3. Természetfotó

Tópart újra

Nem tudom, ez jobb lett-e így, de sok zölddel tényleg nem jobb.

Jobb lett abban az értelemben, hogy jó helyre került a szemünk, nem nézünk el a formák fölött a semmibe. Ami viszont ettől még nem oldódott meg, ami nincs a képen, azaz az alja. Nyilván az arányok tartása okán vágtál belőle oldalt, ha meglenne az alja, nem kéne oldalról se vágni. Hát, majd legközelebb. (hegyi)

Tópart

Hát ja, jó, persze, lírázunk, lírázunk, közben meg alul van a lényeg, nem abban a zöld semmiben fenn. Ott lehetnek izgalmas játékosságok, ahogy a rendbe belekavar egy-egy renitens elhajló. Magyarán: fenn ennyi nem kell, minek. Lenn meg amit fenn levágsz, hozzá kéne adni. Olyannyira, hogy akár bele is vághatsz fenn, hogy egy vékony sáv maradjon a zöld. (hegyi)
értékelés:

Túlélés

Ezért egy picit rácsapkodok a kezedre, tartsd ide szépen, ne húzd el, ugyanis elkezdődik az, ami miatt ez egyedi lehetne és sajátosan ingrides, de nem, te ragaszkodsz a szimmetriához, hogy a fene enné meg, és ezért lemarad a lényegből. Igen, arról ott jobbra fent, arról beszélek. Annyira jó lenne, ha lenne ebből még felfelé valamennyi, hogy újravághasd... és most kemény leszek, ez így csak két csillag. Ugyanis pontosan tudod, hogy a természetes formáknak, meg a tükröződésnek mennyire jót tenne az a fekete sráfozás, amit a hullámok hoznak létre, de hát, itt most az csak jelzésértékkel van jelen. Oké, nem kéne hat kiló belőle, csak 10 dekával több. És engedd el a korlátot, nem kell a képhatárig húzni dolgokat, maradhat is tér, meg bele is vághatsz, ha van ami fontosabb. (hegyi)
értékelés:

Túlpart

Ingrid, ez szép. Nem téped le a fejem vele, meg a kék és a zöld ezen árnyalatai nem is a szívem csücskei, de ez szubjektív, amin túl kell tudni lépni, és ahhoz meg kép kell, hogy az ember át tudjon a saját korlátain is mászni. Itt nincs izgalom, nincs nagy gurítás, semmi extra. Csak szép. És az valami. (hegyi)
értékelés:

Mars

Ez alapvetően megvan, amin vacillálok, hogy kell-e érzékeltetni, hogy ez valójában egy nagyon is földi helyzet azzal, hogy a háttérben ott a talán löszfal, meg a bokor, növények, vagy sem. Ha csak a buckák vannak, nyilván üres lehet a kép, igényelhet valami "sztorit", vagy különös fényviszonyokat. Szóval összességében jó, de valami bizonytalanná tesz, valami nincs megoldva. (hegyi)
értékelés:

Január Tolnában

Kirándultunk Szekszárdra. A hazafelé vezető úton akadt meg a szemem a következő dombon. Fantasztikus látvány volt. Ha ezt nem, akkor semmit, gondoltam, miközben már szedegettem elő a kis Olympust. Hát, így készült.

Annak kifejezetten örülök, hogy használod a kijelölés-módosítás lehetőségét, azaz a szelektív módosítást, amit régen maszkolásnak hívtunk (és ami nem azonos a maszkolás photoshopos értelmezésével), még akkor is, ha nem voltál elég precíz, és főleg a házaknál ez lebukik. Erre később figyelj, hogy ne legyen szellemkép hatás a körvonalaknál. Amit érdemes lett volna ugyanígy módosítani, az az előtérben a nagyon világító kalászos rész, az az aranysárga túl erős és ettől elviszi a figyelmet. Ha én csinálom, az égből kevesebb is elég lett volna nekem, hogy az arányok és egyensúlyok jobban működjenek. De amit láttál, az alapvetően egy jó kompozíció és működik, mint tájkép, főleg ha a kis bakikat kijavítod. (hegyi)
értékelés:

Puszta

Laci, hadd kezdjem a problémával. A horizont ha nem vízszintes, akkor az a legjobb helyzetet is gyengíteni fogja, mert nincs indoka annak, miért térsz el ettől, miérd dől. Szépek a tónusaid, ízléssel dolgozol, csak van egy pici hiányérzetem. Ez egy dramatikusra laborált kép. A vignettálás, a kontraszt, a fény és árnyék hatása, szóval az egész erre mutat, hogy valami érzelmi közlést szerettél volna mutatni. És ezt javarészt el is hisz az ember elsőre, egészen addig, amíg nem kezdi el keresni az indokokat a képen belül. No, és akkor jön az, hogy oké, drámázás van, de hol a sztori. Az az egy fa, meg az a kocsinyom nem elég ehhez. Úgy tűnik számomra, de cáfolj meg, ha nem így van, hogy megtetszett a helyzet, a fények, és exponáltál, majd otthon jöttél rá arra, hogy ez azért nem elég, és ami nem volt a képen, azt megpróbáltad utómunkával pótolni. Mondom, jól sikerült a dolog, de ettől még a hiány az hiány marad, és ez így egy üres színpad. Közhelyeket tudok sorolni, csak, hogy az irány érthető legyen. Akkor lenne ez teljes és kevéssé is kéne belenyúlni, ha lenne valaki, aki a tájban gyalogol kifelé, vagy egy ottfelejtett szekér, akármi, tehát ha lenne még egy olyan ember vagy tárgy, aminek van sztorija. Ha levesszük róla az effektet, akkor ami marad, az egy nem túl speciális tájképszerű dolog lenne, nem állna meg az ember, hogy nézegesse. Viszont ha ezt a problémát az utómunka oldja meg, az azért nem elég vagy jó, mert a néződet tulajdonképpen egy esztetizáló hatással szereled le. Szóval technikailag és ízlésében az irány jó, de ahhoz, hogy valami egyéni legyen, kell még valami plusz a képen. (hegyi)
értékelés:

Hirtelen hó

Azt hiszem, kezdem megfejteni azt, mitől ingridesek a képeid. Van egy olyan rád jellemző kompozíciós látásmódod, amiben kimozgatod a tömegeket a megszokott helyzetükből, szélre, oldalra, és ettől kialakul egy sajátos új egyensúly, jó esetben. Persze, lehet vitatkozni ezzel, hogy itt például sok a fehér rész, és abban nincs olyan sok részlet, de a döntés mindenképpen határozott, és ez a nézőnek jó, mert azt érzi, tudod, mit akarsz csinálni. Eldöntötted, hogy téged a bokor érdekel, annak a ritmusai, és ehhez mérve már mint viszonyrendszer jól működik akár a kiégett rész is. Szóval összességében bár szokatlan, de tetszik, amit látok, úgyhogy hajrá, folytasd. És néha az első leckébe is belekóstolhatsz újra, tudom, hogy nem könnyű, mert egyszerűbb a világot fotózni, mint magunkat, de mégis, azt hiszem neked az lesz a nagy ugrás, ha ebben ki tudsz mozdulni a komfortzónádból. Apropó, mi a helyzet a befagyott bányatóval? (hegyi)
értékelés:

gyökerek

Zoli bácsi, ez egy jó meglátás, kifejezetten tetszik, ahogy a lombok között áttűnik a fény, és ennek jó ellenpárja a gyökérzet. De utómunkában a gyökérre kéne fényt adni, kiemelve a csúcsfényeket, előhozva picit a sötétből, és ezzel párhuzamosan valamennyire a fényből visszább venni a háttérnél, hogy ne legyen ekkora a tónuskülönbség. Csináltam egy verziót. És csak egy kérdés, nem akarnál elkezdeni picit az első leckével foglalkozni? Jó lenne. (hegyi)
értékelés:

Tükör által

A Karolina külfejtés 28 méter mély tava. Nemrég indult meg a terület rekultivációja.

Ingrid, ez egy igen jó kép lett, van pár dolog, amit ha látom a helyszínt, valószínű máshogy csinálok, gondolok itt a kép bal oldalára, ahol nem vágnék bele az ívbe, meg a kép aljára, ahol egy kevéssel jó lenne többet kapni a tárgyakból, lámpákból, mert az jót tesz ennek a tájnak, ha az emberi jelenlét is belekerül, de alapvetően a tónusai is rendben vannak és az is, hogy megtaláltad azt a pillanatot, amikor a víz ilyen szépen tükröz. (hegyi)
értékelés:

Tél, másodszor

A másik azért jobb ennél, mert koncentráltabb, és az élesség is, a tónusok is ott erősek, ahol az üzenet lényege van. Itt meg az előtér az éles, ott van kontraszt, kábé a kép feléig, onnantól meg, ahonnan kezd izgalmassá válni, elúszik az egész ehhez az alsó régióhoz képest. A kérdés ilyenkor az, hogy miért is ez az út menti parlagos füves rész a fontos, miért erre tetted a hangsúlyt? Nincs benne olyan részlet vagy képelem, ami miatt ez valóban érdekes lenne, lehúzza a súlyt a képen, szóval így ez nekem nem működik. Feri, a képnél a legfontosabb az, hogy mi az, amit megmutatsz, és minden képelemnek, főleg egy nem mozgó, hosszasan beállítható tájkép esetén igaz ez, minden vonal, forma és tónus okkal kell rákerüljön. Az nem lehet érv ilyenkor, hogy de hát ott volt ez vagy az az elem, nem tudtam mit csinálni, mert mindig van választás, ha más nem, akkor az, hogy nem csináljuk meg a képet. Annyi fotót küldtél már, hogy azt kell mondjam, neked, aki ráadásul szeret is a tájban bolyongani, érezned kell, mit mutatsz nekünk és miért. Tényleg érdekelne, hogy miképp esett a választásod erre a beállításra. (hegyi)

Tél

Ez finom és szép Feri, egyedül a tömegelhelyezéssel nem tudok most egyetérteni, nekem így iskolás, hogy kábé középen van a lényeg, mert az ég üres. Ha volnának felhők, akkor oké, de így ennyi az égből nem kell, viszont az a struktúra, ami az előtérben van, elbírna többet is. Ettől még, bár rezeg a léc, de megvan a 3 csillag. (hegyi)
értékelés:

Őszis

Budakeszi. Ősz. Egy hideg délutánon készült. Koraősszel. Éppen, hogy elkezdődött. Kerestem a szépet és ezt találtam. Különleges volt, de nem hoztam el a mókusok örömére :)

Ez egy egészen jó ötlet, azt tudom neked is mondani, mint Istvánnak, hogy az összképet kell figyelni. Mindent, ami zavaró, ami kivisz a hangulatból formailag, azt meg kell fontolni, hogy kivegyük, mert kosznak hatnak. A vastagabb botok, a pókhálós makk kupak, szóval nem sokat, de érdemes előtte megfigyelni ezt és picit rendezni. Nem szalad el, türelem kell és ennyi. (hegyi)
értékelés:

Mount Usher GardensMount Usher GardensMount Usher Gardens

A természetfotó leckébe csak nehezen fér be, merthogy ez épített kert, Írország egyik legszebb kertje. Robinson stílusú, ami nem a hajótörött Robinzon után kapta a nevét, hanem William Robinson után, aki rájött, hogy a kert a legszebb, ha olyan, mintha csak úgy maguktól nőttek volna pont oda és pont úgy a növények, hogy szép legyen.

Fura, hogy Ágnes képe után egyből egy szintén szokatlan képsor jön. Gábortól nem megszokott ez a fajta összeszedett, tónusaiban is jól működő világ. Persze, az utolsó kép a csúcspont, külön is megállná a helyét, de a többi is zseniális. Szóval Gábor azt kell mondjam, hogy rég dobtál ekkorát, frankó lett. Különös világ, van benne valami fura abban, hogy mintha kukkolnánk, mintha egy olyan mesevilágot látnánk, ami díszlet, ami mögött valami titok lakik, nincsenek emberek, minden a pompáról szól, de mint egy thrillerben, valami félelmetes is rejtőz itt. Köszi. Így kéne mindig. (hegyi)
értékelés:

November

Több szempontból is eltér ez a kép attól, amit Ágnestől megszokhattunk, nincs ember, nincs önábrázolás, nincs semmi más, mint egy jól, de furcsán komponált kép, egy érzés, effektek, és mindenféle sallang nélkül. Furcsán komponált, erre jutottam, mert valami szokatlan van abban, ahogy a bal oldalon a fa törzse megjelenik. Minden más légies, könnyű, álomszerű. Ez nem. Vészjósló a jelenléte. Ettől az egész kép kap valami másféle mélységélességet, nem csak fizikájában, de közlésében is. Szóval fura, szokatlan, de mégis olyan kép, ami nehezen enged. Keresd tovább ezt, mert ez jó irány. (hegyi)
értékelés: