Szorgalmi

A Zarándok

Az ötlet jó, a meglátás jó, ezt le kell szögezni az elején, ez az, ami kap egy disznót. De ahhoz, hogy túl lehessen lépni a puszta látványon, ennél bátrabbnak kell lenni. Egyrészt közelebb kell menni, mert így egyrészt pici kis pontok az emberek, nagy üres terek alakulnak ki, ami nem erősíti a kompozíciót, másrészt a dráma hatása elvész, mert a részletek nem jönnek ki, mert a távolság, ami a tárgyak és a fotóapparát között van, feloldja, kilúgozza azt. Látszik, hogy a kerekesszéktől egy nyom indul el a víz felé a semmibe, ez lenne a fő üzenet és nem a szék, a szék csak mintegy indító momentum fontos. A dráma abban rejlik, hogy adva van egy szék a parton, onnan megy a nyom a vízhez, nem látjuk azt, aki a székből kiszállt, látunk embereket, akik magukkal vannak elfoglalva, elkülönült csoportban, vagyis az ő történetük mellett, mögött történik a dráma. Ez így most a távolságtartás miatt nem érvényesülhet.
   Van egy fontos dolog, ami miatt a nagy mesterek a tanítványaiknak nem is engedtek meg más objektívet használni a tanulóéveik alatt, mint az alap 50-es normál objektívet. Ez pedig az, hogy a kompozíciónak, még ha abból nem is látszik konkrétan, részese a fotográfus. Nem vonhatja ki magát, nem lehet csupán szemlélője, mert a hideg kívülállás, a kényelmes távolságtartás bár segít legyőzni a zavart, a szégyenlősséget, de a sűrítés is elvész ezáltal. (szőke-hegyi)
értékelés:

város

Egyetértünk azzal, hogy megvitassátok a képeket, akár azt, ha valamiben párhuzamosságot láttok, ahogy Balázs képe a női princípium, ez a kép a férfi, a fallikus erő. Az az érdekes, hogy ez egy női meglátás, az egy férfi. (szőke)
értékelés:

Udvar
Tegnap még tavasz csillogott a szemekben. Gyermekzsivaj szárnyalt langy szellőháton, s vidám szoknyák nevettek kackiás bajszokon. A vasárnapi ebéd illata versenyt futott a déli harangszóval, majd mindkettő megtorpant, midőn egy ráncos kéz mélabús dalra fakadt egy öreg harmónikán.
   Most ősz van, s nem látni át a csenden - csak néha csikordul meg a kopott macskakövön egy kósza napsugár. Valahol messze vén eb vonyít, emitt utolsó táncát járja ép egy elkorhadt faág, s rejtett zugokban a penész dúdol minderről néma, megfáradt krónikát...

(Az öreg ház című képemről jutott eszembe ez a régebbi fotóm és írásom. Ugyanazon a különös hangulatú környéken készült.)

Ez egy jó kompozíció, a remény miatt három disznó, mármint hogy reményünk, hogy legközelebb valami kerül arra a kőasztalra is, mert ott most üres. Fontos, hogy meg tudtad találni ezt a színharmóniát, érdekes ritmusban vannak a feketék, szinte leugranak a képről. Szinte absztrakt kép, pedig érezni a teret. Várjuk a szereplőt. (szőke)
értékelés:

Ő sosem szól vissza
...ha szomorú vagyok, csak ránézek, és mosolygok tőle.

Üzenetével, kompozíciójával egyetértek, nagyon érdekes az árnyékokkal és a háttérrel való játék, ami kiemeli a tárgyon keresztül a színeket. Mégis azt mondom, hogy valamilyen módon a szürkéskékek sötétjein kellene több részlet. A kamera mögül picit reflexelni kellett volna, hogy ennek a formának a térbelisége jobban kifejeződjön. És hát Boglárka, ott a héttér a jobb felső sarokban bizony ki is van lukadva. (szőke)
értékelés:

Kápolna ablak

Filozófiailag hiányzik valami magasabb minőség, amit képileg talán úgy lehet megfogalmazni, ha a kép síkjait jobban megmutatom. Van egy háttér a kint-tel, van egy középtér az ablakkal, de nincs előterünk. Ha van valami egész közeli, életlen forma, arc, félarc, akkor az izgalmas. Így most a hiány van jelen. Ez korrekt kép, de ne korrekt legyen. (szőke)
értékelés:

Éjféli kapaszkodó
Párizsi éjszaka

Ezt szeretjük. Ez három disznyó. Köszönjük szépen. Beszélgessetek róla. (szőke apó)
értékelés:

Az eszközök, amelyeket a film használ a valós térben lévő elemek más sorrendben való rendezése, akár úgy is, hogy elhigyjem, hogy az a valós, akár szürrealista megközelítéssel (Andalúziai kutya). Miért mondom ezt? A film első harmadában a szubjektív kamera leemeli az órát és gondolkodunk, hogy vajon mi fog történni az órával, majd az óra dobozából a múlt emlékei kerülnek elő, és bár persze látjuk, hogy a nyitó nem az órát bontja ki, de elfogadjuk a hiányosságokat is, mert olyan erős az üzenete a filmnek. Innen kezdve akár azt is felvetném, függetlenül attól, hogy nem akarok beleszólni a filmbe, hogy akár az Idő doboza cím jobban tudna működni, mint az, hogy konzervadás, no comment, de ez csak egy szubjektív ötlet. Nagyon összeszedett az üzenete ennek a vallomás filmnek, ami tulajdonképpen versfilm, verset hallunk a háttérben. Jó és könnyed módon használja az áttűnéseket, és a film erős eszköze a szubjektív kamera, és az alkotó még akkor is egy belső filmet forgat, hogyha ténylegesen megjelenik a vásznon. Fontos eszköze a filmnek a narráció, és ennek a monológnak a szövegkapcsolódási pontjai nagyon fontosak. Ezért a következőket vetném föl. Egyrészt azok a szubjektív képek, amiket technikailag megold, azokra oda kellene figyelni, hogy a kameratestnek az árnyéka ne kerüljön bele a filmbe, hacsak nem dramaturgiai szerepe van. Ha ez nem hiba, hanem elem, akkor többször kell használni, pontosabbá kell tenni. Ugyanezt gondolom a narrációról, hogy nagyon fontos a szöveg, és igenis kell annyira igényesnek lenni, hogy az alkotó, függetlenül attól, hogy a saját élettörténetét, saját szövegét, üzenetét mondja el, esetleg keressen erre szereplőt, aki még pontosabban tudja ezt az üzenetet elmondani. Nem csak a ritmizálás miatt, hanem mert azt gondolom, hogy ennek a filmnek sokkal összeszedettebb a filozófiája, minthogy úgymond elrajzoltan, szinte csak gesztus szintjén odategyük. Ez a film azért nem öt citromdisznó, mert ezek a hiányosságok jelen vannak benne, nem a technika hiányait vetettem fel, ami egyértelmű, hogy azért van, mert a kamera ilyen, hanem a többit, amit az alkotó meg tudna oldani. Így csak három disznó az érték. Kérném, hogy összeszedettebben dolgozzunk. (szőke) értékelés:

Mennyország
avagy az égiek lassú mozgásai.

Ez a kép az én számomra három disznó lenne abban az esetben, ha a kis porcelán baba, amely nagyon fontos része a képnek, az ő koponyája és vállai nem lennének metszve és ugyanúgy, ha a vánkos a plüss nyusziknak, vagy kik laknak ott. Miért? Mert nagyon fontos résztvevője ennek a képnek, a meseiségnek, a szürrelaizmusának, az álomszerűségének. Ha lehet javítani, akkor azt kérném, hogy ez a kis dolog legyen javítva kompozícióban. (szőke)
értékelés:

Éva light
Ez egy asszociációs játék akar lenni (és én értem!) :)

Bár a kép stílusában nem azonos Tóth Menyhért munkával, de mégis a színek ritmusvilágában van valami ilyen, ami az expresszitáshoz és absztrakthoz tartozik. Azt szeretném mondani, hogy ha figyelembe vesszük a kép címét, Évát, mint női princípiumot, és hozzá kapcsolom a fényt, mint kezdetet, és ehhez kapcsolok egy absztrakt formát, ami egy világos barnás tónusból egy testszínű hatást is mutat, akkor ez a forma utalás is egyben itt a háttér sötétedő zöldjeivel, ami lehet egy felület, és ezen keresztül megjelenik egy maszk forma. Ez a fény itt kollázsszerűen jelentkezik, mint egy napkorong. Ebből asszociációs szinten egész messzire el lehet jutni, értse aki érti, az, hogy milyen testrészt látunk, azért lényegtelen, mert a foltok arányrendszere és kapcsolódásai fontosabbak. A filozófiája helyén van a képnek, de foltjaiban vágott, törött a kép fölső zárása, mert ezek az ívek megkívánnák, hogy teljességükben legyenek jelen. Az alsó zöld háromszög és a rózsaszínek azt kívánnák, hoyg ez a kép nagyobb keretezettségű legyen, mert így a V alak fölső zárása el van vágva. Vagy a napkorongnál kéne vágni, vagy fölfelé tágítani kellene a kép keretét. Ez a munka is fontos irányt jelez és foglalkozni kellene vele tovább Mártinak. Nagyon finom az életlenség a háttéren, festői, de anyagidegen a napkorongocska, mert az mintha a Szabó Ervin könyvtár elszámolási pecsétje lenne odanyomva, amire rá van írva, hogy átvéve. Miközben van egy lebegés, ez a túl határozott szélű kör visszaránt, idegenül hat. (szőke)
értékelés:

Napóra
Balázs javaslata alapján, javítás az előző képen.

Rendhagyóak leszünk. Kedves Többiek, akik végülis megismételtettétek Mártival ezt a leckét: Ti is adhattok a saját raktáratokból disznót a Mártinak, ha már dolgoztatjátok, mivel alapvetően Márti egy folyamatban van benne, és ez az előző képhez képest kompozíciójában, átgondoltságában erősödött, amivel dolgozik, így ez három disznó. Az nagyon helyes, hogy beszélgettek a képekről, egymás munkáiról, hiszen többek között erre is jött létre az oldal, de figyeljünk arra, hogy még véletlenül se vigyük be egymást az erdőbe, ha tanácsolunk valamit, az alkotó egész útját figyelembe kell venni ilyenkor. (szőke)
értékelés:

Hátsó kertem 1.
Kovács Tamás trükkjével készült, ezzel: objektív maszkolás.


Hátsó kertem 2.
Mint az egyes, csak itt a maszkot távolabb tartottam a lencsétől.

Kedves Márti, nagyon köszönjük a képeket, és ha lehet, szeretnék itt utalni a 60-as 70-es évekbeli szentendrei festői vonulatra, vagy Korniss Dezső munkásságára, ezek a formák hasonló üzenetet hordoznak. Mind a két képen motívumokkal történő játékot látunk. A fölső képen ilyen kis gyertyák, sírkő formák, mint egy temetőben, vagy emberkék, kulcslyukak láthatóak, az alsó képen körök, félkörök - nyilván ez az optikai játékból adódik, és ennek a színvilágnak a játékából adódik a kép. De a kérdés megint az, miért van a két kép összecsomagolva? Lehetne vitatkozni, hogy melyik a jobb, ezek nonfiguratív foltok. A festészet és a fotó határmezsgyéjén vannak ezek a képek, és én azt mondom, hogy ha már festészettel is foglalkozunk a fotóapparáttal, érdemes mélyebbre menni. Ha már meghozom azt a bátor döntést, hogy nem figurális képet mutatok, akkor ezt lehet még bátrabban is tenni. Az mindegy, hogy ezt mivel érem el, csokipapírral, vagy üveggömbbel, amiben hull a hó, csak az a lényeg, mi a végeredmény. Megállna mind a két anyag önállóan. (szőke)
értékelés:

Obs-tura
A kép egy lyukkamerával készült sorozat része.

A szójáték is utal a lyukkamerára, készült ilyen már itt, az biztos, hogy erre, hogy ezt a csodálatos, archaikus régi technikát alkalmazod, jár egy disznó. Témaválasztásában és hangulatában is szimpatikus ez a szociografikus világ, erre is adok egy disznót. Talán ennek az elhagyott épületnek, vagy állomásnak a falán lévő feliratok zavaróak, ami nem jelenti, hogy teljesen el kellene tűnniük, de így most a koszok és a lényegi üzenetek egy hangnemben szólnak. Ettől még úgy érzem, hogy megvan a harmadik disznó is, és szeretnénk, ha folytatnád ezt az utat, kísérlezetést. (szőke)
értékelés:

ott
Nem lecke, csak úgy.

Kedves Márti, az előző képek kapcsán beszéltünk arról a lehetőségről, ahogyan az előtér és a háttér kapcsolatrendszerével, akár élességgel, akár expozíciós játékkal - sejtésem szerint itt erről van szó - a síkra redukált felületet térbelivé változtathatjuk. Itt a kép elképzelésem szerint úgy készülhetett, hogy egy hosszabb expozíciónál egy erdőben a fixen tartott kezeddel körbefordulsz. A kompozíció rendben van, a kapcsolódások rendben vannak, elsősorban azt értem ez alatt, hogyha csak önmagában a mozgásban lévő hátteret látnánk, akkor az idő és a mozgás furcsa ellentéte nem lenne jól érzékelhető. Van még egy érdekessége a képnek, hogy a háttérben alkalmazza a fotós a sötéteket, világosokat, majdhogynem azt mondhatnám, hogy a háttér egy ilyen szőnyeg felület expresszív módon jelentkezik a képen, és az előtérben lévő kéz és a ritmusok lágy tónusban vannak tartva. Emiatt is működik jól az ellentétpár a képen. (szőke)
értékelés:

Pórázon az égető szenvedély
Nehéz ide mit írni. A képemmel a dohányzás okozta függőséget akarom szimbolizálni.

Kedves Norbert, hála a jóistennek, hogy az a szöveg, amit leírtál hozzá, semmilyen módon nem befolyásolja a képet, nem zavarja meg, szerencse, hogy a fotókat nézik és nem olvassák a szöveget. Az irány jó, de minden életlen és bemozdult. A kerítésnek, amihez a cigarettád tűzted értelmetlenül mozdult be. (szőke)
értékelés:

Szabómester

Ez a kép három disznó, mégpedig azért, mert tisztelet és szeretet van benne, azt a kis lámpát, ami a varrógépnél a cérna befűzéséhez segít és megvilágítja a munkaasztalt, valószínű ezt használja az alkotó, valami szórt fény még érkezik a modellre, még az sem zavaró, hogy ennek a varrógépnek a márkaneve is látható, van a képnek romantikája. Még annyit hozzátennék pontatlanságban, hogy a szabómester bal könyökét vagy nem vágtam volna, vagy elsötétedésben tartottam volna, és mintha a horizont nem lenne egyenes. (szőke)
értékelés: