3. Természetfotó

Mondom sorban. Az első a feléig érdekes, a fenti része nem. A második is majdnem így van, nem sokkal a létra felett vágható. A harmadik is kábé ugyanúgy. A negyediken az ember alig észlelhető, közelebb kell menni, vagy amit az eszköz enged optikailag, zoomolni. Az ötödik csak annak mond valamit, annak különleges, aki ott járt, aki a fotelből nézi, nem sokat érez. A vizes jó lenne, ha a rozsdás cucc nem lenne. És az utolsó is elfogadható. Higgy nekem, fekvő. (hegyi)
értékelés:

Egy régi fénykép újrafeldolgozása ez a kép. Eredetileg színesben született, de úgy valamiért nekem nem működött - talán a benézett fehéregyensúly miatt - ezért pár napja újra előszedtem az archivumomból. Fekete-fehérben és picit a fényerőt visszavéve viszont megtetszett a végeredmény.

Az ötlet jó, és tetszenek a tónusaid is. De kell úgymond takarítani. A virág a főszereplő. Tehát abból a formából az a jó, ha egy van. A többi fű egy másik forma, az is jó - de nem jó, hogy a virág körül nem takarítottad ki, hogy az a levél maszat ne legyen és a virágot se döfje át fűszál. Ezekre érdemes figyelni, és ha ez megvan, akkor azt is látod, hogy kicsit ki van szorulva a főszereplő. Ha valamivel beljebb van, erősebben érvényesül. (hegyi)
értékelés:

Ez a fa egy igazi örökség az őseimtől, akik, amikor Szerencsen letelepedtek akkor ültették ezt a családi krónikák szerint ebben az évben 130 éves császárkörtefát, ami ilyenkor mutatja a legszebb alakját. A fa koronája közt látszanak, a Cukorgyár megmaradd kéményei. Szomorú mementó hogy a fa és a gyár egy idősek lennének, ha az utóbbit 2007-ben le nem bontják. Sajnos tényleg igaz, amit ükapáink verejtékes munkával felépítettek azt, mi egy tollvonással leromboljuk, mert csak ehhez értünk ez a mi píszí generációnk. :(

Elolvastam, amit írtál, értem is. De ez nem fér egy képbe így. Vagy gyár és szomorú sztori, vagy körtefa. Ezt előre el kell dönteni, ez fogja azt megmondani, merre megy a fuvar. Azaz, ha körtefa, akkor menj alá, szeresd, ne így távolról, mindenféle oda nem való részlettel, hanem úgy, hogy érezzem, hogy neked ez az örökség mindennél fontosabb. A helyszín láthatólag nem engedi meg azt, hogy egymagában tornyosuljon, mert sok minden más is van, így ahogy írtam, nem marad más, közel kell menni. (hegyi)
értékelés:

Na, ez kezd sztori lenni. Az elsőnél sok a takarásban hagyott alak. De jó a korlát. A második érdekes lenne, de lejjebb kell a kamerát billenteni. A harmadik egyelőre nem kapcsolódik, nem tudni, mi van. A negyedik jó lenne, ha nem lenne bal oldalon a szereplő vágva. Az ötödik talán a legizgalmasabb, ott valami történik. A hatodik a közeli szereplővel nem jó, nagyon elviszi a figyelmet a világító kar és hát. De összességében mondom, hogy ez vagy négyzetes, vagy fekvő, de semmiképp se álló, mert az állóból pont az marad ki, hogy mi a környezet, a viszonyrendszer. Értem én, hogy a telefon alapvetően áll, és emiatt az a kényelmes. Főleg ahogy mi kirándulunk így 50 felett. De akkor is, ez van, kimarad javarészt a viszonyítás. (hegyi)
értékelés:

dél, eső után ezért a vízmosás nincs kiszáradva, telefonnal készült kép, gondoltam rá hogy a jobbról belógó indát elhajtom, de aztán láttam hogy a srác a háttérben az állához emeli a kezét és bent hagytam ha jó ha nem.

