérben, hiszen most az egész momentumot, ami itt történik, összekavarja az a lucfenyő, vagy tuja, nem tudom, biológiából nem vagyok nagyon erős. Szóval azok a növények pont ott vannak, ahol nem kéne. Tehát kellett volna még itt kicsit sétálgatnod, hogy megnézd, honnan adja ez a szobor a legjobban magát neked. Valószínű egyébként, hogy abban igazad van az első két képpel, hogy ez valahonnan alulról megfotózva jobb, mert az ég kontrasztosabb és homogénebb hátteret tud hozni, és akkor nem kell kiválogatnom a ház- és növényrészletek közül magát a szobrot. Aztán az egy másik kérdés, hogy időpontban nem teljesen tökéletes ez a dolog. Nem verőfényes napsütés kell, tehát a szórt fény kell, de annál azért egy kicsit jobb idő. Télen ez nem annyira mutat jól. (hegyi)

dubrovniki macskaHegyi Zsolt-2016.01.15. 01:17Hegyi Zsolt-2016.01.15. 01:17

dubrovniki macska
dubrovniki macska
dubrovniki macska

Ezt a képhármast nagyon szeretem és nem csak azért, mert macska van rajta, hanem azért is, mert valami olyan színvilágban és olyan tónusrendben tudtad tartani, amitől ez az egész nagyon finom, de mégis határozott lett, és abszolút érezni, hogy ki a főnök, milyen rejtőszínekben van ez a cica. Tulajdonképpen folytatása is lehetne a teregetős képsornak. Nagyon-nagyon jó hangulatot hozol, maximálisan át tudom érezni, szóval nagyon szeretem. Köszönöm. (hegyi)

Hajóút

Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút
Hajóút

Ez egy 8 képes sorozat. Szerintem, ezt kellett volna egy kicsit hagyni ülepedni. Elhiszem, hogy ha már kint voltunk Máltán, akkor gyorsan meg kell mutatni mindenkinek, hogy milyen volt. Barátnők, kollégák várják ilyenkor a beszámolót, de én tojok erre, mert ha van egy fotós elképzelésem, akkor megpróbálom azt véghezvinni, és érlelni egy kicsit az anyagot. Itt most elég vegyes a felhozatal, vannak érdekes és jó meglátások, és vannak töltelék képek. Nem tudom, hogy mennyi képből válogattad ezt ki, nem tudom, hogy mennyi van még. Érdemes lenne majd ezt egyszer átgondolni. Az utómunkával is van problémám, mert túl van ez kontrasztolva, olyan fura, kemény az egész. Ettől az egészhez való viszonyom is furcsa lesz, mert ez a keménység nem a biztonságérzet, és nem a melegség, nem a puhaság érzete. Márpedig egy nyaralásnál ez egy elég fontos szempont. Az tónusokkal mindenütt van problémám. Az első képpel nincs gond, egy jó kezdés, lógnak a lábak a tetőn. Talán nem ártott volna valamit még adni a hajóból, egy kicsit hátrébb menni, változtatni az objektíven. Az sem mindegy, hogy mit látunk a háttérben, lehet, hogy kicsit korábban kellett volna exponálni ahhoz, hogy ez a sziget, vagy ahonnan elindultunk, több értelmet nyerjen. Az alapzat, az, ami a kép alján történik, onnan hiányolom azt, amit valamennyire megkapunk, hogy ott valami belóg, de az a valami nekem kevés, legalábbis az értelmezés szempontjából. A második kép egy tükröződéses játék, tulajdonképpen egy sorozatban ez is elfér, nincs ezzel semmi baj. Jók a labdák, Bandi is jól hozza a turista kelet-német rocker vonalat, úgyhogy ez egy elfogadható kép. A harmadik kép, ahol két valaki, talán gyerekek nézik a vizet, ez nekem túl sokat nem mond, persze, ilyen a víz, tiszta. És sokáig el lehet benne látni az aljáig, de hogy mi ott most mit látunk, hogy azok cápák, vagy algák, az nem derül ki. Én ezt simán kihagynám a sorozatból. A negyedik kép, egy motorcsónak jön, és megpróbál minket leelőzni, vagy kimenteni, vagy nem tudom, hogy mi történik, miközben ez a vascső elég rendesen odaver minket, de ahhoz meg kevés, hogy a környezethez kapcsoljon. Ezt nem érzem csúcspontnak. Az ötödik egy víz alatti, vagy kabinból készült kép, de nem tudom, hogy mi volt a cél, hogy a halak a lényeg, amik ott elvileg úszkálnak, vagy hogy a másik oldalon éppen gimnasztikáznak a nők, nem tudom értelmezni. És hát csálé az egész kép, elég fura. Aztán látunk egy vagy több embert a vízben, ha a nadrág színéből indulok ki, akkor lehet, hogy Bandi az. Utána kapunk egy számomra nehezen értelmezhető képet, mert túl sok az információ, van itt hegy, ablak, Ágnes, bent ülő néni, van víz, korlát, van itt minden, mint karácsonykor. Mindez jó ferdén. Nem tudok vele mit csinálni. És aztán van egy szubjektív ügy, egy tengerészek által biztos néven nevezhető csomó. Jó. Szóval, azt gondolom, hogy ha a cél az volt Máltán, hogy kikapcsolódjatok, remélem, hogy ezt a célt elértétek. Ez most képileg nem erős sorozat, nem érzem úgy, hogy ebben olyan sok lenne. Ez egy sorozatként semmiképpen nem állja meg nekem a helyét, egyes-egyes képeket ki lehetne ebből emelni. Érdemes lenne még ezt pihentetned, és újból átgondolnod. (hegyi)

Így készült a XXXIII.Hegyi Zsolt-2015.07.03. 19:00Hegyi Zsolt-2015.07.03. 19:00Hegyi Zsolt-2015.07.03. 19:00Hegyi Zsolt-2015.07.03. 19:00

Így készült a XXXIII.
Így készült a XXXIII.
Így készült a XXXIII.
Így készült a XXXIII.
Így készült a XXXIII.

Türelmes ember vagy azt hiszem, ezt bizonyítják a képek és jó azt látni, hogy valaki képes pepecselni. Fontos. Nem csak, mert türelemerősítő, hanem mert a "szülés" közben sok minden óhatatlanul is bejön, mint tapasztalás. Nekem ebből amúgy az első kép a legizgalmasabb fotográfiai értelemben. Ott van értelme a vállszíjnak - amit amúgy én egy tök felesleges ügynek tartok, tudom, az okosok majd mondják, hogy de véd a leejtéstől és a többi és a többi, és ez egy bazi nagy képnél igaz is lehet, bár inkább a turista szempont a valós, hogy kevésbé rabolják el talán, de én inkább karpánt párti vagyok, ha már valami kell a képre, mert a tapasztalás az, hogy a legrosszabbkor tud belelógni a képmezőbe, az optika elé, akárhogy, és az ismételhetetlen károkat okozhat. Na de jó a sorozat, az elsőre voksolok, érdekes lehet egy önkép sorozat is. (hegyi)