Elemzés

János, nekem ez működik, még jobban működne talán ha jobbra még egy fél ujjnyi lenne, a tömegnek szerintem jót tenne, de a formai megfigyelésed jó szemre vall, köszönet. Kérlek kapcsolj rá az idén, jó lenne, ha valahogy becsatlakoznál a munkába, mert ha csak időlegesen kapunk szétszórt irányokból innen-onnan megoldott dolgokat, akkor nem tudok hatékonyan segíteni a gondolataimmal, mert egyedül valók maradnak a képek, amik önmagukban nem adják ki az ívét annak, hogy hol tartasz. Ez jó, volt előző is, ami jó, de mi történik a kettő között? (hegyi)

Örülök ennek a képnek, mert azt sugallja, hogy Ágnes felfedezett magának valamit, és ez baromi fontos, mert ha kitartó vagy, akkor ezen a nyomvonalon el lehet indulni. A rétegek, a fátylak, az előtér, középtér, az áttörések, ezek azok, amik miatt ez a kép fontos. Az másik kérdés, hogy a tömegelhelyezés ennyire kontrasztos témánál nem elhanyagolható, mert most kérdezem én, mi az ellenpontja a fekete flekknek? Azt nem lehet így hagyni, mert tömegében kurva súlyosan nyomja az egészet, és nincs, ami visszahúzza. De ezek kigyakorlhatók, sőt, ez is a feladat, hogy ezeket gyakorolni tessen. (hegyi)

Zoli, az a fény, amit megláttál, valóban kívánja a kamerát, jó, hogy megcsináltad a képet és egészen jók a foltok is, de miért kell hanyatt esnünk? Ha picit lejjebb billent volna a kamera, nem érezném magam úgy, hogy eldőltem. Én nem érzem szükségét ekkora égnek, sőt, barbár leszek, de én nem érzem annak se szükségét, hogy ez ennyire panorámában menjen, mert szimmetrikusan véve ha a bal oldali utolsó még világító lámpa után vágsz, ott is és ennek megfelelően jobb oldalon is, nem gondolom, hogy kevéssé lenne a dolog hatásos, azok a részek, amit így vágnál, nem nagyon hordoznak információt, a lényeg meg a kép középrészén történt, a többi csak érzékeltető díszítés. Szóval az ízlés megvan, ez fontos, a megvalósítás is megjön, türelemmel dolgozz tovább. (hegyi)

Itt is azt tudom mondani, hogy a mobilnak kell a fény, anélkül nem megy, legyen az egy íróasztal lámpája, vagy hogy kiteszed a tárgyat az ablakhoz közel, persze a derítésre is kell figyelni, de mindenképp szükséges, hogy a dolog szerethető legyen, hogy ne legyen maszatos, árnyékos, ne legyen lágy, mert hát a cél ugye az, hogy megkívánjam az ételt, és ezt csak úgy lehet, ha határozottak vagyunk. A másik a színek ügye: jó, ha van valami ellentét, a sárgás krumpli, szósz és hús az a sárgás tányérban elvész, határozatlan. (hegyi)

Kedves Flóra, a technika adottság, kötöttség is néha, nyilván, ha nincs fényképezőgéped, akkor a mobil marad, de próbálni kell a legtöbbet kihozni belőle, és ehhez, mivel picike az érzékelője és optikája, így legelsőképpen is fény kell. Enélkül a zaj nagyon sok lesz és a végeredmény csúnya. Másrészt a mobilos képek már nem alkalmasak rá általában, hogy erősen vágjunk vagy nagyítsunk belőle, tehát erre is oda kell figyelni a komponálásnál. Ennyit a technikáról. A kép formai és tartalmi elemeinél arra kell figyelni, hogy a szem mindig a legvilágosabb dolgot tekinti fontossági sorban az elsőnek, és egy portrénál ez az arc kell legyen, nem a mell. Rá is erősítesz azzal, hogy az ékszer csillog, odavonzza a tekintetet, ami nem baj, ha az arc is jól látszik. De most a tekinteted már árnyékban van, ez nem tesz jót a képnek. Az fontos, hogy az üzenet mit ad ki, mert a néző félreértheti. (hegyi)

Hát, az van, hogy maga az enteriőr elég jó, a fotelek is, de amit leírtál, hogy mi a szitu, na abból egy centi nem sok, annyi se jön át. Márpedig ha a cél az volt, hogy azt ábrázold, hogy egy hajléktalan van ebben a térben, akkor ezt kellett volna megfotózni, azaz ilyen távolról nem lehet embert ábrázolni. Szóval ha ez nem lenne cél, akkor maga a térosztás jó, a kép jó, de kihagyott ziccer a homeless ügye. (hegyi)