A kérdés az, hogy melyik vágás, hát nekem inkább a négyzetes, de ez akkor érdekes, ha ez egy sorozat része, és az meg is határozza, mi az irány, milyen vágás működik. Viszont a pillanat nincs meg. Az egyik az orrát törli, a másikaz az ág zavarja, a harmadik elbújik, szóval kell az az instrukció, persze nem az itt repül a kezdetű, de valamit kell kezdeni azzal, hogy emberek vannak. Ez így sztori, és ha az, akkor vagy azt lássam, hogy élvezik, vagy hogy az életükért küzdenek, vagy hogy viháncolnak, mindegy, de valami legyen. (hegyi)

továbbra is telefonnal készítve

No, ebbe meg belenyúltál, talán erősebben, mint kell, főleg az égnél. De itt van dinamika, és ez jó. Én lejjebb guggolnék, ott a lényeg, a többi csak díszlet. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy ez így nem jó. A szikla a főnök? Akkor ő kell, hogy elvigye a képet. Ennél jobban. És a kép egésze tónusszegény, sötét, nincs dinamikája. Értem én, hogy erdő. De akkor is, valami ehhez kell, mert ez így bágyadt, érdektelen. (hegyi)

Kezdem a technikával, itt is elférne egy kis tónusemelés, ahogy az előző képednél is, és ebből arra a lehet téves következtetésre jutottam, hogy nagy az esélye annak, hogy nem azért maradnak ennyire a mélytónusokban a képeid, mert valóban ezt akarod, hanem mert a kontroll nincs beállítva, magyarán a monitorod nincs kalibrálva és emiatt sötét a kép. Nyilván könnyű mondani, hogy kalibráltasd, miközben tudom, hogy egyrészt egy kalibráló cucc az több tízezer forintnál kezdődik, és azt is tudom, hogy ki lehet hívni embert hozzá, aki megcsinálja - talán ez a célravezetőbb - de az is csak akkor működik igazán, ha a monitor maga képes a tónusok közelítően jó megjelenítésére. Úgyhogy azt javaslom, hogy inkább elsőre a neten keress ilyet, ami online tónusellenőrzés, mert ott azért ha nem is tökéletesre, de valamennyivel jobbra lehet beállítani a kijelzőt. A kép maga nagyon tetszik, jó ez a formajáték, talán azt az ív közepén belógó ágat valahogy kihajtottam volna, vagy kihagytam volna, de minden egyéb oké azzal, amit megláttál. Nagyon várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Délutáni locsolás.

Jó ez, mert a hangulat közlése és a tények közlése mellett itt is van egy geometriai játék. Jó irány, pártolom, hogy ilyesmiket keress. Köszi. (hegyi)
értékelés:

2019 tavaszán

Tetszik, kifejezetten jó az, hogy ezt a kimetszést megláttad és megcsináltad, a geometria spontaneitása miatt lesz ez izgalmas. Amivel lehet még melózni, hogy a színeket hogyan adod, erre simán ráfér még erősebb szaturálás, hogy még határozottabban a formákra utazzon a dolog. És az a fránya függőleges, az nem pontos. De tetszik, szeretem, hogy ilyet csinálsz. (hegyi)
értékelés:

Csak jelezvén, hogy élek! Néha-néha benézek, de még mindig nem érdekelnek az emberek, és nem akarok mesélni semmit. És így itt ezt nehéz. Néha-néha elkapok egy-egy jó pillanatot, de inkább magamat kéne helyre raknom, hogy "kifelé is élő" legyek. A konkrét képet a kedvenceim közül csak a cím apropója miatt választottam (hisz' van jobb is, amit még nem mutattam, de azokra nem nagyon tudom ráhúzni egyik leckét sem). Telefonnal készült, van is hibája, de szeretem. Nálam kiállta az idő próbáját, és hátha itt sem ciki :-)

Azt örömmel veszem, hogy életjeleket mutatsz, ebből kéne még több. A kép alapötlete is jó, azaz a tárgy, amit megtaláltál. A csillanás nekem művi, nem tudom, valójában volt-e, vagy utólag gondoltad oda, hogy ne legyen üres. Nekem nem passzol. A gomba struktúrái lennének az izgalmasak, de azt valahogy húsosabb középtónusokkal kéne megmutatni, mert ez most így tónusaiban nem elég határozott. Várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Bár nem házikedvenc, megtetszett ez a kormorán az indusztriális környezetben és háttér előtt. Kár, hogy a madár maga bemozdult, sebtiben kattintottam, nem figyelve annyira a beállításaimra.

Átteszem a természetfotóba, mert ez valóban nem házi kedvenc. Te magad írod le a problémát, nem volt időm. Ilyenkor vagy a rutin segít, vagy a szerencse. A rutinhoz kilóra kell tolni a városképeket, hogy gyorsan reagálj majd, többezer szar fotó után kezd majd beidegződni a technika. Olyan, mint a nyelvtanulás. A szerencse... persze, benne van a fotóstáskában a szerencse is, de az csak arra jó, hogy esélyt adjon, amiből neked kell kihoznod a jót. (hegyi)

Ez egy régebbi fotó, most színesben. Aktuális a repce miatt, de felhők sajnos nincsenek így maradt ez a túldramatizált változat. ;)

Zoli bácsi, én ezt szeretném, ha hagynád, de most fullba nyomod, magyarán annyira akarod, hogy érezzem ezt a színkavalkádot, és annyira nem bízol bennem, mint nézőben, hogy rátoltad a clarityt is, a vibrance-t is és a szaturációt is, ezzel átestünk a lovon. A kevesebb néha több, na. (hegyi)
értékelés:

A 2019-ben készített képeim közül eddig ez a kedvencem. Jobb híján a készítés dátuma lett a címe. Az idei tél egyetlen igazi téli napján sikerült egy hosszabb kirándulást tennem lakóhelyem környékén. Az egyik megálló volt a kedvenc helyem ( a Tisza - Túr torkolat) is a régióban ahol a kép készült. Az előtérben a kicsit megáradt Túr dühöng, a háttérben pedig a Báró Kende Zsigmond bukógát látható, ami egy a Túr duzzasztói közül. Technika: ISO 100, F/16, 1/13 sec záridő, +1 lépés expo eltolás, fókusztáv 18 mm, a fényképező állványon tartózkodott.

Ádám, azzal kezdem, hogy ez szép. Jók a színei, jól áll neki a picit túlhúzott tónusrend, szóval működik. De. Ahogy írod is, sok mindent akartál egyszerre megmutatni, és ez most azt hozta, hogy igen, minden ott van a képen, de valahogy emiatt, hogy a háttérben is fontos a szereplő gát, meg a Túr is fontos, meg még siessen is, szóval kompromisszumot kellett köss, és ez ebből a gépállásból és ezzel az optikával nem adja ki azt a dinamikát, ami ebben rejlik. Olyan objektív kell, ami közelebb hozza a hátteret, tehát a 18 mm biztos, hogy baromi kevés. 135 mm mondjuk, vagy legalább 90, és hátrébb a géppel, meg egy kicsit talán feljebb is, hogy lapítsuk össze ezt az egészet úgy, hogy a gát is éljen. Mondom, szép, jó, de érdemes vagy kemény döntést hozni, mi érdekel ebben igazán, és arra voksolni, a többiről javarészt lemondani, vagy úgy válogatni a technikát, hogy az kiadja, amit látni akarsz, és a néződnek se kell magyarázni, mi van elől és mi hátul. (hegyi)
értékelés:

A kép március 15. előtti nap készült a négyeshatosról, mobilról. Megtetszettek a fények, ahogy Budáról átsütött a nap a pesti felhőkre. A mobil ennyit tudott ott és akkor.

Ez nekem fekvőben vagy négyzetesben jobban tetszene, mert a mozgáshoz tér kell. Jó az a réteg, ami az ablakkal létrejön, és az is, ahogy szinte monokróm a felső régió, ez ad valamiféle időtlen spleent neki. (hegyi)
értékelés: